Nőgyógyászati daganatok: ne legyen késő a riasztás!

Számos olyan daganatos megbetegedés van, ilyen a méhnyakrák is, amely esetében a tünetek későn jelentkeznek. Amikor tünetek vannak, akkor már vesztettünk, későn jön a riasztás, és lépéshátrányban vagyunk. Egy rákmegelőző elváltozást egy kisebb beavatkozással már eltávolíthatunk, és ezzel elindulhat a gyógyulás. Ellenben a méhnyakrákműtét egy hosszú és nehéz beavatkozás, sok esetben el kell távolítani a méhet, a méhszalagokat, a nyirokmirigyeket, és akkor sem beszélhetünk a gyógyulásról, hanem csak arról, hogy mekkora esélye van az érintettnek az ötéves túlélésre” – tudtuk meg.

Méhtestrák – hormonális okai vannak

Ami a méhtestrákot illeti, ez esetben – jegyzi meg – hamarabb jelentkeznek a tünetek, „csak ezek a tünetek versengenek az emberek optimizmusával”. Leggyakoribb tünet a megváltozott vérzés, lehet ez bővebb menstruáció vagy két menstruáció közti vérzés, esetleg menopauzában jelentkező vérzés.

Amennyiben megváltozott a normális menstruációs ciklus, javallott az ellenőrzés az okok kiderítésért, mert időt nyerünk, s ha időt nyertünk, teljesen más eséllyel gyógyítható ez a betegség”.

A daganat kialakulása esetén a műtét elkerülhetetlen, és a rákos elváltozás stádiumától függően lehet szó kiegészítő kezelésről, azaz sugár- vagy kemoterápiáról. „A méhtestrák kialakulásának hormonális okai vannak, azaz megváltozik a hormonháztartás, egy relatív ösztrogén túlsúly alakul ki. A rizikófaktorok között említhetjük meg többek között az elhízást, a magas vérnyomást.

– hangsúlyozza ki a szülész-nőgyógyász főorvos.

Petefészekrák – fontos ismerni a kórelőzményt

Ami a petefészekrákot illeti, mivel a tünetek későn jelentkeznek, a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés életet menthet. Ez esetben ugyanis időben észre lehet venni olyan elváltozásokat, amelyek elrákosodhatnak, vagy pedig fény derülhet egy korai stádiumban lévő rosszindulatú elváltozásra. Ez pedig esélyt ad a betegség leküzdésére. „A petefészekrák tünetei nem specifikusak. Jelentkezhet enyhe alhasi fájdalom, felléphet puffadás, rossz közérzet, és később jelentkezhet a has növekedése, de ekkor a daganat már áttéteket képez. A petefészekrák minden korcsoportot érint, volt már 35 év körüli páciens, aki petefészekrákkal küzdött, de hetven év feletti nőknél is gyakran találkozunk ezzel az elváltozással” – teszi hozzá.

Valahol helyet csinálnak maguknak, és ezért ezek önmagukban nem jelentenek veszélyt a szervezetre, noha lehetnek tüneteik is a jóindulatú daganatoknak. Éppen ezért amikor egy jóindulatú daganattal találkozunk, soha nem az a cél, hogy azt a daganatot eltávolítsuk, csak akkor, ha tünetet okoz. A rosszindulatú daganat egy teljesen más daganattípus. Ez esetben a sejt gyakorlatilag elveszti a funkcióját, csak a szaporodásra áll rá, és nem tartja tiszteletben a szövetet, valamint azt a szervet, amelyből kiindul, azaz mindent tönkretesz, ami az útjában áll, ugyanakkor persze szóródik is. Kis sejtek leválhatnak a daganatról, nyirok útján elvándorolnak, és megtelepednek más szövetben, szétszóródnak a szervezetben” – magyarázza a jó- és rosszindulatú daganatok közötti különbséget a főorvos.

„Figyelni kell a legapróbb jelekre, és vizsgálatra jelentkezni, hogy megtalálhassuk a kiváltó okot, és elkerüljük a súlyosabb problémát” – emeli ki.