
A szívinfarktus a legsúlyosabb következmény. A megelőzés érdekében a kockázati tényezőkre kell figyelni
Fotó: Veres Nándor
Fáradékonyság, nehéz légzés, mellkasi szorítás lehetnek a kezdeti tünetei a térségünkben is sokakat érintő koszorúér-betegségnek, amelynek egyik következménye lehet a szívinfarktus. Mit lehet tenni az erek elmeszesedése és a betegség kialakulása ellen, továbbá milyen kezelési lehetőségek vannak? Dr. Jeszenszky Ferenc csíkszeredai kardiológus főorvostól tudjuk meg.
2018. május 09., 16:402018. május 09., 16:40
A rákos megbetegedések mellett világviszonylatban az első vagy második helyen áll az elhalálozási okok között a koszorúér-betegség. Ez nálunk is így van, bizonyos szempontból pedig itt még rosszabb is a helyzet az átlagnál – kezdte beszélgetésünket Jeszenszky Ferenc.
A kardiológus főorvos kifejtette, a szívkoszorúér-betegség lényegében az erek elmeszesedését jelenti. „A koszorúér-betegség akkor jelenik meg, amikor a koszorúér szintjén romlik a véráramlás és ezáltal a szív vérellátása. A véráramlás azért romlik, mert szűkület alakul ki, a szűkületet pedig a plakkok okozzák. Túl egyszerű lenne azt mondani, hogy a zsír vagy a kalcium lerakódik, a plakkok képződése kissé bonyolultabb ennél. A szűkület fokozódásával romlik a szívizom vérellátása, kezdetben csak szélsőséges terhelésnél jelentkezik ennek tünete, aztán egyre kisebb terhelésnél is.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elzáródástól távolabb eső részen lévő szívizom nem kap megfelelő tápanyagot, oxigént. A koszorúér-meszesedés egyik, talán legsúlyosabb, gyakran utolsó állomása a szívinfarktus” – ismertette a folyamatot a szakember.
A koszorúérproblémák kezdeti tünetei a fáradékonyság, nehéz légzés, mellkasi szorítás. „Általában először a fáradékonyság jelentkezik, nagyobb megerőltetésnél. Ilyenkor felbomlik az egyensúly a szívizom szükséglete és az oda szállított vér mennyisége között. Egyébként nem egyértelműek a tünetek, ugyanakkor nagyon komplexek. Van, akinek a bal karja zsibbad, van, akinek a jobb, van, akinek az állába sugárzik a fájdalom. Az angina tünetegyüttes, amiről már mindenki hallott és aminek fő jellemzője a mellkasi fájdalom, tulajdonképpen a szív vérellátási zavarának a következménye” – sorolta a kardiológus. Kiemelte a betegség megjelenésének kedvező kockázati tényezőket, amelyekre oda kell figyelni, és amelyek jelenlétében halmozottan jelentkezik az érelmeszesedés a koszorúerek szintjén. Ilyen kockázati tényező a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavar, a dohányzás, illetve a családi halmozódás, az, ha a családban előfordult már hasonló probléma.
Az elvégezhető vizsgálatok között az egyik legfontosabb a terheléses EKG (elektrokardiogramm)
Fotó: Pixabay.com
„Ezekről a tényezőkről egészen biztosan tudjuk, hogy fokozzák az érelmeszesedést, illetve kettőnek vagy háromnak a jelenléte nemcsak összeadódik, mint kockázati tényező, hanem ezek fokozzák egymás negatív hatását is” – mutatott rá Jeszenszky.
„Mindig azt mondom, hogy inkább jöjjenek el kétszer fölöslegesen, mint egyszer túl későn” – hangsúlyozta a szakember. Mint mondta, naponta vannak olyan betegei, akik mellkasi panaszokról számolnak be, akár összefügg ez fizikai megerőltetéssel, akár nem.
A problémák általában negyven-ötven év körül és afölött gyakoribbak, inkább a férfiaknál. A női hormonoknak az anyagcserében és a meszesedés élettanában megnyilvánuló, védő szerepe miatt a nőknél később, a menopauza után jellemző ez a betegség, azután viszont elég gyorsan, körülbelül hatvanöt éves korra kiegyenlítődik az ezen problémával küzdő nők és férfiak aránya. Fiataloknál ritkább, de volt már huszonéves infarktusos betege is – említette meg az orvos. Fiataloknál gyakran a gerinccel kapcsolatos problémák okoznak a felsoroltakhoz hasonló tüneteket. A szorító, a nyomásra hasonlító érzés gyakrabban társul szívbetegséggel, mint a szúró, nyilalló érzés – tudtuk meg. A szakember szerint egyébként kicsit változtatni kell a hozzáálláson, ha fáj a mellkas, akkor be kell menni az orvoshoz. Egyébként az is előfordul, hogy tünetek nélkül következik be hirtelen szívhalál.
Ideális esetben sikerül idejében felfedezni a koszorúér-betegséget. Erre többféle vizsgálat van, ezek közül az egyik legfontosabb a terheléses EKG (elektrokardiogramm) – emelte ki Jeszenszky Ferenc. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy felültetik a beteget egy kerékpárra, és szabványosított, ellenőrzött fizikai megterhelésnek vetik alá, közben pedig figyelik a vérnyomását, a pulzusát, az EKG-ját, a panaszait. A cél az, hogy ezzel a vizsgálattal kiváltsák azt, amiről a beteg panaszkodik – például, hogy ha felmegy a lépcsőn, akkor fárad és fáj a mellkasa – és megnézik, hogy ennek az állapotnak megfelelően van-e elváltozás az EKG-ban, mennyi a vérnyomása, felment-e a pulzusa. „Nagyon sok esetben egy ilyen vizsgálat során előjönnek olyan jelek, amelyekből arra következtetünk, hogy egy adott fokú szűkület van és akkor ezt tovább lehet vizsgálni és meg lehet oldani, hogy ne jusson el a beteg az infarktusig” – ismertette az orvos.
A koszorúér-betegség leglátványosabb és leghatékonyabb kezelési módja az úgynevezett stent, az érprotézis beültetése – tudtuk meg. Az érprotézist – amely egy speciális, kisméretű fémháló – például Brassóban vagy Marosvásárhelyen ültetnek be. Ehhez az állomáshoz ideális esetben akkor kellene eljusson a beteg, amikor még nem következett be infarktus, hanem gyanítjuk az addigi vizsgálatokkal, hogy gond van – mondta a kardiológus. Hozzátette, a beültetést infarktus esetén is el lehet végezni, de akkor már több a kockázati tényező. Hosszútávon a stent-beültetéssel kezelt betegek teljesen normális életet élhetnek.
„A stent beültetése ingyenes, ha sürgősségi esetről van szó, egyébként országos szinten azon központoknak van erre pénz leosztva, ahol a beültetést elvégzik.
Itt is különböző minőségű és árszintű eszközök vannak, van, amikor valóban indokolt, hogy az újabb, drágább, többet tudó eszközt ültessék be, de van, amikor megfelel az olcsóbb is” – ismertette a helyzetet.
A gyógyszeres kezelési lehetőségekről azt mondta, a legfontosabb a vérnyomás kezelése, azzal már visszafogható az érelmeszesedés előrehaladása, ugyanakkor a kezelés a cukorbetegség, a vérzsírok szinten tartását célozza, és ha már kialakulnak véralvadási zavarok, akkor vannak értágítók, amelyeket lehet használni, ezek többé-kevésbé javítják a helyzetet.
A legfontosabb a megelőzés lenne, a kockázati tényezők csökkentése – emelte ki Jeszenszky Ferenc. Rámutatott, a dohányzás a legkézenfekvőbb, amin változtatni tudunk és hatásos is, ha letesszük a cigarettát: azokban az országokban, ahol sikerült a dohányzást visszaszorítani, hosszútávon csökkent a szív-érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozások száma. Emellett időnként nézzük meg, nincs-e cukorbetegségünk, milyen a zsíranyagcserénk, és nagyon fontos a vérnyomás ellenőrzése, szinten tartása.
Ha másképp nem megy, a vérzsírok szinten tartására gyógyszeres kezelés ajánlott
Fotó: Freeimages.com
A szakember ehhez hozzáfűzte, mivel a magas vérnyomás olyan betegség, ami nem fáj, a betegek hajlamosak abbahagyni a gyógyszert, ha megfelelő értékeket tapasztalnak, ezt azonban nem szabad. A zsíranyagcsere-zavar kapcsán azt mondta, van, aki bevallása szerint rá se néz a szalonnára és mégis magasak a vérzsírjai, ez azért lehet, mert a szervezet maga is állít elő bizonyos hormonok, enzimek „készítéséhez” koleszterint, triglicerideket – minden pluszba bevitt cukor trigliceriddé alakul – gond akkor van, ha a termelés és a szükséglet között megbomlik az egyensúly, és ez diétával semmiképpen sem javítható. Ebben az esetben gyógyszeres kezelésre van szükség a vérzsírok szinten tartására.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!