Hirdetés
Hirdetés

Megkéső önállósodás, eltűnő kulcsosgyerekek

Kisgyerek saját kulccsal: manapság nem jellemző •  Fotó: Haáz Vince

Kisgyerek saját kulccsal: manapság nem jellemző

Fotó: Haáz Vince

Kulcsosgyerekek – nem csak a kifejezés, hanem a vele járó életforma is ismerős a legtöbb mai szülőnek, akikre gyerekként annak idején nem mindig vigyáztak a felnőttek: nyakukban lógott a lakáskulcs, s egyedül jártak iskolába, délután meg haza akár már hat-hétévesen is. A mai kisiskolásokra ez egyre kevésbé jellemző: mintha sokkal inkább kitolódna a gyerekek önállósodási folyamata. Igaz, közben a világ is sokat változott: a forgalom sem olyan, mint pár évtizeddel ezelőtt, s a közbiztonság sem a régi.

Szász Cs. Emese

2022. január 07., 18:242022. január 07., 18:24

2022. január 07., 18:282022. január 07., 18:28

A kulcsosgyerek kifejezés az 1970-es, 1980-as években terjedt el. Azokat a gyerekeket nevezték így, akiknek a szülei dolgoztak, s iskola után nem vigyázott rájuk a nagymama vagy a szomszédasszony, így

kaptak saját kulcsot a lakáshoz – ami jellemzően a nyakukban lógott –, s egyedül jártak haza, majd otthon is szülői felügyelet nélkül voltak egy ideig.

Hirdetés

Sokan nosztalgiával és pozitívan emlékeznek vissza ezekre az időre, mint a végtelen gyermeki szabadság aranykorára, ma már azonban sokan inkább sajnálják a kulcsos gyerekeket és a szüleiket, és aggódnak a délutánonként szülői felügyelet nélkül mászkáló gyerekekért. Miért van ez? Sokkal kevéssé önállóak a mai gyerekek? Vagy a világ változott volna túl sokat?

Elsősként a testvéréért járt az óvodába

Barabás Csilla a nyolcvanas években született, a kilencvenes években már igazi kulcsosgyerekként élte mindennapjait. „Hétévesen kezdtem az iskolát harminc évvel ezelőtt, és úgy emlékszem, hogy csak az évnyitóra kísértek el a szüleim, a második naptól kezdve már egyedül jártam iskolába. A húgom még óvodás volt, és többször küldtek el érte elsősként az oviba, ami körülbelül húsz perc sétára volt az otthonunktól, és két úttesten is át kellett kelni. Az elején nagyon féltem a környékbeli nagyobb és kötekedő gyerekektől, de tudtam, hogy ezt várják el tőlem a szüleim, így tettem a dolgom, aztán megszoktam, és szerencsére soha nem történt semmi gond” – eleveníti fel az akkor történteket Csilla.

Ma már általában jóval később kapnak saját kulcsot a lurkók •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ma már általában jóval később kapnak saját kulcsot a lurkók

Fotó: Haáz Vince

A ma már háromgyerekes édesanya elismeri, akkoriban nyilván jóval kevesebb autó volt a városban, így nem kellett épp annyira félni a balesetektől. Hozzáteszi, a játszótérre is a testvérével ketten jártak a marosvásárhelyi Tudor lakótelepen lévő Gyémánt piac mellettire, ott viszont sosem féltek, lekötötte őket a játék, a többi a gyerek.

Előny a közelben lévő iskola

Hasonló felelősséget ma biztosan nem várna el a gyerekeitől az édesanya: három gyereke közül kettő iskolás, második osztályos a legnagyobb, őt ettől a félévtől kezdve engedték egyedül suliba. „Egyedül jár haza is az iskolából, és vele együtt az előkészítős lányom is, mert egy iskolába járnak. Szerencsére az utcánkban van az iskola, három percre tőlünk, és mindig itthon van valaki, amikor hazaérnek, így kulcsot még nem akasztottunk a nyakukba. Bár egyszer nem csengetett a kaputelefonunk, így az előkészítős lányom hiába csengetett, nem engedtük be. Szegény tíz percet sírt a tömbház előtt, míg lementünk érte, mert már gyanús volt, hogy nem ért még haza. Akkor eldöntöttük, hogy adunk kulcsot nekik, mert bármikor előfordulhatnak ilyen helyzetek” – avat be a terveikbe az édesanya.

Átkelni az úton: sok szülő a forgalom miatt aggódik •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Átkelni az úton: sok szülő a forgalom miatt aggódik

Fotó: Haáz Vince

Rámutat, játszótérre is szokta egyedül leengedni a gyerekeit, de az is a tömbház előtt van, bár nem látja az ablakból őket, de megbízik bennük, s abban, hogy nem mennek el máshová, és az úttestre sem szaladnak ki. „A négyévesemet még nem hagytam egyedül a játszótéren, ő túl kicsi még ehhez, és semmi veszélyérzete vagy felelősségtudata nincs.”

Ha csak teheti, nem hagyja egyedül otthon sem gyerekeit a marosvásárhelyi édesanya, maximum tíz-húsz percre, amíg leszalad a tömbházuk melletti kisboltba. Ilyen esetekben már a legkisebbet is hagyta a nagyokra, de éppen csak pár percre. A közeljövőben nem is tervezi, hogy huzamosabban hagyják otthon őket egyedül.

Kényszerűség volt régen is

„A mi szüleink sem szívesen hagytak magunkra, a körülmények kényszerítették őket, olyan volt a munkaidő, s nem lehetett megoldani másképp” – vélekedik a kulcsosgyerekek kérdéséről Kovács Réka, hozzáteszi, sok más szülőhöz hasonlóan az ő szülei is váltott munkaprogramban dolgoztak, hogy valaki mindig tudjon a gyerekekkel lenni, mégis volt legalább fél óra, amíg az egyik szülő elment, s a másik hazajött, addig kénytelenek voltak egyedül lenni a testvérével.

Szülő kíséri haza az iskolásokat. Ma inkább ez a jellemző •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Szülő kíséri haza az iskolásokat. Ma inkább ez a jellemző

Fotó: Haáz Vince

Hozzáteszi, más világ volt akkoriban: nem volt annyi autó, a közbiztonság tekintetében is jobban álltunk, de azért is járhatott a legtöbb gyerek egyedül iskolába, mert közel lakott a sulihoz, ugyanis mindenki a körzeti iskolába járt, csak kivételes esetekben kellett a város másik végébe iskolába vinni a gyereket.

Az agglomerációban élés hátránya

Ma sok minden nem áll a felsoroltakból, ráadásul a háromgyerekes Réka és családja Marosszentgyörgyön lakik, míg a gyerekek Marosvásárhelyre járnak iskolába, óvodába, a szülők is a megyeközpontban dolgoznak. Ez a tény nagyban késlelteti az önálló iskolába járás folyamatát. Rékának most van egy 12, egy 10, valamint egy 5 éves gyereke, s

tisztán látja, hogy a körülmények mellett mennyire gyerekfüggő is ez az önállóság.

„Emlékszem, még a városban tömbházlakásban laktunk, a nagy 6-7 éves lehetett, a kicsi meg 4, amikor először hagytam őket otthon egyedül egy annyi időre, amíg leugrottam a boltba. Rajzfilm előtt hagytam, mert tudtam, hogy akkor nem veszekszenek, leköti a tévé a figyelmüket, s ott fognak ülni, amíg én gyorsan megjárom. Ez nagyon lassan tolódott ki aztán fél órára, egy órára” – meséli az édesanya, aki ma már a két nagyot otthon meri hagyni szükség esetén kulccsal és telefonnal, de például az ötévest most sem szívesen hagyja, hiába van mellette a két nagy testvér. Egyrészt más temperamentumú a kicsi – fogalmazza meg az anyuka –, sokkal több veszélybe keveredik, izgágább, aktívabb gyermek, másrészt nem akarja a szülői felelősséget a nagyokra hárítani, fél is attól, hogy ha baj történik, pánikszerűen reagálnak a tesók.

Későre merik önállóan buszra engedni csemetéiketa szülők •  Fotó: Beliczay László Galéria

Későre merik önállóan buszra engedni csemetéiketa szülők

Fotó: Beliczay László

Az önállósodás kérdését is gyerek- és körülményfüggőnek látja a marosszentgyörgyi édesanya, aki úgy érzi, sokáig sok mindent megcsinált a nagyok helyett, cipőkötés, öltöztetés, stb., míg a kicsinek egyes dolgokat hamarabb megenged, például hamarabb bízza rá az ollót, a kést, míg öltözni például nagyon nem akar egyedül a gyerek.

Az iskolába járás esetén is nagy különbség van aközött, hogy a városban a szomszéd utcába kell-e elsétáljon a gyerek, vagy egy közeli községből kell bejárni a városba.

„Akik a városban laknak, hamarabb kezdenek egyedül járni iskolába, 3-4. osztályban már gyalog elmennek, aki buszozni kényszerül, az is elkezdi 5-6. osztályban. Én még nem mertem elengedni, visszük, hozzuk őket. A legnagyobb önállósodása az, hogy iskola után eljön a munkahelyünkre, de akkor is több mint tíz átjárón, utcasarkon kell átmennie, sokáig nem merte. Szerintem még legalább egy évet várunk azzal, hogy felüljön az 5-ös buszra, s azzal hazamenjen. A tízéves még nem közlekedik egyedül a városban, de a nagytesóval igen” – osztja meg velünk az édesanya.

Később járnak egyedül iskolába

Ma már a kisiskolások közt nem találunk tömegével kulcsosgyerekeket, az első iskolai években általában a szülőnek, nagyszülőnek vagy valamilyen felvigyázó felnőttnek adja át tanítás után a gyereket a pedagógus. A szülők sem akarják engedni, de a tanítók sem szívesen bocsátanák el magukra a 6-7 éves gyerekeket.

Nagy-Árkosi Éva tanítónő harminc éve tanít kisiskolásokat, s látja, hogy kissé megkéstek ezek a folyamatok. „Manapság a kisiskolásokat hozzák-viszik az iskolába, még akkor is, ha közel laknak. 8-10 éves korra van, aki megengedi a gyerekének, hogy a testvérével jöjjön, de a hazamenést már meg kell oldani, ha nem talál az órarendjük.

Idézet
Általában 10 éves kor körül már sokan járnak magukra iskolába, de ott is gyereke válogatja, hogy kit lehet elengedni, és kit nem”

– fogalmazza meg a tanítónő. Hozzáteszi: ilyenkor is fontos a közlekedési szabályok ismerete és betartása, hiszen sokszor autók közt kell szlalomozni, amíg eljut a gyerek az iskolába. A szakemberek szerint nincs is 12 éves korig reális veszélyérzete egy gyereknek.

A pedagógus azt javasolja, hogy amikor ilyen önállóságra tanítjuk a kicsiket, érdemes eleinte még távolról követni, s figyelni, hogy megoldja-e az út közbeni helyzeteket. Régen hamarabb jártak iskolába egyedül a gyerekek – ismeri el Nagy-Árkosi Éva, hozzátéve, hogy tény, nem volt ilyen forgalom, nem volt ennyi autó, s a közbiztonság is jobb volt, mert esett már meg, hogy gyerekről tépték le az aranyláncot fényes nappal az utcán, vagy a telefonja miatt kergették meg.

Tanulási folyamat az önállóság is

Az önállóságra való nevelés – mint egyébként minden a gyereknevelésben – tanulási folyamat: teret és időt kell engedni a gyereknek önmaga „felnövesztéséhez” – vélekedik a pedagógus, aki szerint törekedni kell arra, hogy élmény, móka, akár szórakozás legyen ez a folyamat, mert akkor kevesebb kényszerre és dacra számíthatunk.

Idézet
„Életkortól függően bizonyos döntéseket bízzunk a gyerekre, biztosítsunk választási lehetőséget.

Egyszerű dolgokra gondolok, hogy a kék vagy a piros blúzt akarja felvenni például. Ezzel a gyerek megtanulja felismerni saját érzéseit, hogy az jó neki, hogy választhat, megéli, hogy van beleszólása a saját életébe. Ha önállóságra akarjuk szoktatni, akkor időnként hagyjuk, hogy ő maga küzdjön meg bizonyos feladatokkal, ne végezzünk el olyan dolgokat helyette, amire ő már képes” – mutat rá a tanító. Öltözködés, ajtónyitás, cipzárfelhúzás – természetesen segíteni kell, ha kudarcot vall, ilyenkor fontos az empátia, így taníthatjuk meg, hogy a kudarc ellenére újra próbálkozzon.

Kevésbé barátságos és biztonságos hely a világ, mint néhány évtizede volt? •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kevésbé barátságos és biztonságos hely a világ, mint néhány évtizede volt?

Fotó: Haáz Vince

A pedagógus rámutat, a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt az elmúlt két évben egyértelművé vált, hogy milyen nehéz sok esetben a gyerekfelügyeletet megoldani, s bizony megesett, hogy egy-két gyereket kénytelenek voltak a szülők otthon magára hagyni, mert nem tudták másként megoldani. Míg az Egyesült Államokban például törvény szabályozza, hogy mi az a korhatár, ami alatt büntethetik is a szülőt, ha felügyelet nélkül hagyja a gyermekét, nálunk nincs ilyen kőbe vésett szabály.

A szakemberek szerint azonban hétéves korig nem maradhat egyedül egy gyerek otthon, 8-10 éves korban egy-két órára, 11-12 éves korban pedig három órára hagyhatjuk magukra a gyermekeket.

Nagy-Árkosi Éva hozzáteszi, persze vannak szükségmegoldások, ilyenkor sok szülőnek nagy segítség a telefon, hogy felhívhatja, akár videótelefonon ellenőrizheti a gyerekét, de megbízható szomszédot is meg lehet kérni, hogy nézzen rá a magára maradó csemeténkre időnként.

Az önállósodás folyamata gyerekfüggő is •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Az önállósodás folyamata gyerekfüggő is

Fotó: Haáz Vince

„Az önállósodás folyamata mindenképpen gyerekfüggő, van, akinél hamarabb kialakul, van, akinél később. A szülőnek ismernie kell a gyerekét, s saját magát is, mert megesik, hogy éppen a szülő nem akarja „elengedni” a gyereket. Mindemellett ebben a folyamatban

a gyereknek mindenképpen szüksége van a család támogatására: szeretettel, megértéssel kell a gyerek felé fordulni, törekedni kell az egyensúlyra a szeretet és a szigor között,

mert csak így sajátít el alapvető szabályokat. Nagyon fontos ugyanakkor a következetesség és az is, hogy a pozitív megerősítések legyenek túlsúlyban” – sorolja az önállósodást segítő tényezőket a tanítónő, aki szerint a sport nagyon sokat segít például ebben is: fegyelemre, kitartásra, önállóságra tanít, de érdemes bevonni a házi tevékenységekbe, házimunkába is a gyerekeket. Ugyanakkor a pedagógus szerint fontos tudni és hangoztatni is, hogy a szeretet nem jelenti azt, hogy a gyerek helyett a szülő csinál meg mindent.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2022. január 7-én.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 15., vasárnap

Nem csak a fogmosáson múlik: így őrizhetjük meg fogaink egészségét

A vérző fogíny, a kellemetlen szájszag vagy a fogérzékenység nem olyan apróság, amit érdemes figyelmen kívül hagyni. A megfelelő fogápolás nemcsak a szép mosolyról, hanem az egészségünk megőrzéséről is szól.

Nem csak a fogmosáson múlik: így őrizhetjük meg fogaink egészségét
Hirdetés
2026. november 14., szombat

Hogyan lett a Grand Theft Auto VI a világ legjobban várt szórakoztatóipari terméke?

Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent kínál a november 19-én, több mint 12 évnyi fejlesztés után megjelenő videójáték, a Rockstar Gamesnél készült GTA VI.

Hogyan lett a Grand Theft Auto VI a világ legjobban várt szórakoztatóipari terméke?
2026. november 12., csütörtök

Négy évtizede vadássza a pillanatot a Prisma Fotóklub

Negyven éve keresik a különleges pillanatokat és a jó fényeket: a csíkszeredai Prisma Fotóklub jubileumi kiállítással ünnepli négy évtizedes múltját, közösségét és a fotózás iránti töretlen szenvedélyét.

Négy évtizede vadássza a pillanatot a Prisma Fotóklub
2026. november 08., vasárnap

Csak tésztát enne, a zöldséget pedig messziről kerüli? Így kezelhetjük a gyermekkori válogatósságot

Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.

Csak tésztát enne, a zöldséget pedig messziről kerüli? Így kezelhetjük a gyermekkori válogatósságot
Hirdetés
2026. november 07., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben

Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben
Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben
2026. november 07., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben

2026. november 04., szerda

Nem halhatok meg hiába, avagy az 56-os forradalom üzente ma is a szabadságról szól

Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.

Nem halhatok meg hiába, avagy az 56-os forradalom üzente ma is a szabadságról szól
2026. október 31., szombat

Te mit tüntetnél el a világból? – a Még egy kívánság megnézése után valószínűleg már semmit

Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.

Te mit tüntetnél el a világból? – a Még egy kívánság megnézése után valószínűleg már semmit
Hirdetés
2026. október 30., péntek

Egy év munkája néhány nap alatt térül meg: így készülnek a krizantémtermesztők mindenszentekre

A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.

Egy év munkája néhány nap alatt térül meg: így készülnek a krizantémtermesztők mindenszentekre
2026. október 26., hétfő

Embernek maradni a megpróbáltatásokban – 1956 képekbe sűrítve

A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.

Embernek maradni a megpróbáltatásokban – 1956 képekbe sűrítve
2026. október 24., szombat

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?

Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?
Hirdetés