
A kötelező védőoltás kifejezés Romániában nem a szó szoros értelmében kötelező, az egészségbiztosítási pénztár által támogatott oltóanyagokról van szó, amelyeket ajánlanak, de senkit nem kötelezhetnek a beadatásukra
Fotó: Boda L. Gergely
Romániában 1978 óta adják a kanyaró elleni védőoltást, az elmúlt hónapokban mégis több ezer kanyaróval fertőzött, igazolt esetet jegyeztek országszinten. Az elhunytak egyike sem volt beoltva a kór ellen. Az utóbbi időben voltak hiányosságok, nem mindig volt oltóanyag. A hazai védőoltások rendszeréről beszélgettünk Farkas-Ráduly Julianna marosvásárhelyi gyerekorvossal.
2017. július 27., 15:422017. július 27., 15:42
2017. július 27., 22:392017. július 27., 22:39
A kötelező védőoltás kifejezés Romániában nem a szó szoros értelmében kötelező, államilag támogatott oltóanyagokról van szó, amelyeket ajánlanak, de senkit nem kötelezhetnek a beadatásukra.
Abban az esetben viszont, ha a gyereke megbetegszik valamely járvány miatt, és tragédiával végződik a betegség, a szülőt bárki megtámadhatja gondatlanság miatt. Ennek ellenére a törvény azt mondja ki, kötelező bevenni bármelyik közösségbe azt a gyereket is, aki nincs beoltva.
Romániában kevés azon szülők száma, akik tájékozódnak a mellékhatásokról, és tudatosan döntenek úgy, hogy nem adatják be a védőoltásokat gyereküknek, legtöbben hanyagság és rossz szociális helyzetükből adódó igénytelenség miatt mulasztják ezt el – részletezte lapunknak Farkas-Ráduly Julianna gyerekorvos.
A rendszer úgy működik, hogy a háziorvosnak minden hónapban le kell jelentenie a közegészségügyi hivatalnak, hogy hány gyerek tartozik hozzá, majd azt is, hogy hányat sikerült beoltania és hány vakcinát kér. Az utóbbi időben voltak hiányosságok, nem mindig volt oltóanyag. „Van egy országszinten meghatározott oltási séma, amelyet be kell tartani. Már a szülészeten meg kell kapniuk a csecsemőknek a BCG-oltást és a Hepatitis-B ellenit, ha éppen van. Előfordulhat, hogy késik, de pótolják utólag. Aztán kettő, négy, tizenegy és tizenkét hónaposan is kapnak. Az utóbbi három évben megváltoztatták az oltási sémát, azt is, hogy kinek kell beadnia. Eleinte úgy volt, hogy a csecsemőknek a háziorvos, majd iskolás korban az iskolaorvos, aztán visszakerült a háziorvoshoz, később megint az iskolaorvosokhoz, most ismét a háziorvosok felelnek érte, megnehezítették az utánkövetést is ezzel. Az iskolaorvosok ugyanis nem írták be a könyvecskébe, hogy beadták-e az oltást vagy sem. Létezik egy internetes felület is, de azt sem töltötték ki. Ha a szülő nem tudta, elvesztette az ezt igazoló iratot, akkor utólag nem merték beadni a háziorvosok az oltást” – részletezte a rendszer működését a gyerekorvos.
Farkas-Ráduly Julianna szerint a kanyaró elleni védőoltásnak nincs ellenjavallata, régebb féltek az autizmus miatt, de mára már bebizonyosodott, hogy nem okoz autizmust
Fotó: Boda L. Gergely
Mint mondta, adódnak ezután is még utánkövetési nehézségek, egészen addig, amíg mindenki egységesen fogja kapni a vakcinákat. Előfordul, hogy akut betegség miatt elhalasztódik egy oltás, megkaphatja a következőt legkevesebb 28 nap elteltével, de az sem baj, ha később, ezek mind ugyanolyanok, egymás folytatásai – magyarázta a szakorvos.
Továbbá

Romániában 225 ezerre tehető azoknak a 9 hónapot betöltött, de 9 évesnél fiatalabb gyerekeknek a száma, akiket nem oltottak be kanyaró ellen – jelentette csütörtökön az Agerpres hírügynökség az egészségügyi minisztérium jelentését ismertetve.
A támogatott oltások listája nem egységes Európa-szerte, országonként változik. Van ahol például a pneumokokkusz elleni vakcina is szerepel rajta. Romániában úgy írja elő a törvény, hogy ha megengedi a költségvetés, akkor benne van, de az is országonként változik, hogy mikor adják be a vakcinákat. A hazai egészségügyi minisztérium közleménye szerint az oltási program összes vakcinája megtalálható jelenleg az országban, és szigorúan követik az oltóanyag készletet, hogy megelőzzék a tavaly ősszel tapasztalt vakcinahiányt.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!