Gyerekeink a Facebookon: posztoljunk, de előtte gondoljuk át!

„Amikor anyuka otthon a szomszédasszonyról mond két csúnya mondatot, azt legfeljebb a család hallja. De a gyermek ezt a mintát kiviszi, és az osztálytársáról a közösségi oldalon fog »szépeket« mondani, azt viszont az egész világ látja, és más következményei lesznek. Sajnos az van, hogy

Vagy itt van a kisgyerekek meztelenségének kérdése. A fürdetős vagy a meztelen gyermekről készült fotóknak hagyománya van, régebb is voltak ilyen képek, csakhogy azokat betették a családi albumba, és más nem látta, nem fényképezte le a mobiljával, nem töltötte fel az internetre.

A képek megosztása több szempontból is árthat a gyereknek – hangsúlyozta Pászthy Bea gyermekpszichológus nemrégiben az M1 aktuális csatorna műsorában. Ezek eljuthatnak pedofilokhoz is, ugyanakkor a „digitális gyermekrablók” felhasználhatják a fotót például reklámcélra, de a gyerek később azt érezheti, hogy „ellopták a gyermekkorát”, mivel olyan képeket osztottak meg róluk, amelyekhez nem járultak hozzá.

Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéd, internetjogász úgy véli, a gyors visszacsatolás vágya váltja ki, hogy túlzott mértékben kerül fel fénykép a gyerekekről az internetre.

„Internetjogászként fontosnak tartom az internet szabadságát. Nem feltétlenül ezt a szabadságot kellene korlátozni, sem ezzel, sem más hasonló kényes témával kapcsolatosan, hanem inkább az oktatást, az ezzel kapcsolatos felkészítést, nevelést tartom fontosnak, a felnőttek önmaguk nevelését, önfegyelem gyakorlását. Noha sokszor elég nyűgös végigolvasni azt a sok szabályt, ami a profilok kezelésére vonatkozik a közösségi oldalakon, ez szükséges. Az, hogy beregisztrálok vagy sem természetes személyként, az az én döntésem. Ezt a választási szabadságot nem venném el senkitől, de ugyanakkor ott vannak azok a lehetőségek is, hogy kiválaszthatom, hogy kikkel szeretném megosztani az adott fotót. Ez mindig választás kérdése, és nem a választási szabadságot kellene korlátozni, hanem inkább azt kellene megtanulják az emberek, hogy hogyan kell ezeket használni, kivel oszthatnak, osszanak meg adatokat. Ezeket a mintákat viszik tovább a gyerekeink is.”

Hozzátette, ott, ahol a szülő nem él ezekkel a lehetőségekkel és döntésekkel, a gyerek sem fog foglalkozni az adathasználati kérdésekkel a későbbiekben, a tartalmak megosztását illetően.

Kifejtette, ide kapcsolódik az Európai Uniós Adatvédelmi Rendelet (GDPR) is, ami Romániában is direkt alkalmazandó, és annak a szabályozása e tekintetben egészen világos. 16 éves kor alatt bármilyen közösségi profil létrehozásához vagy gyerekek személyi adatainak használatához marketing vagy bármilyen informatikai szolgáltatás nyújtásának céljából szükséges a szülői beleegyezés. Az adatvédelmi rendelet lehetőséget biztosított rá, hogy adott esetben a tagállamok ezt az életkort lecsökkentsék. Svédországban, Dániában, Spanyolországban például 13 év a korhatár, amikortól a szülői beleegyezés nem szükséges a közösségi hálón való regisztráláshoz. Ausztriában 14 év, Magyarországon, Németországban, Romániában 16 év maradt ez a korhatár.

„A rendelet szerint akkor nem szükséges a szülői beleegyezés, ha a gyerekeknek nyújtott direkt tanácsadásról és megelőzési szolgáltatásról van szó. Ez rendben van akkor, ha a gyerek olyan helyzetben van, hogy lelkisegélyt kér, de vannak olyan helyzetek is, amikor ezzel is vissza lehet élni, mert azt, hogy milyen tanácsadás folyik gyerekeknek esetleg megelőzés címen, nagyon általános megfogalmazás, és nehezen ellenőrizhető a gyakorlatban. Ezekben az esetekben a gyerekeket csak az tudja megvédeni, ha van egy bizalmon alapuló szülő-gyermek kapcsolat, ahol nem az a fontos, hogy mi a nagyvilág megítélése, vagy hogy rögtön bárhonnan érzelmi visszaigazolást kapjanak a cselekedeteikre. A jó szülő-gyerek kapcsolatban a gyerek el fogja mondani, hogy mi az az aktivitás, amit ő végez az interneten, és így tudunk neki segítséget, védelmet nyújtani.”

Az internetjogász megemlítette az abszolút törléshez való jogot, amely alapján kérhető, az adatkezelő visszamenően is töröljön bármilyen adatot rólunk.

A szakember kiemelte, mivel gyakran fotózzák a kisbabákat otthon, és ilyenkor megjelennek a fotókon a lakás részletei is, ezek biztonsági kockázatot is jelenthetnek. Ugyanakkor jó, ha arra is figyelünk, hogy a különböző közösségi eseményeken való fotózáskor valószínű, hogy nem csak a mi gyerekünk látszik a képen, és a másik szülő talán nem szeretné, ha a nyilvánosság elé kerülne az a fotó. Osztályról, óvodai csoportokról készült képeket tehát jó, ha egy zárt csoporton belül posztolunk, ahol csak a csoport tagjai láthatják, ezt be is szokták tartani.