
. Talán az első igazi próbatétel gyereknek is, szülőnek is az óvodai beszoktatás
Fotó: Kristó Róbert
Zokogó kisgyerektől a meghúzódó, anyukába kapaszkodó csemetén át a bátor felfedezőig minden típust megtalálunk az első óvodai napon. A beszoktatás azonban nem csak ez az egy nap, s ha most nem sír a gyerekünk, lehet, hogy később fog. De az sem baj: a sírás segíti az első igazi elválást, amely hatalmas próbatétel a gyereknek, de bizony a szülőnek is. Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen?
2017. szeptember 08., 16:302017. szeptember 08., 16:30
A szeptember igazi várakozással teli időszak azoknak a családoknak az életében, amelyekben a gyerek először lépi át az óvoda kapuját. Rengeteg kérdés, kétely merül fel a szülőben és a gyerekben is, ugyanakkor ez egy izgalmas időszaknak is ígérkezik. Talán az első igazi próbatétel gyereknek is, szülőnek is az óvodai beszoktatás, amely sok esetben anya és gyerek első elválását is jelentheti.
Csoboth Adél óvónő és gyógypedagógus szerint az a jó, ha a gyerek „felkészülten” érkezik az első óvodai napra, vagyis hallott már az óvodáról, meséltek neki róla, lapozgattak hasonló tematikájú könyveket.
– mondja a szakember, aki szerint könnyebb a beszoktatás, ha a gyerek már volt külön anyától, járt gyerekközösségben. Nyilván a legkönnyebb annak a gyereknek, aki egy bölcsődei közegből érkezik, de az is segít, ha baba-mama klubokba járt, vagy a szülőknek olyan baráti köre van, amelyben gyerekek is vannak, így szocializálódott már az a gyerek valamilyen szinten. Csoboth Adél szerint az is segít, ha vigyázott már más a gyerekre, nagymama, barátnő, dadus, a gyerekben ugyanis akkor már kialakult egyfajta bizalom, hogy anya elmegy, mert dolga van, de vissza fog jönni.
Minden felkészülés ellenére a legtöbb gyerek sír az első óvodai napokon. A szakember szerint ez teljesen természetes és érthető.
– magyarázza a sírás okait a pedagógus. Hozzáteszi, bizony a gyerek természetétől, temperamentumától függ, hogy mennyi ideig fog elkeseredni: van, aki kisírja a bánatát s helyrejön, van, aki két hétig is sír az oviban. Az is megesik, hogy az a gyerek, aki egyáltalán nem sírt az első napokon, két hét múlva fog elkeseredni, mert később realizálja, hogy mi történik vele. Az elején lekötötték az új játékok, az új hely, az új barátok, majd utána döbben rá arra, hogy ez egy állandó dolog lesz az ő életében, neki most már „mindig” oviba kell járnia.
Útközben beszéljük meg a gyerekkel, hogy mikor fogunk érte menni. Tartsuk is magunkat ígéretünkhöz
Fotó: Boda L. Gergely
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szeretetteljes, de határozott elválás működik a legjobban – mondja a pedagógus, aki szerint, ha az anya nem akarja otthagyni a gyereket, tele van félelemmel, azt bizony a gyerek is megérzi, s nem akar olyan helyen maradni, ahol anya szerint sem lesz jó. „A beszoktatás a bizalomról szól, hogy anya bízik az intézményben, azért választotta azt az óvodát, mert tudja, hogy jó lesz a gyereknek. De bízik a gyerekében is, hogy ügyes gyereket nevelt, aki boldogulni fog. Ugyanakkor a gyerek is meg kell bízzon a szülőben, aki azt ígérte, jönni fog érte, és az úgy is történt” – mutat rá Csoboth Adél. Véleménye szerint éppen ezért érdemes az ovi felé tartó úton mindig megbeszélni a gyerekkel, hogy ki és mikor megy érte, és azt be is tartani. Nem órát kell mondani neki, mert azt még nem érti, hanem hogy ebéd után, alvás után, uzsonna után viszik haza. A szakember szerint a fokozatosság jót tehet a beszoktatásnál, hogy előbb csak pár órára hagyjuk az oviban, majd később kezdjük el ott altatni, amikor látjuk, hogy tényleg megszokta az új helyet.
ami emlékezteti az otthoni környezetre, a teljes beszoktatás azonban akkor történik meg, amikor kialakul egy új kötődés az óvónéni, a dadus felé.
Hangsúlyozzuk, az óvoda móka és kacagás, jó lesz ott csemeténknek is
Fotó: Boda L. Gergely
A szakember szerint van néhány dolog, amit érdemes elkerülni, ha könnyebbé akarjuk tenni a beszoktatást.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!