
A szoptatás nem mindig megy egyszerűen
Fotó: 123RF
Vajon minden édesanya tud szoptatni? Melyek a szoptatással kapcsolatos leggyakoribb tévhitek? Egy négy gyerekes szoptatási tanácsadónak voltak nehézségei e téren? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Sződy Judit IBCLC laktációs szaktanácsadóval, aki nemrégiben két napos szoptatástámogató kommunikációs tréninget tartott Csíkszeredában a Csíki Anyák Egyesülete és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szervezésében.
2019. november 07., 15:412019. november 07., 15:41
2019. november 07., 16:322019. november 07., 16:32
Nem szeretem azt mondani, hogy minden anya tud szoptatni, csak akarnia kell, mert ez nem igaz – szögezi le indulásból Sződy Judit. A négy gyermekes budapesti pszichológus, újságíró, laktációs szaktanácsadó szerint a szoptatás egy nagyon összetett dolog, társadalmi, pszichés és biológiai összetevői vannak, és minden összetevő fontos ahhoz, hogy működjön.
Sződy Judit úgy látja, a szoptatás
„Tévhit azt gondolni, hogy csak háromóránként szabad szoptatni, vagy hogy nem szabad a babát sokszor dajkálni, ölben tartani, mert akkor elrontjuk, de az is, hogy a mell kisebesedését az okozza, hogy túl sokszor vagy túl hosszú időn keresztül szopik a baba. Tulajdonképpen ha nincsenek ezek a tévhitek a rendszerben, és minden a lehető legtermészetesebb úton történik, akkor igen kicsi az esély arra, hogy valamilyen probléma alakuljon ki a szoptatással” – magyarázza.
Egy laktációs szaktanácsadónak egyébként igen komplex a feladata, tőle akkor lehet és tanácsos segítséget kérni, ha egy édesanyánál szoptatási gondok merülnek fel. Ilyenkor nagyon sok kérdés elhangzik annak tisztázására is, hogy az édesanya egyáltalán szeretné-e a gyermekét szoptatni.
„Van, akinek nem okoz problémát, hogy nem tud szoptatni, lehet nem is akar. Ha valaki nem nyitott arra, hogy segítsenek neki, nem segítünk. Mivel a babát táplálni kell, arról kell neki információt adni, hogy ezt hogyan tegye. Ha szeretne segítséget, akkor nagyon sok kérdést teszünk fel arról, hogy eddig mi történt vele, milyen volt a várandóssága, a szülése, mikor történt az első elakadás, mit lát a kisbabáján, mi az, ami neki nem működik jól, van-e családi támogatása. Környezetéről, múltjáról igyekszünk nagyon sok információt beszerezni, illetve megnézzük például a baba szájának anatómiáját, a baba éberségét, a baba izomtónusát. Nagyon sok mindent kell tudnunk akár az orvostudomány teréről is, nagyon sok pszichológiai típusú információnak vagy gyakorlatnak kell meglennie ahhoz, hogy ezt jól tudjuk csinálni, jól tudjunk segíteni” – magyarázza a szakember.
Sződy Judit, négy gyermekes budapesti pszichológus, újságíró, laktációs szaktanácsadó
Fotó: D. Balázs Ildikó
Sződy Judit szerint régen sokat segített például az is, hogy egy kislány úgy nőtt föl, hogy folyamatosan látta, amint a környezetében születnek a babák, szoptatják őket, a kicsi gyermekekre is rábízták a még kisebbeket. „Ezeknek a tapasztalatoknak az összessége segítette a nőket abban, hogy utána megbirkózzanak a felmerülő nehézségekkel, sőt, elismerték, hogy ez nehéz.
A magyarországi szakember szerint nagyon fontos, hogy az édesanya ne akarjon minden elakadást, esetleges problémát egyedül megoldani, hanem vegye igénybe mindazok segítségét, támogatását, akik ezt felajánlják. Ez – jegyezte meg – soha nem volt egyszemélyes feladat, minden társadalomban olyan nők vették körül az anyákat, akik már tapasztaltak voltak, és teljesen természetes feladatuknak élték meg, hogy támogassák anyatársukat.
Sződy Judit beszélgetésünk során elismerte, bizony ő is szembesült nehézségekkel. Harminc évvel ezelőtt – mesélte –, mikor első gyermekét szülte, akkor az volt a szokás, hogy három óránként szabad szoptatni, éjszaka lehetőleg ezt ki kell hagyni, illetve nagyon hamar javasolták a hozzátáplálást.
Ő tulajdonképpen ezért is lett szoptatási tanácsadó – fűzi hozzá –, mert furcsállotta ugyan, de végigcsinálta, bár nem merte kimondani, hogy ez butaság. „Nekem nagy szerencsém volt, hogy nálunk volt egy dédnagymama, aki azt mondta, nem nézi végig, hogy a dédunokáját egy kiságyban nevelgetjük, hanem ő vette a kezébe, és akkor adta ide, amikor szoptatnom kellett. Mikor ezzel kezdtem foglalkozni, rájöttem, hogy tulajdonképpen volt egy csomó problémánk, csak azt nem annak tekintettem, hanem a helyzet természetes velejárójának. Utána már a második, a harmadik és a negyedik gyermekemnél egészen másként csináltam, természetesen most, ha lenne egy ötödik, másként csinálnám” – jegyzi meg nevetve.
Sok mindent másként csináltak egy csecsemővel a nyolcvanas években és másként csinálják ma
Fotó: Gecse Noémi
Hogy meddig tanácsos szoptatni egy kisbabát? Sződy Judit szerint amíg jól esik ez az anyának és a gyermekének is. „Tudjuk, hogy a szoptatás nem csak táplálás, hanem az immunológiai védelem alapjait adja meg a gyermeknek. Bizonyos kutatások alátámasztják, hogy kétéves korig szüksége van az immunrendszernek arra, hogy anyatejes támogatást is kapjon. Ha csak ebből a szempontból nézzük, akkor kétéves korig érdemes szoptatni a kisbabát, de ha az anyának és a babának is jó, akkor kétéves kor után is teljesen normális a szoptatás. Ugyanakkor nagyon változatos társadalmi közegben élünk, van, akinek vissza kell térnie a munkába, van, aki pszichésen nem alkalmas vagy nem képes arra, hogy hosszas ideig szoptasson,
– nyomatékosított.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!