Hirdetés
Hirdetés

Hogy a lélek is gyógyuljon: telefonszolgálat koronavírusos betegeknek

Öt pszichológus vállalta fel önkéntesen, hogy a vírusfertőzésen átesettek lelkét istápolja telefonon keresztül •  Fotó: Pixabay

Öt pszichológus vállalta fel önkéntesen, hogy a vírusfertőzésen átesettek lelkét istápolja telefonon keresztül

Fotó: Pixabay

Koronavírussal fertőzött betegeknek kínál ingyenesen pszichológusi szaksegítséget a Lélek-Műhely Egyesület. A telefonos segélyszolgálat keretében, amely hétköznapokon napi három órán át elérhető, pszichológusok segítenek abban, hogy a betegség lefolyása során átélt lelki megpróbáltatásokon könnyebben lépjenek át az érintettek.

Péter Beáta

2020. december 23., 18:402020. december 23., 18:40

A Lélek-Műhely Egyesület égisze alatt pszichológusok vállalták önkéntesen, hogy hétköznapokon, napi három órán át elérhetőek telefonon, hogy azoknak, akik a koronavírus-fertőzés miatt segítségre szorulnak, támaszt tudjanak nyújtani. Azt tapasztalták ugyanis, hogy az újfajta koronavírus okozta fertőzés nem csak a beteg testét, de sok esetben a lelkét is megviseli.

Hirdetés

„Ilyen telefonos szolgálat több is van az országban, például már a járvány kezdetén az országos pszichológuskollégium is felajánlott egy ilyen lehetőséget. Én egyik számot sem próbáltam hívni, viszont miután már én is átestem a betegségen, és tagja lettem a Facebookon egy, a COVID-ból gyógyultak csoportjának, amelynek az egész országból vannak tagjai, arra lettem figyelmes, hogy a testi tünetekkel megfelelő arányban jönnek a panaszok a különböző pszichés tünetek kapcsán is. A csoportban egymástól kértek segítséget, és rá is kérdeztem, hogy miért nem élnek a segítséget nyújtó telefonszolgáltatásokkal, és kiderült, hogy nem tudják, hogy van ilyen. Ugyanakkor nálunk Székelyföldön komoly nyelvi akadályok is fellépnek, tehát hiába hív fel valaki egy román szolgáltatást, nem biztos, hogy román nyelven el tudja mondani a problémáit” – magyarázta Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, mentálhigiénés szakember, hogy miért tartották fontosnak felkínálni ezt a lehetőséget.

Sok páciensnek az egyedüllét volt a legfőbb problémája a betegség alatt •  Fotó: Barabás Árpád Galéria

Sok páciensnek az egyedüllét volt a legfőbb problémája a betegség alatt

Fotó: Barabás Árpád

Mint mondta, öt pszichológus vállalta fel ezt az önkéntes munkát, köztük van olyan is, aki átesett már a betegségen, és olyan, aki közeli hozzátartozóját veszítette el a vírusfertőzés következtében, így nem csak szakmai szemmel látják ezeket a pszichés folyamatokat, amelyek lezajlanak a betegség nyomán, hanem saját bőrükön is tapasztalták ezeknek a lelki vetületét.

„Az orvosok fantasztikus tudással és odaadással vigyáznak a testi egészségünkre és tesznek meg mindent annak érdekében, hogy mindez helyreálljon, de a lélekkel is foglalkozni kell.

Idézet
Ez a betegség nagyon erős érzelmi hullámvasútra tudja tenni az embert. Mert azzal jár, hogy egyik nap jól vagy és azt hiszed, hogy gyógyulsz, de másnap visszaesel, és nem tudod, hogy mi történik.

Ez egy állandó bizonytalanságban, félelemben tart. Mióta beállt ez a járványhelyzet, rengeteg negatív hírt kapunk ezzel kapcsolatban. Alapjáraton is félünk a koronavírustól, aztán, amikor megbetegszünk, természetesen féltjük az egészségünket, kezdenek kavarogni bennünk a gondolatok, hogy vajon mi fog történni, milyen lesz a kimenetele. És jönnek ezek a nagyon furcsa tünetek, és megtörténhet, hogy felcsavarja az embert érzelmileg.”

A szakember rámutatott, a folyamatos bizonytalanság óhatatlanul szorongást okoz. Van, aki jobban meg tud birkózni a szorongásaival, de van, aki kevésbé.

Kollégáival ezekre az emberekre gondoltak, akik betegek, otthon vagy kórházban kezelik őket, be vannak zárva, nem tudnak kijárni, nem juthatnak el egy pszichológushoz, de segítségre szorulnak.

„Ezért ajánlottuk mi fel ezeket a telefonszámokat és a hétköznapjainkból néhány órát, hogy akkor ebben az időszakban állunk azok rendelkezésére, akiknek szükségük van segítségre, lelki támaszra. Az, hogy mennyien keresnek, összefügg a betegszámok alakulásával, de már az első naptól, amikor elindítottuk, hívnak a betegek. A hozzánk fordulók visszajelzései pedig azt mutatják, hogy a félórás, órás beszélgetésekkel tudunk rajtuk segíteni. Fontos tudni, hogy ez nem egy pszichoterápiás folyamat, hanem egy krízisintervenció. Ezek többnyire egyszeri, vagy akár többszöri alkalmak, amikor megpróbálunk a telefonálóknak fogódzókat adni. Úgy kell elképzelni, mint az orvosi ellátásban a sürgősségi ellátást. Ez egy tűzoltás” – hangsúlyozta Forró-Erős Gyöngyi.

A Lélek-Műhely Egyesület munkatársai a következő telefonszámokon érhetőek el:

Hétfő – 12–15 óra között: 0742-838 616
Kedd – 12–15 óra között: 0740-600 943
Szerda – 15–18 óra között: 0748-536 533
Csütörtök – 12–15 óra között: 0742-244 492
Péntek – 15–18 óra között: 0757-123 214

A kezdeményezők kérik, hogy ezt a szolgáltatást kizárólag csak koronavírusos betegek vegyék igénybe.

Arra is kitért, hogy sokszor az is segít a betegen, ha valakinek elmondhatja a gondjait, gondolatait, félelmeit. Azok a koronavírus-fertőzöttek, akik hozzájuk fordulnak segítségért, többnyire szorongásos tünetekről számolnak be, az állandó gyomoridegről, alvászavarokról, egészen a pánikrohamokig elmenően. Ezeket a tüneteket a bezártság, a bizonytalanság és az egyedüllét idézi elő – mondta el a szakember.

Forró-Erős Gyöngyi pszichológus •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Forró-Erős Gyöngyi pszichológus

Fotó: Veres Nándor

„Olyan betelefonálónk is volt, akinek az egyedüllét volt a fő problémája a betegség lefolyása alatt, hiszen egyedülálló, a gyerekei távol élnek, ő itthon beteg lett, otthon kezelték, és azt élte meg, hogy egyedül maradt.

Idézet
És számára ez volt a legijesztőbb, hogy egyedül van, és mi lesz, hogyha baj lesz és nincs akihez forduljon, nincs, akibe belekapaszkodjon.

Folyton ez a félelem volt benne, hogy neki az sincs, akihez forduljon, az sincs, aki ránézzen, vagy egyáltalán akibe belekapaszkodjon. Azt láttam a környezetemben levő betegeken is, hogy elég hosszú idő kell elteljen, amíg a biztonságérzet visszatér. Ez, az én tapasztalatom szerint, jórészt visszavezethető a betegségnek erre a fura lefolyására, amit többen is megélnek, hogy

Idézet
úgy tűnik, hogy már kifele tartok belőle, de kiderül, hogy mégsem, akkor megint kifele, akkor megint mégsem, tehát, hogy elvesztik a biztonságérzetüket a betegek, amely aztán elég későre tér vissza.”

A telefonszolgálat önkéntes pszichológusai biztatnak minden érintettet, hogy hívják bátran a megadott telefonszámokat, ha úgy érzik, hogy nem tudnak egyedül megbirkózni a félelmeikkel, szorongásaikkal. „Nekünk, szakembereknek sincs varázspálcánk, nem tudunk csodákat tenni, de ha egy kicsit is könnyebb a betegnek a velünk való beszélgetés után, ha tudunk egy-két fogódzót adni, ami segít abban, hogy lépjen egyet előre, és könnyebben vészelje át a betegség időszakát, ha néhány technikával tudunk segíteni abban, hogy hogyan oldja a feszültségeit, akkor azzal már nyert” – véli Forró-Erős Gyöngyi.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés