
Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese és a Sapibacter
Fotó: Veres Nándor
Nem csak életteret biztosítunk a szervezetünkben élő számos baktériumnak, hanem együtt is élünk velük. Sőt, a mikrobák befolyásolhatják a párválasztást, de hatással lehetnek kedélyállapotunkra és akár testsúlyunkra is. A legfrissebb kutatások tükrében az is elmondható, hogy szoros összefüggés van a mikrobiom és a betegségek kialakulása között – mondja Mara Gyöngyvér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese, a Csíkszeredai Kar Biomérnöki Tanszékének docense.
2019. december 11., 18:082019. december 11., 18:08
„A néhány évvel ezelőtt lezárult Humán Mikrobiom Projekt eredményeként megtudtuk, hogy az emberi szervezetben egy tízes nagyságrenddel több mikroba van, mint saját emberi sejtünk. Ez lehet, ijesztően hangzik, de tudnunk kell, hogy ezek a mikrobák, mikroorganizmusok, amelyek bennünk élnek, lényegesen kisebbek, így ha a tömegüket szeretnénk kifejezni, akkor azt mondhatom, hogy egy hatvan kilogrammos emberben 2,5–3 kilogramm mikroorganizmus él” – vezeti fel beszélgetésünk témáját Mara Gyöngyvér.
Mindennek ismeretében – teszi hozzá – természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen szerepük van ezeknek a mikrobáknak, azon túl, hogy tudjuk, a testünk majd minden részét belakják. Alapvetően születéskor kapjuk ezeket a mikroorganizmusokat – szögezi le a rektorhelyettes. Mint mondja, bár korábban úgy tartották, hogy a csecsemő steril az anyaméhben, a kutatások során kiderült, már a magzatvízben megtörténik az első találkozás a mikroorganizmusokkal. A következő lépés, amikor a szervezetbe mikrobák jutnak, az a születés folyamata, a hüvelyi úton való születés során a hüvelyi mikroorganizmusokkal kerül kapcsolatba a csecsemő, amik számára igen fontosak. Gyakorlatilag hároméves korra alakul ki egy gyerek mikrobaközössége, azaz a mikrobiom, kell ehhez többek között az anyatejes táplálás, az anya bőrével való találkozás.
Mara Gyöngyvér szerint egyre inkább arra fektetődik immár a hangsúly a kutatásokban, hogy felfedjék, mi is a mikrobaközösség szerepe azon túlmenően, hogy nem adnak a kórokozóknak helyet. „Vegyük például a bőrünket, amelyen számos olyan felület van, ahol a mikroorganizmusok élnek. Vannak nedvesebbek részek, a hónalj, lábujjak között, vagy van, ahol zsírosabb, például az arcbőrünk bizonyos területei, mindenhol más és más mikrobaközösség van. Az emberi izzadság elméletileg szagtalan, de mégis azt érezzük, hogy szaga van. Ezt a szagot a mikrobák életfolyamatai okozzák. Mert a mikroorganizmusok mit csinálnak? Táplálkoznak, lebontanak bizonyos anyagokat, és ennek lesz egy terméke. Ennek a terméknek köszönhetjük az illatot, szagot. Gyakorlatilag befolyásolhatják azt, hogy kinek milyen illata van, és ugye az illatnak igen jelentős szerepe van a párválasztásban. Na így lehet összefüggésbe hozni a mikrobákat a párválasztással. Nyilván nem mondhatjuk, hogy a mikroba választ, de ez egy együttélés eredménye” – magyarázza a biológus.
Aztán ha a bőrünkről egy kicsit befele fókuszálunk, eljutunk a bélflórához, amelyet ma mikrobiótának nevezzük, és amelyre igen nagy figyelem irányul, sok bélbetegséggel hozzák összefüggésbe.
A mikrobiomban jótékony hatású mikrobák vannak, és a tápanyag elbontása során rövid szénláncú zsírsavakat termelnek. Hogy ez miért fontos? Azért, mert ezek a rövid szénláncú zsírsavak gyulladáscsökkentő hatást váltanak ki a szervezetünkben. Ha ezek a baktériumok dominálnak, melyek e zsírsavakat képezik, akkor az jó” – mutat rá.
Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás – mondja Mara Gyöngyvér
Fotó: Veres Nándor
Ha az egyensúly kibillen, megjelennek a betegségek. Arra is rájöttek a kutatások során, hogy az egyensúlyból kibillent bélmikrobiótának az idegrendszert érintő betegségek kialakulásában, sőt kedélyállapotunk alakulásában is szerepe van.
A tejsavbaktériumok, azaz a probiotikumok, melyek a savanyított tejtermékekben vannak, általában jótékony hatású baktériumok, és az általuk készített rövid szánláncú zsírsavak és a triptofán, amely a szerotonin előmolekulája, pszichobiotikumként is hatnak. A szerotonin például a pszichénkre, az érzelmekre van jótékony hatással, ezek mennyiségét érdemes szinten tartani, alultermeltség esetén alakulhat ki akár a depresszió is. Azt szoktam viccesen mondani, hogy a jövő gyógyszertára baktériumkészítményekből fog állni, és az oda betérők mikrobaközösséget vásárolhatnak, amellyel próbálnak hatással lenni a meglévő mikrobaközösségükre, és kijavítani az esetleges hibákat” – jegyzi meg nevetve Mara Gyöngyvér.
Azt, hogy milyen hatással van a mikrobaközösség az életünkre, tulajdonképpen csiramentes egerek segítségével mutatják ki. Az is kísérlet témája volt, hogy az elhízásban van-e a mikrobáknak szerepe. „A csiramentes egereknél beállítják a táplálékot, adva van a mikrobaközösség, ismerik a genetikájukat, és ennek fényében próbálják vizsgálni, hogy a mikrobák milyen hatással vannak rájuk, ha a többi minden egységes. Azt vették észre, hogy az elhízott emberekből vett mikrobaközösség az egereket is elhízásra hajlamosította. A vékony testalkatúaktól vett mikrobaközösség pedig az egerek esetében is alacsony testsúlyt eredményezett. Két-három olyan baktériumcsoportot sikerült azonosítani, mely az alacsony testsúlyúaknál megtalálható.”
A rostok fogyasztása a probiotikumot táplálja, s legyen az testsúly, kedélyállapot vagy a tápcsatorna egyéb megbetegedése, minden esetben ez lényeges.
Baktériumok tenyészete. Fontos, hogy ne billenjen ki az egyensúly a kórokozók javára
Fotó: Pixabay
„Ha azt szeretnénk, hogy szervezetünkben a jó baktériumokból legyen minél nagyobb mennyiség, ehhez elengedhetetlen a rostban gazdag táplálkozás. Ma már Romániában is van olyan cég, amelyik megvizsgálja a hozzá forduló személy mikrobiótáját, ami egy betegség kezelése esetében hatalmas segítséget nyújthat. A bélmikrobióta az immunrendszer működésében is nagy szerepet játszik, és ezért is igen fontos, hogy a gyermekeket ne steril körülmények között neveljük fel. Az immunrendszer tanul, és a kezdeti stádiumban nagyon sok minden be kell mutassunk, hogy tanulja meg a teljesen ártalmatlan dolgokat is felismerni. Egy egészséges mikrobióta folyamatosan tanítja az immunrendszerünket” – emeli ki a kutató.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!