Ha szorít a mellkas: koszorúér-betegségekről a kardiológussal

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elzáródástól távolabb eső részen lévő szívizom nem kap megfelelő tápanyagot, oxigént. A koszorúér-meszesedés egyik, talán legsúlyosabb, gyakran utolsó állomása a szívinfarktus” – ismertette a folyamatot a szakember.

Tünetek és kockázati tényezők

A koszorúérproblémák kezdeti tünetei a fáradékonyság, nehéz légzés, mellkasi szorítás. „Általában először a fáradékonyság jelentkezik, nagyobb megerőltetésnél. Ilyenkor felbomlik az egyensúly a szívizom szükséglete és az oda szállított vér mennyisége között. Egyébként nem egyértelműek a tünetek, ugyanakkor nagyon komplexek. Van, akinek a bal karja zsibbad, van, akinek a jobb, van, akinek az állába sugárzik a fájdalom. Az angina tünetegyüttes, amiről már mindenki hallott és aminek fő jellemzője a mellkasi fájdalom, tulajdonképpen a szív vérellátási zavarának a következménye” – sorolta a kardiológus. Kiemelte a betegség megjelenésének kedvező kockázati tényezőket, amelyekre oda kell figyelni, és amelyek jelenlétében halmozottan jelentkezik az érelmeszesedés a koszorúerek szintjén. Ilyen kockázati tényező a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavar, a dohányzás, illetve a családi halmozódás, az, ha a családban előfordult már hasonló probléma.

A problémák általában negyven-ötven év körül és afölött gyakoribbak, inkább a férfiaknál. A női hormonoknak az anyagcserében és a meszesedés élettanában megnyilvánuló, védő szerepe miatt a nőknél később, a menopauza után jellemző ez a betegség, azután viszont elég gyorsan, körülbelül hatvanöt éves korra kiegyenlítődik az ezen problémával küzdő nők és férfiak aránya. Fiataloknál ritkább, de volt már huszonéves infarktusos betege is – említette meg az orvos. Fiataloknál gyakran a gerinccel kapcsolatos problémák okoznak a felsoroltakhoz hasonló tüneteket. A szorító, a nyomásra hasonlító érzés gyakrabban társul szívbetegséggel, mint a szúró, nyilalló érzés – tudtuk meg. A szakember szerint egyébként kicsit változtatni kell a hozzáálláson, ha fáj a mellkas, akkor be kell menni az orvoshoz. Egyébként az is előfordul, hogy tünetek nélkül következik be hirtelen szívhalál.

Vizsgálatok biciklin

Ideális esetben sikerül idejében felfedezni a koszorúér-betegséget. Erre többféle vizsgálat van, ezek közül az egyik legfontosabb a terheléses EKG (elektrokardiogramm) – emelte ki Jeszenszky Ferenc. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy felültetik a beteget egy kerékpárra, és szabványosított, ellenőrzött fizikai megterhelésnek vetik alá, közben pedig figyelik a vérnyomását, a pulzusát, az EKG-ját, a panaszait. A cél az, hogy ezzel a vizsgálattal kiváltsák azt, amiről a beteg panaszkodik – például, hogy ha felmegy a lépcsőn, akkor fárad és fáj a mellkasa – és megnézik, hogy ennek az állapotnak megfelelően van-e elváltozás az EKG-ban, mennyi a vérnyomása, felment-e a pulzusa. „Nagyon sok esetben egy ilyen vizsgálat során előjönnek olyan jelek, amelyekből arra következtetünk, hogy egy adott fokú szűkület van és akkor ezt tovább lehet vizsgálni és meg lehet oldani, hogy ne jusson el a beteg az infarktusig” – ismertette az orvos.

Stent és gyógyszerek

A koszorúér-betegség leglátványosabb és leghatékonyabb kezelési módja az úgynevezett stent, az érprotézis beültetése – tudtuk meg. Az érprotézist – amely egy speciális, kisméretű fémháló – például Brassóban vagy Marosvásárhelyen ültetnek be. Ehhez az állomáshoz ideális esetben akkor kellene eljusson a beteg, amikor még nem következett be infarktus, hanem gyanítjuk az addigi vizsgálatokkal, hogy gond van – mondta a kardiológus. Hozzátette, a beültetést infarktus esetén is el lehet végezni, de akkor már több a kockázati tényező. Hosszútávon a stent-beültetéssel kezelt betegek teljesen normális életet élhetnek.

„A stent beültetése ingyenes, ha sürgősségi esetről van szó, egyébként országos szinten azon központoknak van erre pénz leosztva, ahol a beültetést elvégzik.

Itt is különböző minőségű és árszintű eszközök vannak, van, amikor valóban indokolt, hogy az újabb, drágább, többet tudó eszközt ültessék be, de van, amikor megfelel az olcsóbb is” – ismertette a helyzetet.

A gyógyszeres kezelési lehetőségekről azt mondta, a legfontosabb a vérnyomás kezelése, azzal már visszafogható az érelmeszesedés előrehaladása, ugyanakkor a kezelés a cukorbetegség, a vérzsírok szinten tartását célozza, és ha már kialakulnak véralvadási zavarok, akkor vannak értágítók, amelyeket lehet használni, ezek többé-kevésbé javítják a helyzetet.

Csökkenteni a kockázatot

A legfontosabb a megelőzés lenne, a kockázati tényezők csökkentése – emelte ki Jeszenszky Ferenc. Rámutatott, a dohányzás a legkézenfekvőbb, amin változtatni tudunk és hatásos is, ha letesszük a cigarettát: azokban az országokban, ahol sikerült a dohányzást visszaszorítani, hosszútávon csökkent a szív-érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások száma. Emellett időnként nézzük meg, nincs-e cukorbetegségünk, milyen a zsíranyagcserénk, és nagyon fontos a vérnyomás ellenőrzése, szinten tartása.