
Adni akart másoknak magából, ezért lett biblioterapeuta Király Hajnal
Fotó: Barabás Ákos
Amióta az emberek történeteket mesélnek egymásnak, azóta befolyásolják a személyiség fejlődését az irodalmi művek. Gyógyító erejük is régóta ismert. A székelyudvarhelyi származású, jelenleg Szegeden élő Király Hajnal biblioterapeuta, vagyis válogatott olvasmányokat használ fel segítő munkája során. Erről az érdekes foglalkozásról faggattam.
2018. szeptember 18., 14:292018. szeptember 18., 14:29
– Mit kell tudni a biblioterápiáról?
– Már régóta használják, leginkább az Egyesült Államokban. Európában a finnek állnak jól, ők írással kombinálják. Angliában már kutatások is vannak a hatásáról. Összehasonlítottak például iskolákat: az egyikben művészeti foglalkozások voltak délutánonként, míg a másikban a sportra fektették a hangsúlyt, amely rögtön felszabadítja az energiát, azonnali kielégülést nyújt, vagyis hedonikus, szemben az eudaimonikus tevékenységekkel, amelyek befelé fordítanak, ezért lassú a folyamat.
kevesebb volt az étkezési zavaros gyerek, inkább bírják a stresszt, könnyebben megoldják a krízishelyzeteket, jobban boldogulnak közösségben.
– Ezért tartozik a szocioterápiák közé?
– Ez elsősorban művészetterápia, de abban az értelmében s
szocioterápia is, hogy jól bekapcsolható szociális intézmények munkájába, és nem kell pszichológusnak lenni hozzá. Maga a terminus megtévesztő, mert betegség vagy a Biblia jut az emberek eszébe, és ezektől eleve tartózkodnak.
A kör, amelyhez én is tartozom, nemcsak szépirodalmi szöveget tart használhatónak, hanem bármit, ami segíti az önismeret folyamatát. Ez lehet levél, cikk, zeneszöveg. A másik oldal szerint az irodalom esztétikai formátuma hat, tehát egy meghökkentő metafora önmagában is gyógyít. Ezt vízválasztónak tartják, holott szerintem középen az igazság. Nem kell nagyon komplex és mély módszerre, eszköztárra gondolni, a csoport magát működteti.
– Akkor azt is gondolhatják sokan, hogy ez amolyan olvasóklub.
– Jogosan. A fókusz különbözteti meg az olvasókörtől, van például veszteséget átélők vagy problémás gyerekek szüleinek csoportja. Azt tudni kell, hogy inkább nők érdeklődnek iránta. A másik a módszertan: van egy felépítése, vagyis egy terápiás csoport szabályai szerint működik.
A terapeuta nem gyógyító, hanem egyfajta moderátor
Fotó: Barabás Ákos
– Mi a biblioterapeuta feladata?
– Moderál. A terapeuta nem gyógyító, hanem van egy elfeledett jelentése, mégpedig a kísérés: megerősítést ad, és szabályozza a csoport működését.
– Mennyi az ideális létszám?
– Tíz-tizenkét fő, de minél kevesebb, annál jobb. Fontos, hogy mindenki szóhoz jusson, viszont nem kötelező beszélni. Az első három alkalom nyitott, akkor alakul ki, hogy ki a vezéregyéniség, a megmondóember, a csoport üdvöskéje vagy bohóca. Aztán ahogy megnyílnak a tagok, annyi minden elhangzik, hogy bezárul a kör, és már nem lehet csatlakozni.
Nyilván azt mondja, hogy nem erre számított, nem használ neki, fárasztják a többiek. De ez is természetes dinamikája a csoportnak.
– Hogyan zajlik egy foglalkozás?
– Első alkalommal felállítjuk a szabályokat. Legfontosabb a titoktartás. Figyelni kell egymásra, a témára fókuszálni, tartózkodni a tanácsadástól, az én-szűrőn keresztül kommunikálni. Döntünk a tegeződésről-magázódásról, a mobilhasználatról. Nem árt szabályozni az időt is, mert van, aki magához ragadja a szót. Az indító körben elmeséljük, ki hogy van, mi történt az utolsó találkozás óta, volt-e olyan gondolat, ami azóta foglalkoztatja. Majd jön egy játék, hogy közelebb kerüljünk az én-közléshez. Ehhez dixit- vagy hangulatkártyákat használok. Én olvasok fel, és hagyom, hogy lecsengjen, aztán beindul spontán a beszélgetés. Mindig a csoport igényéhez igazítom a szöveget, és egy témához kötöm. Nehéz megállni, hogy ne világítsak rá a mechanizmusra, de általában mindig ráéreznek. Nem ritka a sírás sem.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
szóljon hozzá!