
. Talán az első igazi próbatétel gyereknek is, szülőnek is az óvodai beszoktatás
Fotó: Kristó Róbert
Zokogó kisgyerektől a meghúzódó, anyukába kapaszkodó csemetén át a bátor felfedezőig minden típust megtalálunk az első óvodai napon. A beszoktatás azonban nem csak ez az egy nap, s ha most nem sír a gyerekünk, lehet, hogy később fog. De az sem baj: a sírás segíti az első igazi elválást, amely hatalmas próbatétel a gyereknek, de bizony a szülőnek is. Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen?
2017. szeptember 08., 16:302017. szeptember 08., 16:30
A szeptember igazi várakozással teli időszak azoknak a családoknak az életében, amelyekben a gyerek először lépi át az óvoda kapuját. Rengeteg kérdés, kétely merül fel a szülőben és a gyerekben is, ugyanakkor ez egy izgalmas időszaknak is ígérkezik. Talán az első igazi próbatétel gyereknek is, szülőnek is az óvodai beszoktatás, amely sok esetben anya és gyerek első elválását is jelentheti.
Csoboth Adél óvónő és gyógypedagógus szerint az a jó, ha a gyerek „felkészülten” érkezik az első óvodai napra, vagyis hallott már az óvodáról, meséltek neki róla, lapozgattak hasonló tematikájú könyveket.
– mondja a szakember, aki szerint könnyebb a beszoktatás, ha a gyerek már volt külön anyától, járt gyerekközösségben. Nyilván a legkönnyebb annak a gyereknek, aki egy bölcsődei közegből érkezik, de az is segít, ha baba-mama klubokba járt, vagy a szülőknek olyan baráti köre van, amelyben gyerekek is vannak, így szocializálódott már az a gyerek valamilyen szinten. Csoboth Adél szerint az is segít, ha vigyázott már más a gyerekre, nagymama, barátnő, dadus, a gyerekben ugyanis akkor már kialakult egyfajta bizalom, hogy anya elmegy, mert dolga van, de vissza fog jönni.
Minden felkészülés ellenére a legtöbb gyerek sír az első óvodai napokon. A szakember szerint ez teljesen természetes és érthető.
– magyarázza a sírás okait a pedagógus. Hozzáteszi, bizony a gyerek természetétől, temperamentumától függ, hogy mennyi ideig fog elkeseredni: van, aki kisírja a bánatát s helyrejön, van, aki két hétig is sír az oviban. Az is megesik, hogy az a gyerek, aki egyáltalán nem sírt az első napokon, két hét múlva fog elkeseredni, mert később realizálja, hogy mi történik vele. Az elején lekötötték az új játékok, az új hely, az új barátok, majd utána döbben rá arra, hogy ez egy állandó dolog lesz az ő életében, neki most már „mindig” oviba kell járnia.
Útközben beszéljük meg a gyerekkel, hogy mikor fogunk érte menni. Tartsuk is magunkat ígéretünkhöz
Fotó: Boda L. Gergely
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szeretetteljes, de határozott elválás működik a legjobban – mondja a pedagógus, aki szerint, ha az anya nem akarja otthagyni a gyereket, tele van félelemmel, azt bizony a gyerek is megérzi, s nem akar olyan helyen maradni, ahol anya szerint sem lesz jó. „A beszoktatás a bizalomról szól, hogy anya bízik az intézményben, azért választotta azt az óvodát, mert tudja, hogy jó lesz a gyereknek. De bízik a gyerekében is, hogy ügyes gyereket nevelt, aki boldogulni fog. Ugyanakkor a gyerek is meg kell bízzon a szülőben, aki azt ígérte, jönni fog érte, és az úgy is történt” – mutat rá Csoboth Adél. Véleménye szerint éppen ezért érdemes az ovi felé tartó úton mindig megbeszélni a gyerekkel, hogy ki és mikor megy érte, és azt be is tartani. Nem órát kell mondani neki, mert azt még nem érti, hanem hogy ebéd után, alvás után, uzsonna után viszik haza. A szakember szerint a fokozatosság jót tehet a beszoktatásnál, hogy előbb csak pár órára hagyjuk az oviban, majd később kezdjük el ott altatni, amikor látjuk, hogy tényleg megszokta az új helyet.
ami emlékezteti az otthoni környezetre, a teljes beszoktatás azonban akkor történik meg, amikor kialakul egy új kötődés az óvónéni, a dadus felé.
Hangsúlyozzuk, az óvoda móka és kacagás, jó lesz ott csemeténknek is
Fotó: Boda L. Gergely
A szakember szerint van néhány dolog, amit érdemes elkerülni, ha könnyebbé akarjuk tenni a beszoktatást.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
szóljon hozzá!