
Kis focisok nagy játéka. Már egészen kis kortól lehet rúgni a labdát a különböző egyesületeknél
Fotó: Gecse Noémi
Két ember és egy labda, és máris kész a foci. De mégis mire számíthatunk, ha erre a sportágra adjuk gyermekünket: a kisfiút vagy akár a kislányt? Sportágválasztó sorozatunk második részében az FK Csíkszereda illetékesei válaszolnak kérdéseinkre.
2017. október 13., 16:172017. október 13., 16:17
Csíkszeredában több mint négyszáz gyerek focizik az FK Csíkszereda és az ennek keretében működő Székelyföldi Labdarúgó Akadémia igazolt játékosaként, az alközponti hálózattal együtt pedig több mint 2500 a regisztrált, 5–19 év közötti játékosok száma.
Amint Varga Károly a Futball Klub (FK) Csíkszereda szakmai igazgatója rámutatott, az elmúlt egy-másfél évben a labdarúgás népszerűsége Székelyföldön, de Csíkszeredában is jelentősen megugrott. „Tavasszal volt itt több olyan hazai mérkőzésünk, amikor több mint ezer néző volt kint, illetve a futballedzésre jelentkező gyermekek száma is megkétszereződött. Most már ott tartunk, hogy az infrastrukturális lehetőségek, illetve az edzők száma is kezd korlátot szabni.
– fejtette ki.
Az FK keretében ötéves kortól tizenkilenc éves korig rúgják a labdát a gyerekek, fiatalok, ehhez hozzájön persze a felnőttcsapat is. Kurucsai Milán szekcióvezető edző, aki a legkisebbekkel foglalkozik, azt mondja, nem korhoz kötött a felvétel, az számít, hogy a jelentkező gyerekek mennyire érdeklődőek, alkalmasak már a játékos feladatok elvégzésére, és mennyire érzik jól magukat a foglakozáson. Rendszerint ötéves korban kezdik a futballt, de az edző rámutat, nagy egyéni különbségek vannak a gyermekek között. „Meg kell próbálni. Akit vonz a labda, szeret mozogni, és látszik, hogy érdeklődő, azt lehet hozni” – mondta.
Nincs testfelépítéshez kötött követelmény
Fotó: Gecse Noémi
Kifejtette, a legkisebb csoportoknál még nem kifejezetten speciális labdarúgó edzéseket tartanak, hanem általános képességfejlesztés történik, ugyanakkor pedig különböző csoportokban zajlik a tevékenység: van, aki már nagyon komoly gyakorlatokat végez, mások pedig inkább játékokat, nem is mindig labdával. Nincs a testfelépítéshez kötött követelmény, amint Varga Károly megjegyezte,
Magyarországon nagyon sok lány focizott, itt viszont csak fiúk járnak hozzá – válaszolta kérdésünkre az anyaországból érkezett Kurucsai Milán, aki hozzátette, ugyanolyan szeretettel várja lányok jelentkezését is. Varga Károlytól megtudtuk, az FK-nak vannak lánycsapatai is, nagyobbak, ezekbe is várnak új játékosokat.
A legkisebb gyerekeknél heti két-három edzés a jellemző, ez is függ az edzés típusától, egy foglalkozás pedig 60-75 perc. Az FK illetékesei felvázolták, az akadémiai korosztályok már heti öt-hat alkalommal edzenek, és nem ritka esetükben a kilencvenperces edzés sem. A foglalkozásokat délután tartják, tanórák után, így össze lehet egyeztetni az oktatással, szünidőben pedig délelőttönként is vannak edzések. Figyelnek arra is, hogy akinek haza kell mennie, az ne érjen túl későn haza, ezért inkább az akadémiai csapatok edzenek később, akik bent laknak a Márton Áron Tehetséggondozó Központ kollégiumában.
A foglalkozásokat délután, tanórák után tartják
Fotó: Gecse Noémi
Varga Károly ismertette, tagdíj nincs,
Az alsóbb korosztályoknál a szülők hozzájárulnak a gyermekek szállításához és a felszerelés költségeihez, de a klub itt is biztosítja a mérkőzés-felszerelés mellett az edzésmunkához szükséges segédeszközöket. Az FK Csíkszereda háromlépcsős rendszert dolgozott ki: a kisebb, kispályán játszó korosztályoknál hangsúlyosabb a szülők támogatása, azoknál a gyerekeknél, akik már nagypályán játszanak, az FK áll minden költséget, az akadémiára beköltöző és az ifjúsági országos bajnokságban játszó fiatalok pedig már kapnak az FK Csíkszeredától szerződést, teljes ellátást, vitaminnal való ellátást stb.
Az FK keretében a kezdetektől a legfelső szintig van lehetőség a labdarúgásra – mutatott rá Cseke Szilárd, az FK sportigazgatója. Varga Károly pedig kifejtette, megpróbálják minél előbb bevonni a gyermekeket a sportágba, egyáltalán megnyerni őket a sport számára, ezután 14 éves korig az alközpontjaikban, de a szakmai irányításuk alatt fociznak a gyermekek, a nyolcadik osztály után pedig van egy szelekció, amikor az alközpontokból − így természetesen Csíkszeredából is − bekerülhetnek az akadémiára. Aki nem kerül be és nem jut el az országos bajnokságig, az is tud tovább futballozni, őket a B csapatok keretében a megyei bajnokságban indítják.
A lányfocinak is lendületet adnának a közeljövőben
Fotó: Gecse Noémi
Cseke Szilárd azt hangsúlyozta, nagyon jó, hogy mind az utánpótlás, mind a felnőtt labdarúgás egy klubon belül működik, tehát nem külön áll a nevelőegyesület és a felnőtt egyesület: „egy klubon belül biztosítva van a folytonosság és vannak annyira jó feltételek itt, hogy a szülők nincsenek ráutalva arra, hogy a tehetségesebb gyermeket külföldre vigyék ahhoz, hogy tovább fejlődhessen.
Varga Károly szerint tudatosan erősítik is az egy klubhoz tartozás érzését, hisz akiből nem lesz profi focista, abból lehet szurkoló vagy elkötelezett támogató. A lányfocinak is egyrészt azért akarnak új lendületet adni, hogy a majdani anyukák is szívesen engedjék a későbbiekben focizni gyermekeiket.
„Nagyon szeretik a gyerekek a focit. A labdarúgás egy olyan sportág, amit a világon mindenhol kedvelnek. Teljesen meglepő helyeken is találkoztam ezzel a sportággal, épp ezért nem csoda, hogy Csíkszeredában, a téli sportok hazájában is nagyon szeretik a focit, tény, hogy ennek a sportágnak van egy varázsa” – mondta Kurucsai Milán. Azért ajánlja a labdarúgást a gyermekeknek, mert úgy gondolja, az edzéseken mindenki jól érzi magát, hisz differenciálnak, azaz a képességek szerint különböző csoportokban szervezik meg a foglalkozást a gyermekeknek.
Nagyon élvezik a reménységek a játékot
Fotó: Gecse Noémi
„Ki van elégítve a gyermekek mozgásigénye, játékigénye, az érettebbeknek pedig speciális edzéseken van lehetősége a maximális fejlődésre. Lényeges, hogy a gyermek jól érezze magát” – összegezte.
„A futball szerintem egy olyan sportág, amelyben mindenki megtalálja az örömét. És viszonylag kis anyagi ráfordítással, hiszen a focihoz igazából csak két ember és egy labda szükséges” – ajánlja a labdarúgást Varga Károly.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!