
Már egészen kiskortól panaszokat okozhat a mozgáshiány és az elhízás
Fotó: 123RF
A mozgáshiányos életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás okozta panaszok, megbetegedések nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a gyermekek körében is egyre gyakoribbak. És nemcsak a nyugati, hanem az erdélyi, székelyföldi fiatalok is egyre nagyobb mértékben érintettek. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ortopéd szakembere szerint jelenségről van szó, a megoldás, megelőzés receptje viszont pofonegyszerű: kiegyensúlyozott táplálkozás és sok mozgás.
2018. október 08., 17:262018. október 08., 17:26
Három-négyszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma Magyarországon, tudtuk meg Cs. Frank László gyermekortopéd szakembertől. „Nyilván saját praxisomban nehezen volna mérhető a probléma mértéke, mivel oda olyanok jönnek, akiknek már panaszaik vannak. Viszont diabetológus kollégák úgy látják, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma” – sorolta a szakember. Ha Székelyföld le is marad a lesújtó magyarországi statisztikához képest, a tendencia már nálunk is erősödő.
Rendkívül kitolódott ugyanakkor az a kor, amikor már panaszokat okozhat a helytelen életmód.
– magyarázza az orvos. Az elhízással együtt pedig fokozatosan jelentkeznek az ezzel járó különböző panaszok, így a mozgásszervi problémák is.
Kisgyermekkorban – az iskolakezdést megelőző időszakban – a leggyakoribb problémák a térd- és bokatáji panaszok, illetve a helytelen, egészségtelen testtartás. „Általában a hatéves kort tekintjük a határnak, ekkortól kezdődnek a tartásbeli problémák, amelyek azonban még nem tekinthetők betegségnek, az ebből hosszú távon, kilenc-tíz éves kor után kialakuló panaszok viszont már igen” – tudtuk meg.
Cs. Frank László szerint fontos, hogy a szülők is mozgástudatos életmódot folytassanak
Fotó: Veres Nándor
Egyébként fontos tudni, hogy gyermekkorban kifejezetten az elhízás, túlsúly okozta szervi deformitásokról még nem beszélhetünk, leginkább fájdalmakban mutatkozik meg a probléma: a különböző ízületek fájdalmaiban. „Ezek azok a »puha« gyerekek, akik alig bírnak fölmászni a vizsgálóasztalra, a szülőknek noszogatniuk kell őket, hogy bármilyen mozgást is végezzenek, hiszen fáj mindenük” – osztotta meg az ortopéd szakember. Hozzátette, a legrosszabb „konstelláció”, amikor az elhízás a laza ízületekkel egyszerre fordul elő, akkor ugyanis már a gyermekeknél is nagyon korán jelentkeznek az ízületi panaszok.
Nem kell azonban kétségbeesniük a szülőknek, hiszen kisgyermekkorban az ilyen jellegű panaszok még nagyon jól és nagyon gyorsan kezelhetők. „Az igazán komoly gerincbetegségek kilenc-tíz éves korban kezdődnek. Tehát egy hatéves gyerekre felelőtlenség volna azt mondani, hogy gerincferdülése van. Egyébként a tartásbeli problémák és a gerincbetegségek, gerincferdülés között sincs egyenes összefüggés, de tény, hogy gyakoribbak a gerinccel kapcsolatos valódi betegségek azok körében, akiknek a tartásukkal is baj van” – hangsúlyozta a szakember.
„Az a tapasztalatom, hogy egyre nehezebb a gyerekeket rávenni a mozgásra. Sokszor látni a játszótéren is, hogy az óvodáskorú gyerekek ahelyett, hogy hintáznának, mászkálnának, szaladgálnának, egy-egy okoskészülékkel üldögélnek a padon” – mesélte Frank László.
Túlzásokba sem szabad esni, a szakember úgy véli, a túl korán elkezdett versenyszerű sportolás is ártalmas. „Személyesen úgy vallom, hogy hét-nyolc éves kora előtt nem ajánlott egyesületi sporttevékenységre, tehát heti több alkalommal edzésre, versenyszerű felkészítőre adni a gyermeket. Az iskoláskor előtt nagyon fontos a napi szintű testmozgás, de ez mindenképpen szabadidős sporttevékenység legyen” – szögezte le.
Ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma
Fotó: 123RF
A legfontosabb pedig a személyes példa. A kisgyereket úgy lehet legegyszerűbben rávenni a mozgásra, ha azt a szülő is végzi. Családi tevékenységgé kell válnia a rendszeres mozgásnak, így a gyermek számára természetes lesz, és a későbbiekben is nagyobb valószínűséggel folytat majd mozgástudatos, egészséges életmódot.
Noha a tatár beefsteak számos helyen szerepel az étlapon, sokan mégsem merik kérni, ugyanis ódzkodnak a nyers hústól. Viszont jól elkészítve semmilyen gondot nem okozhat, ráadásul annyira különleges, hogy egyszer mindenkinek megéri kipróbálnia.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
szóljon hozzá!