Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények
Már egészen kiskortól panaszokat okozhat a mozgáshiány és az elhízás
Fotó: 123RF
A mozgáshiányos életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás okozta panaszok, megbetegedések nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a gyermekek körében is egyre gyakoribbak. És nemcsak a nyugati, hanem az erdélyi, székelyföldi fiatalok is egyre nagyobb mértékben érintettek. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ortopéd szakembere szerint jelenségről van szó, a megoldás, megelőzés receptje viszont pofonegyszerű: kiegyensúlyozott táplálkozás és sok mozgás.
Kovács Eszter
2018. október 08., 17:262018. október 08., 17:26
Három-négyszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma Magyarországon, tudtuk meg Cs. Frank László gyermekortopéd szakembertől. „Nyilván saját praxisomban nehezen volna mérhető a probléma mértéke, mivel oda olyanok jönnek, akiknek már panaszaik vannak. Viszont diabetológus kollégák úgy látják, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma” – sorolta a szakember. Ha Székelyföld le is marad a lesújtó magyarországi statisztikához képest, a tendencia már nálunk is erősödő.
Rendkívül kitolódott ugyanakkor az a kor, amikor már panaszokat okozhat a helytelen életmód.
– magyarázza az orvos. Az elhízással együtt pedig fokozatosan jelentkeznek az ezzel járó különböző panaszok, így a mozgásszervi problémák is.
Még nem betegség, de azzá válhat
Kisgyermekkorban – az iskolakezdést megelőző időszakban – a leggyakoribb problémák a térd- és bokatáji panaszok, illetve a helytelen, egészségtelen testtartás. „Általában a hatéves kort tekintjük a határnak, ekkortól kezdődnek a tartásbeli problémák, amelyek azonban még nem tekinthetők betegségnek, az ebből hosszú távon, kilenc-tíz éves kor után kialakuló panaszok viszont már igen” – tudtuk meg.
Cs. Frank László szerint fontos, hogy a szülők is mozgástudatos életmódot folytassanak
Fotó: Veres Nándor
Egyébként fontos tudni, hogy gyermekkorban kifejezetten az elhízás, túlsúly okozta szervi deformitásokról még nem beszélhetünk, leginkább fájdalmakban mutatkozik meg a probléma: a különböző ízületek fájdalmaiban. „Ezek azok a »puha« gyerekek, akik alig bírnak fölmászni a vizsgálóasztalra, a szülőknek noszogatniuk kell őket, hogy bármilyen mozgást is végezzenek, hiszen fáj mindenük” – osztotta meg az ortopéd szakember. Hozzátette, a legrosszabb „konstelláció”, amikor az elhízás a laza ízületekkel egyszerre fordul elő, akkor ugyanis már a gyermekeknél is nagyon korán jelentkeznek az ízületi panaszok.
Javítható, megelőzhető
Nem kell azonban kétségbeesniük a szülőknek, hiszen kisgyermekkorban az ilyen jellegű panaszok még nagyon jól és nagyon gyorsan kezelhetők. „Az igazán komoly gerincbetegségek kilenc-tíz éves korban kezdődnek. Tehát egy hatéves gyerekre felelőtlenség volna azt mondani, hogy gerincferdülése van. Egyébként a tartásbeli problémák és a gerincbetegségek, gerincferdülés között sincs egyenes összefüggés, de tény, hogy gyakoribbak a gerinccel kapcsolatos valódi betegségek azok körében, akiknek a tartásukkal is baj van” – hangsúlyozta a szakember.
„Az a tapasztalatom, hogy egyre nehezebb a gyerekeket rávenni a mozgásra. Sokszor látni a játszótéren is, hogy az óvodáskorú gyerekek ahelyett, hogy hintáznának, mászkálnának, szaladgálnának, egy-egy okoskészülékkel üldögélnek a padon” – mesélte Frank László.
Példát mutatni ebben is
Túlzásokba sem szabad esni, a szakember úgy véli, a túl korán elkezdett versenyszerű sportolás is ártalmas. „Személyesen úgy vallom, hogy hét-nyolc éves kora előtt nem ajánlott egyesületi sporttevékenységre, tehát heti több alkalommal edzésre, versenyszerű felkészítőre adni a gyermeket. Az iskoláskor előtt nagyon fontos a napi szintű testmozgás, de ez mindenképpen szabadidős sporttevékenység legyen” – szögezte le.
Ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma
Fotó: 123RF
A legfontosabb pedig a személyes példa. A kisgyereket úgy lehet legegyszerűbben rávenni a mozgásra, ha azt a szülő is végzi. Családi tevékenységgé kell válnia a rendszeres mozgásnak, így a gyermek számára természetes lesz, és a későbbiekben is nagyobb valószínűséggel folytat majd mozgástudatos, egészséges életmódot.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!