Iskola vagy óvoda? Szülői dilemmák a hatodik életév körül

– közölte érdeklődésünkre Dimén-Varga Tünde iskolapszichológus. A pszichoszomatikus felmérést a szülők kérésére a szakhatóság pszichológus és logopédus szakemberei végzik. A felmérési körzeteket a tanfelügyelőségek határozza meg, de ez nagyjából megfelel annak a körzetnek, ahol a szakember egyébként is dolgozik. Mivel a családok szempontjait nézve a legelőnyösebb, ha a felmérést az óvodában végzik, ez a gyakorlat terjedt el.

Eltérések a faluról városi iskolába iratkozó gyermekeknél vannak, vagy ha a szülők külföldről hazaköltözve később értesülnek a beiratkozás részleteiről, de a szakemberek ezt is rugalmasan kezelik – tette hozzá az iskolapszichológus.

– magyarázta a szakember. Az óvónői kérdőív többi része a gyermek feladatvégzésére, motivációjára és társas kapcsolataira vonatkozik. A pszichológus/logopédus felméri a gyermek mozgásfejlettségét, általános tájékozottságát, térbeli tájékozódását, percepcióját, ábrázolási, számolási készségét, memóriáját, beszédkészségét. Ezek azok a készségek, amelyeknél megfelelő fejlettségi szint szükséges az iskolai készségek (írás, olvasás, számolás) elsajátításához, hiányuk pedig tanulási nehézségekhez, zavarokhoz vezethet. A pszichológiai felmérésben is van kizáró jellegű tétel: ha a gyermeknek négynél több beszédhibája van, nem mehet iskolába.

Megfellebezhetetlen eredmény

Az iskolai alkalmasság, a tanulási siker összetett dolog, nem elég, ha a gyermek intelligens, és néhány őt érdeklő területen nagy tudásra tett szert.

– összegezte a szakember. Ahhoz, hogy hatodik életévének betöltése előtt felvegyék az előkészítőbe, a felmérés követelményeinek háromnegyedét teljesítenie kell. Egy iskolaérett gyereknek ezek a feladatok rendkívül egyszerűek.

Tapasztalata szerint nálunk nem túl gyakori, hogy a szülők korábban szeretnék iskolába adni gyermeküket, mivel többségük belátta, hogy jobb, ha a neki megfelelő közegben fejlődhet még egy évet, és nem kell olyan elvárásokhoz alkalmazkodnia, amelyekhez testileg, lelkileg, idegrendszerileg még nem érett. Ha egy szülő mégis a korábbi beíratás mellett dönt, véleménye többnyire megalapozott. Ritkán, de előfordul, hogy éppen a kedvenc tanító néni kezd előkészítő osztályt, és nem szeretnének lemaradni róla. Van, hogy a csoport nagy része iskolába megy, és a gyermek ragaszkodik a társaihoz. Szintén ritka, hogy a család életvitele vagy anyagi körülményei miatt gondolják jó megoldásnak a korábbi kezdést.

A felmérést dán gyerekek körében végezték. „Ha abban a barátságos iskolarendszerben is ilyen messzemenő következményei vannak a túl korai iskolakezdésnek, akkor ez ránk, Romániában fokozottabban igaz lehet” – véli az iskolapszichológus.

Nem csak korai, késői beíratás is van

A korai beíratással szemben előfordul, hogy a szülő úgy dönt, iskolaköteles gyerekét még egy évig visszatartja. „Az iskolapszichológus vagy logopédus által végzett pszichoszomatikus felmérésnek is alá kell támasztania, hogy indokolt a visszamarasztás. Ezután a tanfelügyelőséghez tartozó megyei bizottság hagyhatja jóvá ezeket a speciális kéréseket. A szabályozás szerint a sajátos nevelésigényű gyermekek hét-, illetve nyolcévesen is elkezdhetik az iskolát, akár speciális, akár normál tanrendű iskolába irányította a gyermeket a szakértői bizottság. Az általános irányelv az, hogy lehetőleg minden gyermek hatéves kor körül kezdje el az iskolát, és ott kapjon külön segítséget azokon a területeken, ahol hiányosságai vannak. Ez elméletileg rendben lenne, és olyan országokban, ahol a tanügyi rendszer jobban figyel az egyéni különbségekre, kevesebb a tananyag, lassúbb a tempó, működik is.

Hátránya a visszamarasztott gyermeknek is származhat. Ha például olyan csoportba kerül, ahol nem a képességeinek megfelelő feladatokat kapja, unatkozhat. De a hátrányok messze nem olyan károsak, mint ha idő előtt iskolába menne” – summázta Dimén-Varga Tünde.

Hozzáfűzte, hogy tapasztalata szerint óvodai csoportonként egy-két gyerek szülei kérik a visszamarasztást, és legtöbbször ők sem kizárólagosan. Meghallgatják az óvónők, szakemberek véleményét, és ennek figyelembe vételével döntenek.

A visszamaradásnak is van hátulütője

Mivel gyereke szeptemberben töltötte be a hatéves kort, iskola helyett még egy év napközi mellett döntött tavaly Papik Andrea. „Akkor úgy gondoltam, később eleget tanulhat, inkább még egy kicsit játsszon, de nem biztos, hogy jó döntés volt.

Vegyes korosztályú csoportban van, ezért is maradt, de akikkel nagyon jóban volt, iskolába mentek. Abban bízom, hogy ősztől az iskolában nyerni fog azzal, hogy nagyobb lesz osztálytársainál” – mondta a székelyudvarhelyi anyuka.