
A tenyeres ma már nem elfogadott
Fotó: 123RF
Ha a fekete kifejezést a pedagógiával kötjük össze, rossz érzéseket kelt bennünk, hiszen lelkünk mélyén érezzük, az oktatás-nevelés nem lehet fekete, negatív, romboló hatású. A jelenség viszont létezik, sőt fekete pedagógiával ma is találkozunk az iskolában – erről is olvashatnak a pénteki Liget mellékletben.
2020. január 17., 12:212020. január 17., 12:21
Ha a fekete kifejezést a pedagógiával kötjük össze, rossz érzéseket kelt bennünk, hiszen lelkünk mélyén érezzük, az oktatás-nevelés nem lehet fekete, negatív, romboló hatású. A jelenség viszont létezik, sőt fekete pedagógiával ma is találkozunk az iskolában – erről is olvashatnak a pénteki Liget mellékletben.
A fekete pedagógia kifejezést először 1977-ben használta Katherina Rutschky a megfélemlítésen és testi erőszakon alapuló nevelés leírására, ma már több magyar szerzőtől is olvasható könyv a témában. Alice Miller pszichoterapeuta könyveiben érzékletesen igyekezett bemutatni különböző összefüggésekben, hogy a fekete pedagógia gyermekkori megtapasztalása miként korlátozza be később az életerőnket vagy öli ki belőlünk annak az érzését, hogy kik vagyunk tulajdonképpen, mire van szükségünk igazából. Milyen hosszú távú romboló hatása lehet a személyiségre?
A neves szakember úgy fogalmaz: a fekete pedagógia alkalmazkodó embereket állít elő, akik csak az álarcukban tudnak megbízni, ugyanis gyermekkorukban állandó félelemben éltek. „Én tudom, hogy mi jó neked – hangzik a legfőbb elv –, és ha felpofozlak vagy szavakkal kínozlak, az is a te javadat szolgálja” – írja a pszichoterapeuta A test kiáltása című könyvében, arra utalva, hogy az erőszakot mint a hatalmi viszony felállítását célzó cselekedetet a szülő vagy a pedagógus úgy állítja be a gyereknek, mintha az egy jótétemény lenne részéről, és a gyereknek hálásnak kellene lennie.
A fekete pedagógiáról a pénteki Liget mellékletben olvashatnak.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!