
. Talán az első igazi próbatétel gyereknek is, szülőnek is az óvodai beszoktatás
Fotó: Kristó Róbert
Zokogó kisgyerektől a meghúzódó, anyukába kapaszkodó csemetén át a bátor felfedezőig minden típust megtalálunk az első óvodai napon. A beszoktatás azonban nem csak ez az egy nap, s ha most nem sír a gyerekünk, lehet, hogy később fog. De az sem baj: a sírás segíti az első igazi elválást, amely hatalmas próbatétel a gyereknek, de bizony a szülőnek is. Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen?
2017. szeptember 08., 16:302017. szeptember 08., 16:30
A szeptember igazi várakozással teli időszak azoknak a családoknak az életében, amelyekben a gyerek először lépi át az óvoda kapuját. Rengeteg kérdés, kétely merül fel a szülőben és a gyerekben is, ugyanakkor ez egy izgalmas időszaknak is ígérkezik. Talán az első igazi próbatétel gyereknek is, szülőnek is az óvodai beszoktatás, amely sok esetben anya és gyerek első elválását is jelentheti.
Csoboth Adél óvónő és gyógypedagógus szerint az a jó, ha a gyerek „felkészülten” érkezik az első óvodai napra, vagyis hallott már az óvodáról, meséltek neki róla, lapozgattak hasonló tematikájú könyveket.
– mondja a szakember, aki szerint könnyebb a beszoktatás, ha a gyerek már volt külön anyától, járt gyerekközösségben. Nyilván a legkönnyebb annak a gyereknek, aki egy bölcsődei közegből érkezik, de az is segít, ha baba-mama klubokba járt, vagy a szülőknek olyan baráti köre van, amelyben gyerekek is vannak, így szocializálódott már az a gyerek valamilyen szinten. Csoboth Adél szerint az is segít, ha vigyázott már más a gyerekre, nagymama, barátnő, dadus, a gyerekben ugyanis akkor már kialakult egyfajta bizalom, hogy anya elmegy, mert dolga van, de vissza fog jönni.
Minden felkészülés ellenére a legtöbb gyerek sír az első óvodai napokon. A szakember szerint ez teljesen természetes és érthető.
– magyarázza a sírás okait a pedagógus. Hozzáteszi, bizony a gyerek természetétől, temperamentumától függ, hogy mennyi ideig fog elkeseredni: van, aki kisírja a bánatát s helyrejön, van, aki két hétig is sír az oviban. Az is megesik, hogy az a gyerek, aki egyáltalán nem sírt az első napokon, két hét múlva fog elkeseredni, mert később realizálja, hogy mi történik vele. Az elején lekötötték az új játékok, az új hely, az új barátok, majd utána döbben rá arra, hogy ez egy állandó dolog lesz az ő életében, neki most már „mindig” oviba kell járnia.
Útközben beszéljük meg a gyerekkel, hogy mikor fogunk érte menni. Tartsuk is magunkat ígéretünkhöz
Fotó: Boda L. Gergely
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szeretetteljes, de határozott elválás működik a legjobban – mondja a pedagógus, aki szerint, ha az anya nem akarja otthagyni a gyereket, tele van félelemmel, azt bizony a gyerek is megérzi, s nem akar olyan helyen maradni, ahol anya szerint sem lesz jó. „A beszoktatás a bizalomról szól, hogy anya bízik az intézményben, azért választotta azt az óvodát, mert tudja, hogy jó lesz a gyereknek. De bízik a gyerekében is, hogy ügyes gyereket nevelt, aki boldogulni fog. Ugyanakkor a gyerek is meg kell bízzon a szülőben, aki azt ígérte, jönni fog érte, és az úgy is történt” – mutat rá Csoboth Adél. Véleménye szerint éppen ezért érdemes az ovi felé tartó úton mindig megbeszélni a gyerekkel, hogy ki és mikor megy érte, és azt be is tartani. Nem órát kell mondani neki, mert azt még nem érti, hanem hogy ebéd után, alvás után, uzsonna után viszik haza. A szakember szerint a fokozatosság jót tehet a beszoktatásnál, hogy előbb csak pár órára hagyjuk az oviban, majd később kezdjük el ott altatni, amikor látjuk, hogy tényleg megszokta az új helyet.
ami emlékezteti az otthoni környezetre, a teljes beszoktatás azonban akkor történik meg, amikor kialakul egy új kötődés az óvónéni, a dadus felé.
Hangsúlyozzuk, az óvoda móka és kacagás, jó lesz ott csemeténknek is
Fotó: Boda L. Gergely
A szakember szerint van néhány dolog, amit érdemes elkerülni, ha könnyebbé akarjuk tenni a beszoktatást.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
szóljon hozzá!