Gumicukor, müzli, csoki. Jó barát vagy ellenség?

– jegyzi meg.

A fiatal szakember szerint korosztálytól függetlenül aranyszabály, hogy felkelés után öt perccel igyunk meg egy pohár vizet, és rá egy fél órára reggelizünk, lefekvés előtt pedig másfél-két órával vacsorázunk. Mindegy, hogy felnőtt, gyermek, egészséges, netán beteg valaki, az édességet, a pikáns, nagyon fűszeres, zsírban, olajban sült és ízfokozót tartalmazó ételeket mellőzni kell a vacsoránál ahhoz, hogy szervezetünk optimálisan működjön.

Az elhízás egy lépésre van

„Egy városi környezetben élő gyermek reggel nyolcra megy iskolába, indulás előtt fél órával felkel, reggelijét nem fogyasztja el, feltehetőleg autóval viszik el otthonról. Kilenc-tíz óra körül reggelizik, ami nem biztos, hogy otthonról pakolt szendvics vagy egy doboz saláta, hanem vesz magának egy csokis kiflit vagy valamilyen junk foodnak nevezett egészségtelen élelmiszert. Ezek rengeteg üres kalóriát tartalmaznak, azaz a szervezetet nem táplálják megfelelően, viszont kalóriaszintjük elég magas. Tizenkettő és három óra között szoktak ebédelni a gyermekek, ha az adott intézménynek van étterme az még a szerencsésebbik eset, viszont nem ismerjük a recepteket és a nyersanyag minőségét. Esznek egy levest, egy főételt, ezek általában olajban sültek, transzzsírokat tartalmaznak, melyek hosszú távon bizony károsak a szervezetre. Gyümölcsöt ritkábban szolgálnak fel. Ahol nincs megoldva az iskolai étkeztetés, és a gyermeknek nincs otthonról csomagolt ebédje, újra csak vásárol valamit. A gyermek hazaér öt-hat óra körül, nem biztos, hogy az első lépés az uzsonna, bekapcsolja a tévét, pihen, majd este tanul, és lefekvés előtt fogyasztja el a vacsoráját. És ez még nem elég, hiszen a szükséges napi folyadékmennyiséget nem issza meg, és az elfogyasztott folyadék sem feltétlenül víz, hanem édesített savas, szénsavas üdítő, végső esetben energiaital.

– magyarázza Szász Hunor. Úgy véli éppen ezért is igen fontos lenne, hogy az iskolában is nagyobb hangsúlyt fektessenek arra, hogy mit is jelent az egészséges étkezés, az egészséges életmód.

Hamburger, gírosz, csipsz

A fiatalok körében népszerű fast food, azaz a gyorséttermi élelmiszerek szénhidrátban gazdagok, ízfokozókat tartalmaznak, egyértelmű, hogy fogyasztásukkal csínján kell bánni. Ezeket úgy reklámozzák – jegyzi meg Szász Hunor –, hogy egészségesek is. Ez azt jelenti, hogy ugyan egy hamburgerben van két salátalevél, de van benne olajban sült szalmakrumpli, hús is, melynek a minőségét nem ismerjük, de nem tudjuk azt sem, hogy milyen ízesítőkeverékbe van a hús beleforgatva, és azt sem, hogy az ezzel felszolgált szósz mit tartalmaz. Ezek az ízfokozók cukrot is tartalmaznak, ami hosszú távú hatással van a szervezetünkre, de a legrosszabb az, hogy ezek az adalékok függőséget okoznak. Ezért van az – hangsúlyozza ki a dietetikus –, hogy az ehhez szokott gyermekek inkább választják a gyorskajákat, mint egy ebédet levessel és főétellel.

A húsban, felvágottban, virsliben nem kellene legyen cukor, de kerül. Figyelni kell arra, hogy a virsliben, májkrémben hány százalék az ízesített hús. Egy csirkevirsli tartalmazhat negyven százalékban, de akár hetvenben vagy annál többen is csirkehúst, a többi pedig adalékanyag, színező, ízfokozók, ízesítő” – magyarázza. A csipszek is ízfokozót, zsírt, olajat tartalmaznak, mindezek pedig emelik a tápértéket is, így mindamellett, hogy e termékek fogyasztása függőséghez vezet, nagy mértékben hizlalnak is.

„Nem azt mondom, hogy nem szabad kenyeret enni, de ha esszük, tegyük azt tudatosan. Hogyan fogyaszthatjuk a kenyeret majdnem minden nap? Készíthetünk egy salátát, teszünk bele sajtot és apró pirított kenyérdarabokat. Megvan a kompromisszum. Dietetikailag a barna kenyér egészségesebb, mint a fehér, ez utóbbi ugyanis felviszi a cukorszintet, magas szinten tartja, majd csökkenti. Viszont a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér lépcsőzetesen viszi fel a cukorszintet, és amire felért a csúcspontra már csökken is”.

Hogy mit ehet egy gyermek, de akár felnőtt is, ha édességre vágyik? Aszalt vagy szárított gyümölcsöt, és legalább hetvenszázalékos fekete csokit, amiből három-négy kocka, 15-20 gramm bőven elég – tanácsolja a szakember.

Az édesség alapanyaga a cukor, mely függőséget okoz hosszú távon, de bizonyos betegségek kiváltója is lehet, ilyen például a diabétesz, és mindemellett hajlamosít az elhízásra.

Együnk többször keveset

A hangsúly a mértékletességen és észszerűségen van – hívja fel a figyelmet Szász Hunor, aki szerint napi ötszöri, de természetesen kisebb étkezés ajánlott. Ugyanakkor fontos, hogy amit megeszünk, az legyen jó minőségű, tápértékben gazdag. Persze ez is korosztálytól független.

„Ez az jelenti, hogy a reggeli energiadús, tápláló kell legyen, ez tartalmazhat tejterméket, magokat, gyümölcsöt. Ez 11 óráig fél 12-ig ki kell tartson. Ha megéhezik valaki ebéd és reggeli között, akkor tízóraizhat gyümölcsöt, gyümölcskompótot, müzliszeletet. Két és fél óránként lehet étkezni keveset. Az ebédet három óráig tanácsos elfogyasztani, ez legyen leves és főétel. A leves legyen zöldségalapú, rántás nélkül, ha kéri, mehet bele tejföl egy kanállal, a főétel lehet olyan hús, amit belefőztünk a levesbe, és felhasználjuk másodiknak lerben vagy grillen elkészítve, de ne süssünk olajban vagy zsírban. Köret lehet zöldség, rizs, puliszka és savanyúság vagy saláta, minden egyes alkalommal. Uzsonna négy és öt között, gyümölcs, kompót vagy egy kisebb tejtermék, majd következhet a vacsora lefekvés előtt két, legrosszabb esetben másfél órával” – tanácsolja a dietetikus.

Ha pedig az üzletben vásárolunk, akkor azt is észszerűen kell tenni, de észszerűen kell összeállítani étrendünket még olyan szempontból is, hogy a napi folyadékmennyiséget is fogyasszuk el, ami 1,5–2,5 liter vízig terjedhet. A gyümölcsfogyasztást tízóraira vagy uzsonnára ajánlja a dietetikus, októbertől áprilisig citrusféléket, déli gyümölcsöket vásároljunk, utána meg próbáljuk meg a helyben termőket fogyasztani.