Vegyszermentes takarítás a konyhában

Ha végiggondoljuk, akkor a takarítás során tulajdonképpen három fő ellenségünk van: a por, a zsír és a vízkő. A por eltávolításához elvileg nem kell vegyszer. A vízkő, a zsír, és főleg a zsírral kevert por már nem adja ilyen könnyen magát. Zsíroldásra és vízkőtelenítésre már az ókorban is használtak természetes anyagokat, mint a sziksó és az ecet. Előbbit leginkább növényi hamuból (lúg) vagy a szikes talajból párologtatással vonták ki, utóbbit gyümölcsök erjesztéses módszerével (fermentálással) készítették. Az ezernyolcszázas évek második felében azt is feltalálták hogyan lehet ezeket az anyagokat iparilag, olcsón, nagy mennyiségben előállítani, így terjedtek el széles körben. Fontos tudni, hogy ezek az iparilag előállított vegyszerek, mint a szóda (mosószóda, szódabikarbóna, folttisztító só) vagy a citromsav, biológiailag lebomló szerek. Ez azt jelenti, hogy hő vagy víz hatására olyan anyagokra bomlanak, amelyek a természetben is megtalálhatóak, mint a szén-dioxid, víz, nátrium-karbonát, oxigén stb., így nincsenek káros hatással a természetben zajló folyamatokra.

Itt is egy fura logikai hibát fedezhetünk fel, ha igazán figyelmesek vagyunk: nagyon rövid időn belül elhittük, hogy a többmillió éve bennünk és körülöttük elő baktériumok az egészségünkre nézve sokkalta veszélyesebbek, mint az elmúlt száz évben felfedezett, pénz és érdekhiány miatt sokszor hiányosan tesztelt, ellenük bevetett mérgek tömkelege. Az meg csak mellékes, hogy ezek az anyagok kijutva a természetbe nemcsak azokra az élőlényekre vannak káros hatással, amelyek sorsa az emberek többségét nem igazán érdekli, hanem a tápláléklánc működésének sajátossága miatt ránk, emberekre is. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a higiénia felesleges úri huncutság. Csak arra próbálok rávilágítani, hogy

Megemlíteném azokat a termékeket, amelyek teljesen feleslegesek, cserébe viszont rettentő károsak. Ezek között a legelső helyet talán leginkább a légfrissítő termékek érdemlik meg, amelyek a legtöbb szupermarket kínálatában a legnagyobb számban jelennek meg: aerosol, spray-k, illatosító gél, vécéillatosító, pálcikás folyadék, elektromos készülék, autóillatosító, illatgyertya stb. Használatukkor több mint 100 különféle anyag kerülhet a levegőbe, többek között a sokat emlegetett illékony szerves vegyületek (VOC). Irritációt, fejfájást, koordinációs zavart, hányingert okozhatnak, és növelik az asztma kialakulását. Egy alapos szellőztetéssel a többsége teljesen kiiktatható, de ha ez a lehetőség nem adott, egy természetes illóolaj-keverék mindig megoldja a problémát, anélkül, hogy súlyos egészségkárosodást okozna. A légfrissítők sorába illeszkednek a különböző illatosított termékek is, mint a mosószerek, öblítők, vécépapír, papír zsebkendők. Az ezekben a termékekben is az előbbiekhez hasonló szintetikus illatanyagok vannak, amelyek nemcsak légúti problémákat okozhatnak, hanem fejfájást, idegrendszeri és emésztőrendszeri problémákat, vagy akár bőrirritációkat is. Nálam itt jelenik meg az abszolút abszurditás mértéke, amikor egy olyan termékhez, amelyet jellemzően pár másodpercig használunk mielőtt eldobnánk, ráadásul pont arra, hogy kitöröljük vele a fenekünket, hihetetlen mennyiségű energiát, gépsorokat és vegyszert használunk (pocsékolunk el), hogy fehérebb vagy valamilyen szürreális színű legyen, és főleg hogy illatozzon.

Ha viszont ezzel a befektetett energiával elérnék, hogy a vécépapír önműködően kitörölje a biliző gyermekek fenekét, anélkül, hogy a szülőknek abba kellene hagyniuk a reggelijük fogyasztását, akkor nem szólnék egy szót sem.

Jó, jó, ez most már tiszta, mondhatná a kedves Olvasó, de ha ezek ennyire károsak, mit használjak helyettük? Erre a kérdésre válaszolva elsősorban a saját tapasztalataimat és megoldásaimat tudom megosztani. Amikor teljesen megszabadultam ezektől a nagyon mérgező tisztítószerektől, első fázisban a környezetkímélő alternatívák kínálatából próbáltam válogatni az üzletek polcairól. Aztán sok esetben rájöttem, hogy ugyanazokat a tisztítószereket itthon jóval olcsóbb verzióban én is el tudom készíteni, és szép lassan kikísérleteztem azt az összetételt, ami leginkább bevállt nekem. Jelenleg a mosószeremet és a mosogatószeremet én készítem (nincsen mosogatógépem, így csak kézi mosogatószert használok).

A padló, a konyhapult, az ablakok tisztításához tiszta, esetleg ecetes vizet használok, zsíros maszat esetén kis mosogatószert. A vécét citromsavval vízkőtelenítem, szódabikarbónával fertőtlenítem. A porcelán felületeket (kád, kagyló, tusoló, csempe) szódabikarbónával tisztítom, a lefolyókat forró ecet és szódabikarbóna keverékével. A mosószeremet fele-fele arányban reszelt mosószappanból és mososzódából készítem víz hozzáadásával, így egy fehér, puding állagú mosógél lesz belőle. Amikor beteszem a mosást, akkor szintén fele-fele arányban keverem a mosógélt a folttisztító sóval (nátrium-perkarbonát), egy műanyag mosópohárban összekeverem és a ruhák közé teszem. A mosogatószer receptjét tanultam meg a legkésőbb, pedig annyira egyszerű, hogy magam is rácsodálkoztam, hogy miért is nem léptem korábban. Ecet, víz, citromsav, decyl glükozid és xantan keverékéből készítem, egyszerűen csak kimérem és egybeöntöm a hozzávalókat, majd turmixszal összekeverem. Tíz perc alatt kész.

Az életterünkben található mérgeket nem lehet teljesen kiiktatni, mert még mindig ott lesznek a bútorok, lakástextíliák, ruhák, játékok és számos más termék felületén, amelyek a bőrünkön vagy a légzésünkön keresztül be tudnak jutni a szervezetünkbe. De ahol van lehetőségünk csökkenteni a mennyiségüket, ott tegyük meg! Az étkezésünk mellett a takarítás (és a szépségápolás, tisztálkodás) területe az, ahol sokat tehetünk azért, hogy nagy mértékben csökkentsük a káros vegyszerek számát és mennyiségét. Tegyük meg még azelőtt, mielőtt valamilyen betegség rákényszerítene!