
A tenyeres ma már nem elfogadott
Fotó: 123RF
Ha a fekete kifejezést a pedagógiával kötjük össze, rossz érzéseket kelt bennünk, hiszen lelkünk mélyén érezzük, az oktatás-nevelés nem lehet fekete, negatív, romboló hatású. A jelenség viszont létezik, sőt fekete pedagógiával ma is találkozunk az iskolában – erről is olvashatnak a pénteki Liget mellékletben.
2020. január 17., 12:212020. január 17., 12:21
Ha a fekete kifejezést a pedagógiával kötjük össze, rossz érzéseket kelt bennünk, hiszen lelkünk mélyén érezzük, az oktatás-nevelés nem lehet fekete, negatív, romboló hatású. A jelenség viszont létezik, sőt fekete pedagógiával ma is találkozunk az iskolában – erről is olvashatnak a pénteki Liget mellékletben.
A fekete pedagógia kifejezést először 1977-ben használta Katherina Rutschky a megfélemlítésen és testi erőszakon alapuló nevelés leírására, ma már több magyar szerzőtől is olvasható könyv a témában. Alice Miller pszichoterapeuta könyveiben érzékletesen igyekezett bemutatni különböző összefüggésekben, hogy a fekete pedagógia gyermekkori megtapasztalása miként korlátozza be később az életerőnket vagy öli ki belőlünk annak az érzését, hogy kik vagyunk tulajdonképpen, mire van szükségünk igazából. Milyen hosszú távú romboló hatása lehet a személyiségre?
A neves szakember úgy fogalmaz: a fekete pedagógia alkalmazkodó embereket állít elő, akik csak az álarcukban tudnak megbízni, ugyanis gyermekkorukban állandó félelemben éltek. „Én tudom, hogy mi jó neked – hangzik a legfőbb elv –, és ha felpofozlak vagy szavakkal kínozlak, az is a te javadat szolgálja” – írja a pszichoterapeuta A test kiáltása című könyvében, arra utalva, hogy az erőszakot mint a hatalmi viszony felállítását célzó cselekedetet a szülő vagy a pedagógus úgy állítja be a gyereknek, mintha az egy jótétemény lenne részéről, és a gyereknek hálásnak kellene lennie.
A fekete pedagógiáról a pénteki Liget mellékletben olvashatnak.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Miközben egyes országok tiltani próbálják a közösségi médiát a fiataloknak, máshol már választásokat nyernek a platformokon. A Tusványos egyik múlt heti médiapanelje a jövő nyilvánosságáról és a figyelem új gazdaságáról szólt.
Hunyadi János nagy győzelmének 570. évfordulóján megemlékezést szervezett az Erdélyi Magyar Szövetség sepsiszentgyörgyi szervezete.
Negyedóra alatt elkészül, és alig néhány hozzávaló kell hozzá: ez a ropogós, krémes, édes finomság, a nutellás-pisztáciás rudacska.
szóljon hozzá!