
A természet tökéletes arra, hogy abban és arról tanuljon a gyerek
Fotó: 123RF
Lehet fára mászni, pocsolyában ugrálni, függőágyban a szabad ég alatt aludni és télen-nyáron a természetben lenni – így képzelik el azt az erdei óvodát, amely a Marosvásárhely melletti Tófalván ősszel nyitja meg kapuit. Ez is egy alternatív oktatási forma, méghozzá olyan, amely négy anyuka elhatározásából született meg. Olyan anyukák dolgoznak a létrehozásán, akik többek közt saját gyerekeiknek szeretnének valamilyen más oktatási formát biztosítani.
2019. május 17., 15:542019. május 17., 15:54
2019. május 20., 08:032019. május 20., 08:03
Az alternatív oktatási formák Székelyföldön is egyre népszerűbbek, sokan igénylik ugyanis, hogy a hagyományos pedagógusközpontú, zsúfolt tananyagú oktatási formák helyett inkább a gyerek kerüljön az óvodai, iskolai tevékenységek középpontjába, és inkább a gyerek egyéni fejlődését tartsák szem előtt, mint azt, hogy mindenkibe minél több információt csepegtessenek. Mifelénk inkább a Waldorf, a Montessori, a Step by Step pedagógiát alkalmazó intézmények honosodtak meg, és ezek mellé csatlakozik ősztől a Peter Pan Forest Kids, vagyis az erdei óvoda.
Az erdei óvoda a Marosvásárhelytől tíz kilométerre lévő Tófalván lesz, egy olyan telken, amelynek egyik oldalát az erdő, másikat a mező határolja, így ideális környezete lehet ennek az alternatív oktatási formának, melynek legfontosabb jellemzője, hogy az ovisok mindennap, télen-nyáron, hóban-fagyban, esőben és kánikulában is a szabadban tevékenykednek, tanulnak.
– vallják az erdei óvoda kezdeményezői, akik még csak nem is pedagógusok. Négy kisgyermekes, természetjáró édesanya gondolta úgy, hogy saját gyerekeik számára is igyekeznek létrehozni egy olyan oktatási intézményt, amelyben a gyerekek napi szinten kint vannak, saját magukról, társaikról és környezetükről a szabad levegőn, a természetben tanulhatnak, kihasználva ösztönös kíváncsiságukat. Igaz, nem áll távol tőlük a gyermeklélek és a pedagógia: Gál Alíz gyermekekre szakosodott pszichológus, Blizik Anita élménypedagógiával foglalkozik, Magdás Tünde drámapedagógus, míg Pongrácz-György Katalin menedzseri tudásával segíti a csapatot.
A Marosvásárhely melletti Tófalván találtak az erdei ovisok otthonára
Fotó: Facebook/Peter Pan Forest Kids
A kezdeményező édesanyák egyike, Gál Alíz mesélte el, hogy olyan fiatal anyukák kezdtek el dolgozni az erdei óvoda létrehozásán, akik maguk is természetjárók, sokat kirándulnak, kertészkedés, erdő-mezőjárás közben nőttek fel, és ezt szeretnék továbbadni gyerekeiknek is.
– fogalmazza meg az erdei óvoda lényegét Gál Alíz, aki anyukatársaival dolgozik az erdei óvoda létrehozásán. Együtt választják ki a megfelelő óvónőt, együtt találtak rá a megfelelő helyszínre, és együtt fektették le az alapokat a Pán Péter erdei óvodának.
A tapasztalat útján tanulnak. Elültetik a növényt, majd követik a fejlődését
Fotó: 123RF
Hallottak arról, hogy Kolozsváron már létezik ilyen ovi, meglátogatták, megnézték, hogyan működik, mi kell a létrehozásához, majd a tettek mezejére léptek. „Alapítottunk egy egyesületet, és annak a tevékenységeként szerepel hivatalosan az erdei óvoda, amely önfenntartó, vagyis amit a szülők befizetnek, abból lesz a gyerekek étele, de a pedagógus fizetése is. Összesen egy magyar és egy román csoportban gondolkodunk, egy-egy pedagógussal, ugyanis ennél több gyerekre már nem lehet biztonságosan figyelni” – magyarázza Gál Alíz, aki szerint bizony nem mindegy, hogy milyen egy erdei óvodában a pedagógus, hiszen ő az, akinek meg kell teremtenie a gyerekek biztonságát. „Ha a gyerek fára akar mászni, akkor az óvónőtől nem azt várjuk, hogy azt mondja, nem szabad. Nézzék meg együtt, hogy alkalmas-e az a fa, ha esett az eső, akkor valószínűleg csúszik a kérge, nem jó most fára mászni, de nézzék meg, melyik ág régi, korhadt, arra nem biztonságos mászni stb.” – sorolta elképzeléseiket az édesanya. Hozzátette, a gyerekeknek lehetőségük lesz kertészkedni, elültetni egy magot és követni a növény fejlődését, megfogdosni, megszagolni, mind az öt érzékszervükkel megtapasztalni a környezetüket. Mindemellett
Ugyanakkor amit még nagyon fontosnak tartanak a kezdeményezők, az a mozgás, amelyen keresztül kifejlődnek a test legfontosabb funkciói, márpedig az erdei óvodában lehet futkározni, fatörzsön egyensúlyozni, pocsolyában ugrálni is.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
szóljon hozzá!