Ember, ne mérgelődj, azaz az életre készít a társasjáték

 – magyarázza Ági. Rámutat, nagyon sokféle típusú társasjáték van,  a különböző társasjáték mechanikákban pedig érdekes helyzetekben próbálhatja ki magát az ember, licitálhat, kipróbálhatja, hogyan tudja befolyásolni a társait, hogyan tud menedzselni egy csapatot, hogyan tud egy stratégiát kitalálni és véghezvinni  az elejétől a végéig, hogy csak néhány példát említsünk.

úgy, hogy nyugodtan megfigyelhet embereket közelről, anélkül, hogy ebben lenne bármiféle kockázat. Láthat támadó viselkedést, védekezőt, mindenféle ilyen szituációt kipróbálhat. Lényeges, hogy nem lesz belőle semmiféle baj, mert továbbra is barátok maradhatnak a gyerekek, de megláthatja stresszhelyzetben, nyomás alatt a társait. És ha  gyerekkorától megszokja, hogy megfigyel és együtt dolgozik, mert ez egy közös munka a többiekkel, akkor később sokkal jobban alkalmazkodik, és jobban beilleszkedik egy közösségbe. Jobban el tudja fogadni, jobban tudja kezelni mások és a saját viselkedését is.

„Vettem játékot, játssz vele”

Csizmadia Ági úgy fogalmaz, a társasjátékozáshoz egész ember kell. Ha a szülő leül a gyerekével játszani, legyen ott teljes mértékben. Gyakran találkozik olyannal is, hogy a szülő vesz egy társasjátékot a gyerekének, és odaadja, hogy játsszon vele. De nem tanulja és tanítja meg, hogy hogyan kell játszani, vagyis nem válik társsá. Azt mutatja, hogy nem élvezi ezt, gyerekes dolognak tartja, kihúzódik belőle, közben telefonál, így már egy értéktelen időtöltéssé válik az egész.

„Azokkal a gyerekekkel, akik a foglalkozásokra járnak, azt is átgondoljuk, hogy a játék tervezője miért és milyen szabályokat alkotott meg. Vagy ha egy-egy szabályt kiveszünk a játékból, akkor az hogyan változtatja meg, nagyobb lesz, vagy kisebb a kockázat, mit csinál egy-egy szabályváltoztatás, vagy miért annyi lappal kellett kezdeni, miért ilyen lépéskorlátok vannak, hogy egy körön belül mennyi tevékenységet végezhetsz el. Ebben jó adag matematika van, egy kis statisztika, egy kis valószínűségszámítás, egy kis kombinatorika olyan módon, hogy a gyereknek a saját szintjén érthető. Ezek a foglalkozások azt feltételezik, hogy valaki érdeklődő és képes elmélyedni egy témában, ez nem minden gyereknek való. Van aki az iskolában nem mutatkozik kifejezetten matematikai tehetségűnek, de hajlamos elgondolkodni és elmélyülni dolgokban. Itt megmutatkozhat, mert olyannal kínálod meg, amit ő is szeret, és megkapja a sikerélményt is. Persze, ehhez komolyan kell venni őket is és a játékot is. Mert a játék komoly dolog, a játék nem játék” – mondja nevetve Ági, majd a társasjátékok mellé készített foglalkoztató füzeteket mutatja. A társasjátékhoz kapcsolódó feladatsorok vannak bennük, hasonlóan a matekpéldákhoz.

Milyen játékot vásároljunk?

Ágiék otthonában több polcon is sorakoznak társasjátékok. Többnyire az év játéka  címmel díjazott társasjátékokat próbálja megvásárolni (Magyar társasjáték díj, Spiel des Jahres), azokból is azokat, amelyek sokszor újrajátszhatók és mindig másként kell lereagálni egy-egy döntéshelyzetet. Újabban a kooperatív játékokat kedvelik leginkább, amikor a játékosok együtt vannak a „játék ellen”, együtt szeretnének nyerni. A kizárólag szerencse alapú játékokat annyira nem szereti. Van olyan társasjátékuk is, amelyet ők maguk készítettek el otthon.

Mert lehet, hogy a kirakatban jól mutat a doboza, de az a lényeges, hogy mi van benne, milyen minőségűek a tartozékok. Az is nagyon fontos, hogy csak olyan játékot vegyünk a gyerekeknek, amivel mi magunk is szívesen játszunk. „Mert a kisgyerek először a szüleitől várja, hogy üljenek oda, és mutassák meg, hogy ez miért jó. Be kell vonzani a gyereket ebbe a helyzetbe, együtt kell lenni és megmutatni, hogy a szülőnek jó a gyerekkel játszani. Aki nem szeret társasjátékozni, az ne vásároljon, mert fölösleges porfogó lesz belőle” – összegzett.