Hirdetés
Hirdetés

Testünk titkai. Jó viszonyban lenni mikrobáinkkal

Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese és a Sapibacter •  Fotó: Veres Nándor

Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese és a Sapibacter

Fotó: Veres Nándor

Nem csak életteret biztosítunk a szervezetünkben élő számos baktériumnak, hanem együtt is élünk velük. Sőt, a mikrobák befolyásolhatják a párválasztást, de hatással lehetnek kedélyállapotunkra és akár testsúlyunkra is. A legfrissebb kutatások tükrében az is elmondható, hogy szoros összefüggés van a mikrobiom és a betegségek kialakulása között – mondja Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, a Csíkszeredai Kar Biomérnöki Tanszékének docense.

D. Balázs Ildikó

2019. december 11., 18:082019. december 11., 18:08

„A néhány évvel ezelőtt lezárult Humán Mikrobiom Projekt eredményeként megtudtuk, hogy az emberi szervezetben egy tízes nagyságrenddel több mikroba van, mint saját emberi sejtünk. Ez lehet, ijesztően hangzik, de tudnunk kell, hogy ezek a mikrobák, mikroorganizmusok, amelyek bennünk élnek, lényegesen kisebbek, így ha a tömegüket szeretnénk kifejezni, akkor azt mondhatom, hogy egy hatvan kilogrammos emberben 2,5–3 kilogramm mikroorganizmus él” – vezeti fel beszélgetésünk témáját Mara Gyöngyvér.

Mindennek ismeretében – teszi hozzá – természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen szerepük van ezeknek a mikrobáknak, azon túl, hogy tudjuk, a testünk majd minden részét belakják. Alapvetően születéskor kapjuk ezeket a mikroorganizmusokat – szögezi le a rektorhelyettes. Mint mondja, bár korábban úgy tartották, hogy a csecsemő steril az anyaméhben, a kutatások során kiderült, már a magzatvízben megtörténik az első találkozás a mikroorganizmusokkal. A következő lépés, amikor a szervezetbe mikrobák jutnak, az a születés folyamata, a hüvelyi úton való születés során a hüvelyi mikroorganizmusokkal kerül kapcsolatba a csecsemő, amik számára igen fontosak. Gyakorlatilag hároméves korra alakul ki egy gyerek mikrobaközössége, azaz a mikrobiom, kell ehhez többek között az anyatejes táplálás, az anya bőrével való találkozás.

A mikrobák és a párválasztás

Mara Gyöngyvér szerint egyre inkább arra fektetődik immár a hangsúly a kutatásokban, hogy felfedjék, mi is a mikrobaközösség szerepe azon túlmenően, hogy nem adnak a kórokozóknak helyet. „Vegyük például a bőrünket, amelyen számos olyan felület van, ahol a mikroorganizmusok élnek. Vannak nedvesebbek részek, a hónalj, lábujjak között, vagy van, ahol zsírosabb, például az arcbőrünk bizonyos területei, mindenhol más és más mikrobaközösség van. Az emberi izzadság elméletileg szagtalan, de mégis azt érezzük, hogy szaga van. Ezt a szagot a mikrobák életfolyamatai okozzák. Mert a mikroorganizmusok mit csinálnak? Táplálkoznak, lebontanak bizonyos anyagokat, és ennek lesz egy terméke. Ennek a terméknek köszönhetjük az illatot, szagot. Gyakorlatilag befolyásolhatják azt, hogy kinek milyen illata van, és ugye az illatnak igen jelentős szerepe van a párválasztásban. Na így lehet összefüggésbe hozni a mikrobákat a párválasztással. Nyilván nem mondhatjuk, hogy a mikroba választ, de ez egy együttélés eredménye” – magyarázza a biológus.

Hirdetés

A bélflóra és a kedélyállapotunk

Aztán ha a bőrünkről egy kicsit befele fókuszálunk, eljutunk a bélflórához, amelyet ma mikrobiótának nevezzük, és amelyre igen nagy figyelem irányul, sok bélbetegséggel hozzák összefüggésbe.

Idézet
„A bennünk élő mikrobákkal kialakítottunk egy jó együttélési viszonyt, viszont megváltozhat a mikrobiomunk megváltozott táplálkozási szokás vagy tartós stressz, gyógyszeres kezelés, fertőzések hatására, és akkor az egyensúly elbillen.

A mikrobiomban jótékony hatású mikrobák vannak, és a tápanyag elbontása során rövid szénláncú zsírsavakat termelnek. Hogy ez miért fontos? Azért, mert ezek a rövid szénláncú zsírsavak gyulladáscsökkentő hatást váltanak ki a szervezetünkben. Ha ezek a baktériumok dominálnak, melyek e zsírsavakat képezik, akkor az jó” – mutat rá.

Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás – mondja Mara Gyöngyvér •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás – mondja Mara Gyöngyvér

Fotó: Veres Nándor

Ha az egyensúly kibillen, megjelennek a betegségek. Arra is rájöttek a kutatások során, hogy az egyensúlyból kibillent bélmikrobiótának az idegrendszert érintő betegségek kialakulásában, sőt kedélyállapotunk alakulásában is szerepe van. 

Idézet
„Létezik kommunikáció a bél és az agy között. A bélben élő baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek szervezetünkre jótékony hatással vannak.

A tejsavbaktériumok, azaz a probiotikumok, melyek a savanyított tejtermékekben vannak, általában jótékony hatású baktériumok, és az általuk készített rövid szánláncú zsírsavak és a triptofán, amely a szerotonin előmolekulája, pszichobiotikumként is hatnak. A szerotonin például a pszichénkre, az érzelmekre van jótékony hatással, ezek mennyiségét érdemes szinten tartani, alultermeltség esetén alakulhat ki akár a depresszió is. Azt szoktam viccesen mondani, hogy a jövő gyógyszertára baktériumkészítményekből fog állni, és az oda betérők mikrobaközösséget vásárolhatnak, amellyel próbálnak hatással lenni a meglévő mikrobaközösségükre, és kijavítani az esetleges hibákat” – jegyzi meg nevetve Mara Gyöngyvér.

Hízunk vagy nem hízunk?

Azt, hogy milyen hatással van a mikrobaközösség az életünkre, tulajdonképpen csiramentes egerek segítségével mutatják ki. Az is kísérlet témája volt, hogy az elhízásban van-e a mikrobáknak szerepe.  „A csiramentes egereknél beállítják a táplálékot, adva van a mikrobaközösség, ismerik a genetikájukat, és ennek fényében próbálják vizsgálni, hogy a mikrobák milyen hatással vannak rájuk, ha a többi minden egységes. Azt vették észre, hogy az elhízott emberekből vett mikrobaközösség az egereket is elhízásra hajlamosította. A vékony testalkatúaktól vett mikrobaközösség pedig az egerek esetében is alacsony testsúlyt eredményezett. Két-három olyan baktériumcsoportot sikerült azonosítani, mely az alacsony testsúlyúaknál megtalálható.”

Hogy milyen mikrobaközösség „honosodik meg” meg rajtunk, nagyban táplálkozási szokásainktól függ.

A rostok fogyasztása a probiotikumot táplálja, s legyen az testsúly, kedélyállapot vagy a tápcsatorna egyéb megbetegedése, minden esetben ez lényeges.

Baktériumok tenyészete. Fontos, hogy ne billenjen ki az egyensúly a kórokozók javára •  Fotó: Pixabay Galéria

Baktériumok tenyészete. Fontos, hogy ne billenjen ki az egyensúly a kórokozók javára

Fotó: Pixabay

„Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás. Ma már Romániában is van olyan cég, amelyik megvizsgálja a hozzá forduló személy mikrobiótáját, ami egy betegség kezelése esetében hatalmas segítséget nyújthat. A bélmikrobióta az immunrendszer működésében is nagy szerepet játszik, és ezért is igen fontos, hogy a gyermekeket ne steril körülmények között neveljük fel. Az immunrendszer tanul, és a kezdeti stádiumban nagyon sok minden be kell mutassunk, hogy tanulja meg a teljesen ártalmatlan dolgokat is felismerni. Egy egészséges mikrobióta folyamatosan tanítja az immunrendszerünket” – emeli ki a kutató.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.

Egy hétköznap ízei
Egy hétköznap ízei
2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából

Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
2026. január 10., szombat

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.

Lusta asszony rétese – videó
Lusta asszony rétese – videó
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Hirdetés
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.

Esterházy-rostélyos
Esterházy-rostélyos
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

2026. január 09., péntek

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet

Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.

Mi legyen a karácsonyfával?
Mi legyen a karácsonyfával?
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják

Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.

Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,

Szondy-Adorján György: Alapszín
Szondy-Adorján György: Alapszín
2026. január 07., szerda

Szondy-Adorján György: Alapszín

2026. január 07., szerda

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből

A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
2026. január 07., szerda

Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből

Hirdetés