Az, hogy válogatós, nem érv: nem elég, ha csak „valamit” eszik a gyerek

Nagy Beáta egy helyi szintű projektben kollégáival együtt pár éve 1200 diák étkezési szokásait, eredményeit vizsgálta, s úgy találták, hogy a gyerekek 35 százalékának gond volt a testsúlyával. Több esetben túlsúllyal küszködtek, de a gimnazista lányoknál például az alultápláltság is felmerült mint probléma.

„A gyerekek hetven százaléka válogatós, de az ízlésük állandóan változik. Nem szabad lemondani a spenótról, csak mert egyszer kóstolta a gyerek, és nem ízlett neki. Pár hónap múlva érdemes megint próbálkozni, vagy azt a fontos alapanyagot másképp becsempészni az étkezésébe. A gyerekek étvágya és az élelmiszerek elfogadása nagyon sokat változik az idők folyamán, lehet, hogy egy hónappal ezelőtt imádott valamit, de az oviban azt mondták rá, hogy pfuj, ez undorító, s akkor utána ő sem eszi meg” – magyarázta Nagy Beáta, akinek két, az ovisok egészséges étkezéséről szóló könyvecskéje is megjelent már. A székelyudvarhelyi Ficánka napköziotthonnal közös projekt első része egy receptes könyv, amely a zöldségek, gyümölcsök megkedveltetésére koncentrál, így a kifejezetten a gyerekek „ízlésére” alakított könyvecskében Cékla Cili, Saláta Sára vagy Panna vagy Banán Berci is szerepel, s a tapasztalat pedig az, hogy nevektől, történetektől megszépültek az antipatikus ételek is: a gyerekek szívesebben haraptak bele egy brokkoliba, ha mesés kontextusba helyezték a zöldségeket. A második részben a dietetikus már példaétkezésekre koncentrál, megpróbálja bemutatni az ovisok szüleinek is, hogyan nézne ki két hét ideális étkezése a gyereknek. Nagy Beáta úgy állította össze az étkezéseket, hogy minél változatosabb étrendet kapjon a gyerek, de ugyanakkor lehessen ugyanazokból az alapanyagokból főzni is, hogy ne kelljen kidobni mondjuk egy fél brokkolit, ezért első héten a brokkolit „csempészi” különböző formában a gyerekek tányérjába, miközben csirkére és halra összpontosít, míg második héten a marhahúst is bevezeti az étkezésbe.

„A fő vezérelv a szülőknél az kellene legyen, hogy minél változatosabb ételekhez, alapanyagokhoz juttassuk a gyereket, miközben igyekszünk egészséges elkészítési módszereket választani is. S ez nem kell azt jelentse, hogy fél napot ülünk a kályha mellett.

A dietetikus elmondta: a gyerekek kalóriaszükséglete – csakúgy, mint a felnőtteké – az aktivitásuktól függ, de általánosságban elmondhatjuk, hogy a kisebb gyerekeknek 1200-1700 kalóriát kellene bevinni a szervezetükbe, míg a nagyobbaknak 1500-1800-at, az aktív sportolóknak akár 2000-2200-ra is szükségük lehet, mint a felnőtteknek.

A jó hír pedig az, hogy a gyerekek könnyen fogynak, az ízek pedig taníthatók, csakúgy, mint az étkezési szokások. Az, hogy nem reggelizünk s megpróbáljuk erőltetni, mert az az egészséges, csak két hétig kellemetlen, utána már éhesek leszünk reggel, a szervezetünk ugyanis hozzászokik a reggelihez.