Karanténkilók: a gyerekeknél is nagyobb az elhízás veszélye a világjárvány miatt

Romániában sem áll túl jól ebben a tekintetben. A bukaresti Anya- és Gyermekegészségügyi Intézet (INSMC) által idézett 2015-ös tanulmány szerint Románia nyugati régiójában a 6–18 éves gyermekek körében 10 százalékos volt a túlsúlyosak aránya. Három évvel később 18,6 százalékos előfordulását jelentették a romániai gyermekek körében, a leginkább érintett korcsoportok a 10–14 és a 15–19 évesek voltak. Az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb jelentése is arra figyelmeztet, hogy egyre nő az elhízás által érintett diákok száma. A 2019–2020-as tanévben a 0–9 éves gyermekek körében regisztrált új elhízási esetek száma az országban előforduló összes eset közel 20 százalékát teszi ki, de a serdülők körében is aggasztó a helyzet.

Az is igaz ugyanakkor, hogy

Így látja ezt Nagy Beáta dietetikus orvos is. „Túlsúlyos gyerekek mindig is voltak, de most tényleg egyre inkább növekedik a számuk. Legtöbben egy mozgás- és ingerszegény környezetben élnek, nem az van manapság, hogy délután szaladgálunk a ház vagy a tömbház körül, és erre rátevődött a pandémia okozta bezártság, az online tanulás. Az idő alatt még az sem volt meg, hogy fel kell öltözni reggel, és el kell menni az iskolába. Nem kellett megmozduljanak még annyira sem, hogy lemenjenek szünetben az udvarra, vagy elmenjenek a boltba vásárolni. Ez pedig mind negatív hatással volt a gyerekek súlyára” – mondja a nutricionista. Hozzáteszi, mindemellett otthon több idő jutott nassolásra, hisz nem csak szüneten, akár órákon is ehettek az online tanuló gyermekek. Nagy Beáta gyerekpáciensei mintegy 80 százaléka túlsúly miatt fordul hozzá, és bizony

A szakember elismeri, az okok összetettek: rohamosan fejlődik az élelmiszeripar is, ennek pedig megvannak az előnyei és hátrányai.

– magyarázza Nagy Beáta.

Ideális esetben a sok negatív tényezőt kiszűrve megelőzni érdemes a problémát. De mit tehet a szülő, ha már felszaladtak azok a plusz kilók? Nagy Beáta azt mondja, egy jó szakember semmiképp sem ír elő egy drasztikus fogyókúrát egy gyermeknek, hanem megpróbálja az evési szokásokat megváltoztatni, egészségesebb alapanyagokra rábeszélni a családot, és a mozgásra.

„Időt kellene szakítani az étkezésre, akkor is, ha nehéz. Ne rohanás közben vegyük meg a sós perecet a gyereknek az iskolába, hanem készítsünk neki otthon reggelit, tízórait.

Ez rendkívül fontos lenne a fejlődésüknek és az egész emésztésüknek. Ugyanakkor keresni kell egy olyan mozgásformát, amelyet szeretnek. Sokan még a heti két tornaórát is megpróbálják kijátszani, még az sincs meg, nemhogy a plusz edzés. Pedig a magánórák mellett keresni kell valami olyan sportot, ami szellemileg is kikapcsolja és megmozgatja őket” – tanácsolja a szakember.

Úgy véli, az életmódváltás a kulcsszó, és az, hogy ilyenkor nemcsak a gyerek, hanem az egész család kell változtasson. Azzal támogatják a gyereket, hogy nem nassolnak eldugva a kamrában, inkább leülnek velük reggelizni, ebédelni – legalább az egyik szülő. És nem az van, hogy a gyerek zöldséglevest eszik és húst egy marék rizzsel, amíg a többiek pizzáznak.

Aztán az elkészítési módokon, az adagokon még lehet változtatni. Nagy Beáta azt szokta kérni, hogy étkezési naplóval jöjjenek hozzá, amelyben egy hétig leírják, hogy mit eszik a gyerek. Így hamarabb látja majd, hogy hol a probléma, s nem csak általános tanácsokkal tud segíteni. Ugyanakkor

Nagy Beáta szerint a megoldás kulcsa a szülő kezében van, mert a szülő vásárol, ő főz, ő adja a pénzt tízóraira. Ha a szülő elhatározta, következetesen kiáll az életmód-változtatás mellett, és példamutatással támogatja is a gyereket, szinte biztos a siker.