Hirdetés
Hirdetés

Testünk titkai. Jó viszonyban lenni mikrobáinkkal

Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese és a Sapibacter •  Fotó: Veres Nándor

Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese és a Sapibacter

Fotó: Veres Nándor

Nem csak életteret biztosítunk a szervezetünkben élő számos baktériumnak, hanem együtt is élünk velük. Sőt, a mikrobák befolyásolhatják a párválasztást, de hatással lehetnek kedélyállapotunkra és akár testsúlyunkra is. A legfrissebb kutatások tükrében az is elmondható, hogy szoros összefüggés van a mikrobiom és a betegségek kialakulása között – mondja Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, a Csíkszeredai Kar Biomérnöki Tanszékének docense.

D. Balázs Ildikó

2019. december 11., 18:082019. december 11., 18:08

„A néhány évvel ezelőtt lezárult Humán Mikrobiom Projekt eredményeként megtudtuk, hogy az emberi szervezetben egy tízes nagyságrenddel több mikroba van, mint saját emberi sejtünk. Ez lehet, ijesztően hangzik, de tudnunk kell, hogy ezek a mikrobák, mikroorganizmusok, amelyek bennünk élnek, lényegesen kisebbek, így ha a tömegüket szeretnénk kifejezni, akkor azt mondhatom, hogy egy hatvan kilogrammos emberben 2,5–3 kilogramm mikroorganizmus él” – vezeti fel beszélgetésünk témáját Mara Gyöngyvér.

Mindennek ismeretében – teszi hozzá – természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen szerepük van ezeknek a mikrobáknak, azon túl, hogy tudjuk, a testünk majd minden részét belakják. Alapvetően születéskor kapjuk ezeket a mikroorganizmusokat – szögezi le a rektorhelyettes. Mint mondja, bár korábban úgy tartották, hogy a csecsemő steril az anyaméhben, a kutatások során kiderült, már a magzatvízben megtörténik az első találkozás a mikroorganizmusokkal. A következő lépés, amikor a szervezetbe mikrobák jutnak, az a születés folyamata, a hüvelyi úton való születés során a hüvelyi mikroorganizmusokkal kerül kapcsolatba a csecsemő, amik számára igen fontosak. Gyakorlatilag hároméves korra alakul ki egy gyerek mikrobaközössége, azaz a mikrobiom, kell ehhez többek között az anyatejes táplálás, az anya bőrével való találkozás.

A mikrobák és a párválasztás

Mara Gyöngyvér szerint egyre inkább arra fektetődik immár a hangsúly a kutatásokban, hogy felfedjék, mi is a mikrobaközösség szerepe azon túlmenően, hogy nem adnak a kórokozóknak helyet. „Vegyük például a bőrünket, amelyen számos olyan felület van, ahol a mikroorganizmusok élnek. Vannak nedvesebbek részek, a hónalj, lábujjak között, vagy van, ahol zsírosabb, például az arcbőrünk bizonyos területei, mindenhol más és más mikrobaközösség van. Az emberi izzadság elméletileg szagtalan, de mégis azt érezzük, hogy szaga van. Ezt a szagot a mikrobák életfolyamatai okozzák. Mert a mikroorganizmusok mit csinálnak? Táplálkoznak, lebontanak bizonyos anyagokat, és ennek lesz egy terméke. Ennek a terméknek köszönhetjük az illatot, szagot. Gyakorlatilag befolyásolhatják azt, hogy kinek milyen illata van, és ugye az illatnak igen jelentős szerepe van a párválasztásban. Na így lehet összefüggésbe hozni a mikrobákat a párválasztással. Nyilván nem mondhatjuk, hogy a mikroba választ, de ez egy együttélés eredménye” – magyarázza a biológus.

Hirdetés

A bélflóra és a kedélyállapotunk

Aztán ha a bőrünkről egy kicsit befele fókuszálunk, eljutunk a bélflórához, amelyet ma mikrobiótának nevezzük, és amelyre igen nagy figyelem irányul, sok bélbetegséggel hozzák összefüggésbe.

Idézet
„A bennünk élő mikrobákkal kialakítottunk egy jó együttélési viszonyt, viszont megváltozhat a mikrobiomunk megváltozott táplálkozási szokás vagy tartós stressz, gyógyszeres kezelés, fertőzések hatására, és akkor az egyensúly elbillen.

A mikrobiomban jótékony hatású mikrobák vannak, és a tápanyag elbontása során rövid szénláncú zsírsavakat termelnek. Hogy ez miért fontos? Azért, mert ezek a rövid szénláncú zsírsavak gyulladáscsökkentő hatást váltanak ki a szervezetünkben. Ha ezek a baktériumok dominálnak, melyek e zsírsavakat képezik, akkor az jó” – mutat rá.

Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás – mondja Mara Gyöngyvér •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás – mondja Mara Gyöngyvér

Fotó: Veres Nándor

Ha az egyensúly kibillen, megjelennek a betegségek. Arra is rájöttek a kutatások során, hogy az egyensúlyból kibillent bélmikrobiótának az idegrendszert érintő betegségek kialakulásában, sőt kedélyállapotunk alakulásában is szerepe van. 

Idézet
„Létezik kommunikáció a bél és az agy között. A bélben élő baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek szervezetünkre jótékony hatással vannak.

A tejsavbaktériumok, azaz a probiotikumok, melyek a savanyított tejtermékekben vannak, általában jótékony hatású baktériumok, és az általuk készített rövid szánláncú zsírsavak és a triptofán, amely a szerotonin előmolekulája, pszichobiotikumként is hatnak. A szerotonin például a pszichénkre, az érzelmekre van jótékony hatással, ezek mennyiségét érdemes szinten tartani, alultermeltség esetén alakulhat ki akár a depresszió is. Azt szoktam viccesen mondani, hogy a jövő gyógyszertára baktériumkészítményekből fog állni, és az oda betérők mikrobaközösséget vásárolhatnak, amellyel próbálnak hatással lenni a meglévő mikrobaközösségükre, és kijavítani az esetleges hibákat” – jegyzi meg nevetve Mara Gyöngyvér.

Hízunk vagy nem hízunk?

Azt, hogy milyen hatással van a mikrobaközösség az életünkre, tulajdonképpen csiramentes egerek segítségével mutatják ki. Az is kísérlet témája volt, hogy az elhízásban van-e a mikrobáknak szerepe.  „A csiramentes egereknél beállítják a táplálékot, adva van a mikrobaközösség, ismerik a genetikájukat, és ennek fényében próbálják vizsgálni, hogy a mikrobák milyen hatással vannak rájuk, ha a többi minden egységes. Azt vették észre, hogy az elhízott emberekből vett mikrobaközösség az egereket is elhízásra hajlamosította. A vékony testalkatúaktól vett mikrobaközösség pedig az egerek esetében is alacsony testsúlyt eredményezett. Két-három olyan baktériumcsoportot sikerült azonosítani, mely az alacsony testsúlyúaknál megtalálható.”

Hogy milyen mikrobaközösség „honosodik meg” meg rajtunk, nagyban táplálkozási szokásainktól függ.

A rostok fogyasztása a probiotikumot táplálja, s legyen az testsúly, kedélyállapot vagy a tápcsatorna egyéb megbetegedése, minden esetben ez lényeges.

Baktériumok tenyészete. Fontos, hogy ne billenjen ki az egyensúly a kórokozók javára •  Fotó: Pixabay Galéria

Baktériumok tenyészete. Fontos, hogy ne billenjen ki az egyensúly a kórokozók javára

Fotó: Pixabay

„Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás. Ma már Romániában is van olyan cég, amelyik megvizsgálja a hozzá forduló személy mikrobiótáját, ami egy betegség kezelése esetében hatalmas segítséget nyújthat. A bélmikrobióta az immunrendszer működésében is nagy szerepet játszik, és ezért is igen fontos, hogy a gyermekeket ne steril körülmények között neveljük fel. Az immunrendszer tanul, és a kezdeti stádiumban nagyon sok minden be kell mutassunk, hogy tanulja meg a teljesen ártalmatlan dolgokat is felismerni. Egy egészséges mikrobióta folyamatosan tanítja az immunrendszerünket” – emeli ki a kutató.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 18., szombat

Hawaii csirkemell – videó

A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.

Hawaii csirkemell – videó
Hawaii csirkemell – videó
2026. április 18., szombat

Hawaii csirkemell – videó

Hirdetés
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Hirdetés
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Hirdetés