
Öt pszichológus vállalta fel önkéntesen, hogy a vírusfertőzésen átesettek lelkét istápolja telefonon keresztül
Fotó: Pixabay
Koronavírussal fertőzött betegeknek kínál ingyenesen pszichológusi szaksegítséget a Lélek-Műhely Egyesület. A telefonos segélyszolgálat keretében, amely hétköznapokon napi három órán át elérhető, pszichológusok segítenek abban, hogy a betegség lefolyása során átélt lelki megpróbáltatásokon könnyebben lépjenek át az érintettek.
2020. december 23., 18:402020. december 23., 18:40
A Lélek-Műhely Egyesület égisze alatt pszichológusok vállalták önkéntesen, hogy hétköznapokon, napi három órán át elérhetőek telefonon, hogy azoknak, akik a koronavírus-fertőzés miatt segítségre szorulnak, támaszt tudjanak nyújtani. Azt tapasztalták ugyanis, hogy az újfajta koronavírus okozta fertőzés nem csak a beteg testét, de sok esetben a lelkét is megviseli.
„Ilyen telefonos szolgálat több is van az országban, például már a járvány kezdetén az országos pszichológuskollégium is felajánlott egy ilyen lehetőséget. Én egyik számot sem próbáltam hívni, viszont miután már én is átestem a betegségen, és tagja lettem a Facebookon egy, a COVID-ból gyógyultak csoportjának, amelynek az egész országból vannak tagjai, arra lettem figyelmes, hogy a testi tünetekkel megfelelő arányban jönnek a panaszok a különböző pszichés tünetek kapcsán is. A csoportban egymástól kértek segítséget, és rá is kérdeztem, hogy miért nem élnek a segítséget nyújtó telefonszolgáltatásokkal, és kiderült, hogy nem tudják, hogy van ilyen. Ugyanakkor nálunk Székelyföldön komoly nyelvi akadályok is fellépnek, tehát hiába hív fel valaki egy román szolgáltatást, nem biztos, hogy román nyelven el tudja mondani a problémáit” – magyarázta Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, mentálhigiénés szakember, hogy miért tartották fontosnak felkínálni ezt a lehetőséget.
Sok páciensnek az egyedüllét volt a legfőbb problémája a betegség alatt
Fotó: Barabás Árpád
Mint mondta, öt pszichológus vállalta fel ezt az önkéntes munkát, köztük van olyan is, aki átesett már a betegségen, és olyan, aki közeli hozzátartozóját veszítette el a vírusfertőzés következtében, így nem csak szakmai szemmel látják ezeket a pszichés folyamatokat, amelyek lezajlanak a betegség nyomán, hanem saját bőrükön is tapasztalták ezeknek a lelki vetületét.
„Az orvosok fantasztikus tudással és odaadással vigyáznak a testi egészségünkre és tesznek meg mindent annak érdekében, hogy mindez helyreálljon, de a lélekkel is foglalkozni kell.
Ez egy állandó bizonytalanságban, félelemben tart. Mióta beállt ez a járványhelyzet, rengeteg negatív hírt kapunk ezzel kapcsolatban. Alapjáraton is félünk a koronavírustól, aztán, amikor megbetegszünk, természetesen féltjük az egészségünket, kezdenek kavarogni bennünk a gondolatok, hogy vajon mi fog történni, milyen lesz a kimenetele. És jönnek ezek a nagyon furcsa tünetek, és megtörténhet, hogy felcsavarja az embert érzelmileg.”
Kollégáival ezekre az emberekre gondoltak, akik betegek, otthon vagy kórházban kezelik őket, be vannak zárva, nem tudnak kijárni, nem juthatnak el egy pszichológushoz, de segítségre szorulnak.
„Ezért ajánlottuk mi fel ezeket a telefonszámokat és a hétköznapjainkból néhány órát, hogy akkor ebben az időszakban állunk azok rendelkezésére, akiknek szükségük van segítségre, lelki támaszra. Az, hogy mennyien keresnek, összefügg a betegszámok alakulásával, de már az első naptól, amikor elindítottuk, hívnak a betegek. A hozzánk fordulók visszajelzései pedig azt mutatják, hogy a félórás, órás beszélgetésekkel tudunk rajtuk segíteni. Fontos tudni, hogy ez nem egy pszichoterápiás folyamat, hanem egy krízisintervenció. Ezek többnyire egyszeri, vagy akár többszöri alkalmak, amikor megpróbálunk a telefonálóknak fogódzókat adni. Úgy kell elképzelni, mint az orvosi ellátásban a sürgősségi ellátást. Ez egy tűzoltás” – hangsúlyozta Forró-Erős Gyöngyi.
A Lélek-Műhely Egyesület munkatársai a következő telefonszámokon érhetőek el:
Hétfő – 12–15 óra között: 0742-838 616
Kedd – 12–15 óra között: 0740-600 943
Szerda – 15–18 óra között: 0748-536 533
Csütörtök – 12–15 óra között: 0742-244 492
Péntek – 15–18 óra között: 0757-123 214
A kezdeményezők kérik, hogy ezt a szolgáltatást kizárólag csak koronavírusos betegek vegyék igénybe.
Arra is kitért, hogy sokszor az is segít a betegen, ha valakinek elmondhatja a gondjait, gondolatait, félelmeit. Azok a koronavírus-fertőzöttek, akik hozzájuk fordulnak segítségért, többnyire szorongásos tünetekről számolnak be, az állandó gyomoridegről, alvászavarokról, egészen a pánikrohamokig elmenően. Ezeket a tüneteket a bezártság, a bizonytalanság és az egyedüllét idézi elő – mondta el a szakember.
Forró-Erős Gyöngyi pszichológus
Fotó: Veres Nándor
„Olyan betelefonálónk is volt, akinek az egyedüllét volt a fő problémája a betegség lefolyása alatt, hiszen egyedülálló, a gyerekei távol élnek, ő itthon beteg lett, otthon kezelték, és azt élte meg, hogy egyedül maradt.
Folyton ez a félelem volt benne, hogy neki az sincs, akihez forduljon, az sincs, aki ránézzen, vagy egyáltalán akibe belekapaszkodjon. Azt láttam a környezetemben levő betegeken is, hogy elég hosszú idő kell elteljen, amíg a biztonságérzet visszatér. Ez, az én tapasztalatom szerint, jórészt visszavezethető a betegségnek erre a fura lefolyására, amit többen is megélnek, hogy
A telefonszolgálat önkéntes pszichológusai biztatnak minden érintettet, hogy hívják bátran a megadott telefonszámokat, ha úgy érzik, hogy nem tudnak egyedül megbirkózni a félelmeikkel, szorongásaikkal. „Nekünk, szakembereknek sincs varázspálcánk, nem tudunk csodákat tenni, de ha egy kicsit is könnyebb a betegnek a velünk való beszélgetés után, ha tudunk egy-két fogódzót adni, ami segít abban, hogy lépjen egyet előre, és könnyebben vészelje át a betegség időszakát, ha néhány technikával tudunk segíteni abban, hogy hogyan oldja a feszültségeit, akkor azzal már nyert” – véli Forró-Erős Gyöngyi.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
szóljon hozzá!