Demencia: elvész benne az ember
Egyre több áldozata van az időskori leépülésnek, és nem csak a beteg az érintett
Fotó: Pixabay
Az időskori leépülésről elmondható: egyre gyakoribb, és egyre több áldozata van. Azonban nem csupán a beteg az áldozat, sok nehézséget zúdít a hozzátartozókra, a családra is a demencia: a beteg gondozásában az ápolónak nincs segítőtársa, és csak akkor dönt a családtag otthonba helyezéséről, amikor már ő maga is megbetegszik. Ezen változtatna Kiss Gabriella frissen doktorált szakember.
Balázs Katalin
2018. november 12., 17:522018. november 12., 17:52
2018. november 12., 17:522018. november 12., 17:52
„Alzheimerrel diagnosztizálták édesanyámat. Rettenetes betegségnek tartom. Elvész az ember benne. Semmit nem jelentek már számára.” „Leküldtem egy kiló cukorért a boltba, hozott egy kiflit.” „Amikor elmentem otthonról, bezártam. Amikor hazaértem, káosz volt. Teljesen elveszítettem.” „Arra gondoltam, hogy ez csak egy átmeneti állapot, amiből a férjem kigyógyul. Tagadtam a rokonok, szomszédok előtt. A kaput zárva tartjuk, bent a házban mindent összepakol, leszerel. Hangokat hall, odafordul, beszél velük” – így nyilatkoznak azok a családtagok, akik szellemi leépülésben lévő családtagjukat gondozzák.
a beteggel, más családtagjaival szemben, egyre sűrűbbé válnak az otthoni, munkahelyi konfliktusai, ha egyáltalán meg tudja tartani munkahelyét. Az időskori leépülésről elmondható: egyre gyakoribb és egyre több áldozata van.
Segíteni szükségszerű
Romániában 35 ezer személyt diagnosztizáltak demenciával, de ez csak az a 13 százalék, akik orvoshoz fordulnak, ők is sokszor túl későn. Országosan a becsült érték 270 ezer.
A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban 2003-ban a 145 lakóból 13 volt demens, tavaly 164 emberből 68 küzdött a szellemi leépüléssel járó betegségek valamelyikével.
– mindez Kiss Gabriella disszertációjából derül ki, aki frissen szerezte meg a doktori címet. Huszonkét éve dolgozik a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban, a Gyulafehérvári Caritas által fenntartott intézményben ápolóként kezdte, majd egyetemet végzett szociális munkás szakon, mesterizett és most doktorált is. Azt mondja, idősek iránti szeretetét gyerekkorból hozza: a család legkisebb gyerekeként öregedő édesanyja is mindig ráfigyelt a környezetében élő idősebbekre. Ő olvasta fel a keresztúti imádságokat a néniknek, mert jó a szeme, és ő vitte kantáros fazékban az ebédet a nagymamának. Az öregotthon a felismert hivatás helyszíne lett, melyhez a tanulás lehetősége is társult. Közel harmincéves házassága alatt Gabriella, akárcsak férje, Attila, mindig tanult valamit, így Szilveszter fiúknak is természetes lett a „könyvek bújása”.
Segítség nélkül az ápoló társ is megbetegedhet
Fotó: 123RF
Az öregotthon lakói az évek alatt ráirányították Gabriella figyelmét a demencia elhatalmasodására, és arra a nehézségre, amelyről a családtagokat otthonukban gondozók beszámoltak. Segíteni szükségszerű – ez volt a késztetés, melyhez mostanra az eszközök is körvonalazódnak.
Kirajzolódott a leépülés családi kórképe
Kiss Gabriella kutatása során száz, Erdély tizenegy megyéjében élő, demens beteget ápoló családot vizsgált. Ebből ötven otthon gondozott, és ötven olyan személy volt, akiket nem több, mint egy éve helyeztek öregotthonba. Kérdőív és interjú képezte a beszélgetések alapját, ehhez társult még egy kutatási módszer, a fókuszcsoportos: a demens személyeket ápolók hatalmas találkozója. Mi okozza a legnagyobb nehézséget a családtagoknak? Milyen segítséget kapnak a gondozásban? Mikor döntenek az öregotthoni elhelyezés mellett? – ezekre a kérdésekre akart választ kapni kutatása során.
Az országosan is egyedi és úttörő kutatás kirajzolta a demencia családi kórképét:
Az amúgy is elfáradt, támaszra nem számító, gondozó családtag egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül, melyet hatványoz a helyzet palástolására tett kísérlet, illetve a többi családtaggal való viszonyának megváltozása és a konfliktusok elszaporodása.
Kiss Gabriella javaslata a hozzátartozókhoz: „ne rejtsék el a nehézséget, így nem találunk soha egymásra!”
Fotó: Balázs Katalin
A kutatás egyértelmű választ ad arra, mikor dönt úgy a hozzátartozó, hogy családtagját szakápolókra bízza, intézményben helyezi el: amikor már neki is megromlik az egészsége. Így a prevenció fogalma nem csak a leépülés késleltetésére vonatkozik, hanem az ápolást végző hozzátartozók egészségmegőrzésére is. Kiss Gabriellának több terve is van, melyek közül némelyek megvalósulására már dátumot is kitűzött.
Ahol ember maradhat a leépülő
November 28-án 16 órakor kerül sor az országban páratlan Alzheimer caffe rendezvényre az öregotthonban, ahol érintett családtagok, szakemberek és önkormányzati képviselők is jelen lesznek. A terv ugyanis a „demensbarát” Gyergyószék kialakítása, ahol a leépülő személy ember maradhat, családtagjai pedig nem kell erejüket vesztve belerokkanjanak az ápolásba. Erre lenne szükség a demens betegek egyre nagyobb száma miatt, valamint egy nappali foglalkoztatóra, hogy azoknak is, akik nem tudják az öregotthon költségeit fedezni, lehetőségük legyen megszusszanni, és beteg hozzátartozójukat ilyenkor legalább fél napra szakápolókra bízni.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!