Hirdetés
Hirdetés

Ha szorít a mellkas: koszorúér-betegségekről a kardiológussal

A szívinfarktus a legsúlyosabb következmény. A megelőzés érdekében a kockázati tényezőkre kell figyelni •  Fotó: Veres Nándor

A szívinfarktus a legsúlyosabb következmény. A megelőzés érdekében a kockázati tényezőkre kell figyelni

Fotó: Veres Nándor

Fáradékonyság, nehéz légzés, mellkasi szorítás lehetnek a kezdeti tünetei a térségünkben is sokakat érintő koszorúér-betegségnek, amelynek egyik következménye lehet a szívinfarktus. Mit lehet tenni az erek elmeszesedése és a betegség kialakulása ellen, továbbá milyen kezelési lehetőségek vannak? Dr. Jeszenszky Ferenc csíkszeredai kardiológus főorvostól tudjuk meg.

R. Kiss Edit

2018. május 09., 16:402018. május 09., 16:40

A rákos megbetegedések mellett világviszonylatban az első vagy második helyen áll az elhalálozási okok között a koszorúér-betegség. Ez nálunk is így van, bizonyos szempontból pedig itt még rosszabb is a helyzet az átlagnál – kezdte beszélgetésünket Jeszenszky Ferenc.

Az erek elmeszesedése

A kardiológus főorvos kifejtette, a szívkoszorúér-betegség lényegében az erek elmeszesedését jelenti. „A koszorúér-betegség akkor jelenik meg, amikor a koszorúér szintjén romlik a véráramlás és ezáltal a szív vérellátása. A véráramlás azért romlik, mert szűkület alakul ki, a szűkületet pedig a plakkok okozzák. Túl egyszerű lenne azt mondani, hogy a zsír vagy a kalcium lerakódik, a plakkok képződése kissé bonyolultabb ennél. A szűkület fokozódásával romlik a szívizom vérellátása, kezdetben csak szélsőséges terhelésnél jelentkezik ennek tünete, aztán egyre kisebb terhelésnél is.

Hirdetés

Ha pedig erre a szűkületre rátevődik egy vérrög – ami ott helyben képződik, egy bonyolultabb élettani folyamat során – akkor ez az ér elzáródhat és ilyenkor jön létre a szívinfarktus.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elzáródástól távolabb eső részen lévő szívizom nem kap megfelelő tápanyagot, oxigént. A koszorúér-meszesedés egyik, talán legsúlyosabb, gyakran utolsó állomása a szívinfarktus” – ismertette a folyamatot a szakember.

Tünetek és kockázati tényezők

A koszorúérproblémák kezdeti tünetei a fáradékonyság, nehéz légzés, mellkasi szorítás. „Általában először a fáradékonyság jelentkezik, nagyobb megerőltetésnél. Ilyenkor felbomlik az egyensúly a szívizom szükséglete és az oda szállított vér mennyisége között. Egyébként nem egyértelműek a tünetek, ugyanakkor nagyon komplexek. Van, akinek a bal karja zsibbad, van, akinek a jobb, van, akinek az állába sugárzik a fájdalom. Az angina tünetegyüttes, amiről már mindenki hallott és aminek fő jellemzője a mellkasi fájdalom, tulajdonképpen a szív vérellátási zavarának a következménye” – sorolta a kardiológus. Kiemelte a betegség megjelenésének kedvező kockázati tényezőket, amelyekre oda kell figyelni, és amelyek jelenlétében halmozottan jelentkezik az érelmeszesedés a koszorúerek szintjén. Ilyen kockázati tényező a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavar, a dohányzás, illetve a családi halmozódás, az, ha a családban előfordult már hasonló probléma.

Az elvégezhető vizsgálatok között az egyik legfontosabb a terheléses EKG (elektrokardiogramm) •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Az elvégezhető vizsgálatok között az egyik legfontosabb a terheléses EKG (elektrokardiogramm)

Fotó: Pixabay.com

„Ezekről a tényezőkről egészen biztosan tudjuk, hogy fokozzák az érelmeszesedést, illetve kettőnek vagy háromnak a jelenléte nemcsak összeadódik, mint kockázati tényező, hanem ezek fokozzák egymás negatív hatását is” – mutatott rá Jeszenszky.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

„Mindig azt mondom, hogy inkább jöjjenek el kétszer fölöslegesen, mint egyszer túl későn” – hangsúlyozta a szakember. Mint mondta, naponta vannak olyan betegei, akik mellkasi panaszokról számolnak be, akár összefügg ez fizikai megerőltetéssel, akár nem.

Ha valaki mellkasi fájdalmat érez, főként ha jelen vannak az említett kockázati tényezők, akkor menjen el egy vizsgálatra – tanácsolta.

A problémák általában negyven-ötven év körül és afölött gyakoribbak, inkább a férfiaknál. A női hormonoknak az anyagcserében és a meszesedés élettanában megnyilvánuló, védő szerepe miatt a nőknél később, a menopauza után jellemző ez a betegség, azután viszont elég gyorsan, körülbelül hatvanöt éves korra kiegyenlítődik az ezen problémával küzdő nők és férfiak aránya. Fiataloknál ritkább, de volt már huszonéves infarktusos betege is – említette meg az orvos. Fiataloknál gyakran a gerinccel kapcsolatos problémák okoznak a felsoroltakhoz hasonló tüneteket. A szorító, a nyomásra hasonlító érzés gyakrabban társul szívbetegséggel, mint a szúró, nyilalló érzés – tudtuk meg. A szakember szerint egyébként kicsit változtatni kell a hozzáálláson, ha fáj a mellkas, akkor be kell menni az orvoshoz. Egyébként az is előfordul, hogy tünetek nélkül következik be hirtelen szívhalál.

Vizsgálatok biciklin

Ideális esetben sikerül idejében felfedezni a koszorúér-betegséget. Erre többféle vizsgálat van, ezek közül az egyik legfontosabb a terheléses EKG (elektrokardiogramm) – emelte ki Jeszenszky Ferenc. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy felültetik a beteget egy kerékpárra, és szabványosított, ellenőrzött fizikai megterhelésnek vetik alá, közben pedig figyelik a vérnyomását, a pulzusát, az EKG-ját, a panaszait. A cél az, hogy ezzel a vizsgálattal kiváltsák azt, amiről a beteg panaszkodik – például, hogy ha felmegy a lépcsőn, akkor fárad és fáj a mellkasa – és megnézik, hogy ennek az állapotnak megfelelően van-e elváltozás az EKG-ban, mennyi a vérnyomása, felment-e a pulzusa. „Nagyon sok esetben egy ilyen vizsgálat során előjönnek olyan jelek, amelyekből arra következtetünk, hogy egy adott fokú szűkület van és akkor ezt tovább lehet vizsgálni és meg lehet oldani, hogy ne jusson el a beteg az infarktusig” – ismertette az orvos.

Stent és gyógyszerek

A koszorúér-betegség leglátványosabb és leghatékonyabb kezelési módja az úgynevezett stent, az érprotézis beültetése – tudtuk meg. Az érprotézist – amely egy speciális, kisméretű fémháló – például Brassóban vagy Marosvásárhelyen ültetnek be. Ehhez az állomáshoz ideális esetben akkor kellene eljusson a beteg, amikor még nem következett be infarktus, hanem gyanítjuk az addigi vizsgálatokkal, hogy gond van – mondta a kardiológus. Hozzátette, a beültetést infarktus esetén is el lehet végezni, de akkor már több a kockázati tényező. Hosszútávon a stent-beültetéssel kezelt betegek teljesen normális életet élhetnek.

„A stent beültetése ingyenes, ha sürgősségi esetről van szó, egyébként országos szinten azon központoknak van erre pénz leosztva, ahol a beültetést elvégzik.

Idézet
Mindig többre lenne szükség, mint amennyit jóváhagynak, ezért vagy hosszú várakozási listák vannak, vagy pedig meg kell vásárolni ezeket az eszközöket.

Itt is különböző minőségű és árszintű eszközök vannak, van, amikor valóban indokolt, hogy az újabb, drágább, többet tudó eszközt ültessék be, de van, amikor megfelel az olcsóbb is” – ismertette a helyzetet.

A gyógyszeres kezelési lehetőségekről azt mondta, a legfontosabb a vérnyomás kezelése, azzal már visszafogható az érelmeszesedés előrehaladása, ugyanakkor a kezelés a cukorbetegség, a vérzsírok szinten tartását célozza, és ha már kialakulnak véralvadási zavarok, akkor vannak értágítók, amelyeket lehet használni, ezek többé-kevésbé javítják a helyzetet.

Csökkenteni a kockázatot

A legfontosabb a megelőzés lenne, a kockázati tényezők csökkentése – emelte ki Jeszenszky Ferenc. Rámutatott, a dohányzás a legkézenfekvőbb, amin változtatni tudunk és hatásos is, ha letesszük a cigarettát: azokban az országokban, ahol sikerült a dohányzást visszaszorítani, hosszútávon csökkent a szív-érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások száma. Emellett időnként nézzük meg, nincs-e cukorbetegségünk, milyen a zsíranyagcserénk, és nagyon fontos a vérnyomás ellenőrzése, szinten tartása.

Ha másképp nem megy, a vérzsírok szinten tartására gyógyszeres kezelés ajánlott •  Fotó: Freeimages.com Galéria

Ha másképp nem megy, a vérzsírok szinten tartására gyógyszeres kezelés ajánlott

Fotó: Freeimages.com

A szakember ehhez hozzáfűzte, mivel a magas vérnyomás olyan betegség, ami nem fáj, a betegek hajlamosak abbahagyni a gyógyszert, ha megfelelő értékeket tapasztalnak, ezt azonban nem szabad. A zsíranyagcsere-zavar kapcsán azt mondta, van, aki bevallása szerint rá se néz a szalonnára és mégis magasak a vérzsírjai, ez azért lehet, mert a szervezet maga is állít elő bizonyos hormonok, enzimek „készítéséhez” koleszterint, triglicerideket – minden pluszba bevitt cukor trigliceriddé alakul – gond akkor van, ha a termelés és a szükséglet között megbomlik az egyensúly, és ez diétával semmiképpen sem javítható. Ebben az esetben gyógyszeres kezelésre van szükség a vérzsírok szinten tartására.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés