
A családok támasza. A közelmúlttól Romániában is segíthet a csecsemőgondozásban a védőnő
Fotó: Haáz Vince
Tízéves németországi tapasztalattal tért haza mintegy fél évvel ezelőtt Gyergyóditróba Balázs-Kercsó Erzsébet szülésznő, bába, aki a településen március végétől védőnőként tevékenykedik. A szeretet és a jó szándék vezérli amikor egy-egy, a kórházból hazatért kismamát meglátogat, jó tanáccsal látja el. Mi a teendője egy védőnőnek, egyáltalán hogyan fogadják őt otthonaikban a gyermekágyas asszonyok – kérdeztem a fiatal gyergyószéki szakembert.
2020. június 18., 17:092020. június 18., 17:09
2020. június 19., 10:182020. június 19., 10:18
Március végétől a gyergyóditrói édesanyáknak is lehetőségük van, hogy egy számukra kérdéses élethelyzetben egy kis bátorításért, tanácsért a védőnőhöz forduljanak. Bár eleinte a koronavírus-járvány miatt csak telefonos segítségnyújtásra volt lehetőség, néhány hete a szükségállapot megszűnésével a ditrói szakember immár otthonaikban is felkeresi a kisbabás családokat.
Jelenleg mintegy tizenöt családdal van kapcsolatban – meséli a települési önkormányzat alkalmazásában lévő Balázs-Kercsó Erzsébet. A faluban szülésfelkészítőket tart, terhesgondozással foglalkozik, a gyermekágyas időszakban szükség esetén ellátja az édesanyát, az újszülöttet, figyelemmel követi a kisbaba fejlődését.
„A védőnői szolgálat a közösségi ellátás keretében működik egy szülésznő és egy közösségi asszisztens együttműködésével a törvényes kereteken belül, a közegügyi igazgatóság szakmai irányításával. A családok számára ingyenes a szolgáltatás, s bár elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokra fókuszálunk, ránk mindenki számíthat. Ezt a szolgáltatást bárki igénybe veheti, mi a gyergyóditrói édesanyákért felelünk.
– magyarázza Erzsébet, aki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bábaképző szakán fejezte be tanulmányait tíz évvel ezelőtt.
Jelenleg kisebb csoportokban szülésfelkészítőket tart, betartva a jelenlegi járványhelyzet által megkövetelt egészségügyi előírásokat – jegyzi meg. Számára fontos – derül ki –, hogy segítsen az édesanyáknak felkészülni a szülésre, csecsemőgondozásra. A jelenleg már működő otthonlátogatás mellett a későbbiekben fogadóórákat is szeretne bevezetni az egy hónapos és egyéves kor közötti gyerekek számára, erre a helybéli Szent Katalin Egészségházban lesz majd lehetőség.
„Miután az újszülöttet hazaviszik a kórházból, meglátogatja őt a háziorvos, akivel mi szoros kapcsolatban vagyunk. De szintén kapcsolatban állunk a szociális és gyermekjogvédelmi igazgatósággal, illetve a közegészségügyi igazgatósággal is. A háziorvostól megkapom az újszülöttel kapcsolatos legfontosabb információkat, az édesanya adatait, és felkeresem őket otthonukban. Először az édesanyát vizsgálom meg, annak függvényében, hogy császármetszéssel vagy természetes úton szült, ha szükséges, ellátom a sebét, segítek a szoptatásban, ellátom tanácsokkal. Ezt követően megvizsgálom az újszülöttet is, megfigyelem, hogyan zajlik a szoptatás, hiszen nagyon fontosnak tartom az anyatejes táplálást. Itt sokszor jól is jön a segítség. Megmérem a kisbaba súlyát, aztán jöhet a köldökkezelés, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, tulajdonképpen minden, ami a csecsemőgondozással összefügg.
– magyarázza Erzsébet. Eddig pozitív fogadtatásban volt része, nyitottsággal fogadták és mindenhová visszavárják – jegyzi meg.
Van család, ahol egészen pici babát látogat meg, máshol már a hozzátáplálás elindításában ad tanácsokat, de van, ahol a leválasztást segíti tanácsaival.
Balázs-Kercsó Erzsébet tíz évet Németországban dolgozott szülésznőként és védőnőként
Fotó: Forrás: Balázs-Kercsó Erzsébet személyes archívuma
„Eddig mindenhol azt éreztem, hogy örülnek nekem, egyszer sem éreztem fölöslegesnek magam. Sok esetben már búcsúzáskor időpontot egyeztetünk a következő látogatásra. Mindig van újdonság, mindig van, amire figyelni” – jegyzi meg mosolyogva.
Erzsébet az elmúlt tíz ében a németországi Baden-Württemberg tartományban dolgozott szülésznőként és védőnőként, aztán családjával a tavaly ősszel hazaköltöztek a Székelyföldre. Azt mondja, szakmailag sokat fejlődött, sok mindent tapasztalt, a kórházban például, ahol dolgozott évi 2500 szülést vezettek le.
Hálás vagyok, hogy mindenki mellém állt a település vezetőjétől kezdve a különböző hatóságokig, és lehetőséget kaptam, hogy hazaköltözve itthon folytathassam a munkám, hazahozva és továbbadva, amit Németországban tanultam” – mondja.
Az ingyenes szolgáltatással elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokra fókuszálnak, de bárki igénybe veheti
Fotó: Forrás: Balázs-Kercsó Erzsébet személyes archívuma
Erzsébet elmondása szerint Németországban nagyon jól szervezett a védőnői hálózat, bár ő a magyarországi példát tartja igazán követendőnek. A német rendszerben nehézséget okoz, hogy ugyan mindenkinek van védőnője, de őt nem hivatalból rendelik ki, hanem minden kismamának magának kell keresnie védőnőt.
„Szülésznőként, bábaként mindenképpen felemelő pillanatoknak vagyunk tanúi, hiszen részt veszünk a születés élményében, a majd a családdá, az édesanyává, édesapává válás örömében” – magyarázza lelkesen a fiatal védőnő, majd elbúcsúzik. Várja egy néhány napos kisbaba.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!