Vérnyomás: a magas nem lehet normális

– magyarázza a szakember.

A másik, igen gyakori tévedés – fűzi hozzá – az, ha valakit egyszeri mérés alapján rögtön magas vérnyomásos betegnek címkézünk. A magas vérnyomás holisztikus rálátást igényel, a diagnózis felállításához többszöri ambuláns, azaz rendelőben mért érték szükséges, de az otthoni vérnyomásértékek rögzítése lenne ideális. „Erre egy orvosi műszerrel, a 24 órás vérnyomásmérő eszközzel (ABPM) kerülhet sor, ez ugyanis rálátását ad a vérnyomás ingadozására, pontos óránkénti értékeire, illetve éjszakai alakulására. Ez utóbbi különösen fontos a rizikófelmérésben”.

A tünetmentesség komoly problémákkal járhat

Az esetek 95 százalékában a magas vérnyomás primer, úgy is hívjuk, hogy esszenciális – magyarázza a kardiológus. Ez azt jelenti – fűzi hozzá –, hogy egyértelmű kiváltó oka nincs, fellépése összetett folyamat eredménye, amelynek bizonyos része lehet genetikai, de nagyrészben életmódbeli sajátosságaink következménye. A maradék öt százalékban a vérnyomásnak jól meghatározott oka van, ezért ezt szekunder, azaz másodlagos vérnyomásnak nevezzük. Ez utóbbi nagyon kevés alkalommal kerül diagnózisra, többnyire hormonbetegség (pajzsmirigy, Cushing-szindróma, Conn-szindróma), vesebetegségek (cukorbetegek idült vesebetegsége, vesét ellátó erek szűkülete) okozzák. „A panaszokat tekintve sajnos a betegek nagy többsége évekig tünetmentes.

Többnyire az ember fejfájás, nyaktáji merevségérzés, szédülés, szívdobogás-érzés miatt keresi fel az orvost. Célszerv-károsodásról beszélünk, ha már kialakult az érszűkület a szívkoszorúereken, veseereken, a lábak ütőerein, vagy szemfenékelváltozás észlelhető” – magyarázza a szakorvos.

Mivel a magas vérnyomás-betegség gyakran oligoszimptomatikus, azaz kevés tünettel jár, vagy éppenséggel tünetmentes, bátran állíthatjuk, hogy veszélyes – figyelmeztet a szakember. Amennyiben a beteget már diagnosztizálták, összetett lépések sorozata következik, amelyek segítségével meghatározzák, hogy az illető személy milyen rizikócsoportba tartozik, azaz: alacsony-, közepes-, vagy magas rizikócsoportú magas vérnyomásról beszélünk.

Amennyiben valakinek semmi egyéb betegsége nem áll fenn, az alacsony rizikójú magas vérnyomásos beteg. Problémás, és emiatt nagyon szigorú utánkövetést igényel az a betegcsoport, akiknek családjában korábban előfordult cukorbetegség, infarktus, perifériás érszűkület, agyi érkatasztrófa. A vérnyomás kezelése is a rizikóbecslés alapján történik, tudjuk meg. „Amíg valakinek nincs érdemi társbetegsége, és egy elsőfokú magas vérnyomást diagnosztizáltunk, nem tesszük rögtön gyógyszeres terápiára, hiszen ezzel évekig, évtizedekig gyógyszeres kezelésre ítéljük, hanem minden eszközt érdemes bevetni az életmódváltásra. Vizsgálatok bizonyították be, hogy a fogyás, a dohányzás elhagyása, sótlan étrend fogyasztása, stresszmentes életmód, a mozgás és a sport pozitívan befolyásolja a vérnyomás szabályozását. Gyakran ajánlom a fiatal, már túlsúlyos, stresszes, nagy dohányos férfibetegeknek akár a munkahelyváltást is, mert lehet, hogy ezzel az életük változna meg. Sajnos úgy tapasztalom, hogy közvetlen környezetünkben nincs vagy nagyon szegényes a prevenciót elősegítő programok szervezése, köztudatba beépítése, pedig szükség lenne rá, akár már iskolás korban is” – mutat rá a szakorvos.

Gyógyszeres kezelés és életvitelváltás

Holló Katalin szerint újabban a vérnyomás kezelésében elegáns és hatékony módszer a több hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek használata, így segítve azt, hogy a hosszútávú kezelés hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb legyen, mivel a beteg naponta egyszer, legfeljebb kétszer vesz be gyógyszert.