
Fotó: Borbély Fanni
A főzés számomra az egyetlen olyan tevékenység, amihez időponttól függetlenül mindig van kedvem és soha nem tudom megunni. Ez egyfajta meditatív foglalkozás, amit csak az érthet meg igazán, aki szintén szenvedélyes szakács, legyen az profi vagy amatőr.
2025. április 09., 08:542025. április 09., 08:54
2025. április 09., 18:072025. április 09., 18:07
A reklámgrafikus szakmám kezdetével párhuzamosan kezdetben szórakozásból elkezdtem főzni, ami egy idő után abszolút hobbi lett és egy ponton be kellett látnom, hogy ez nálam már mánia.
Ez nekem egyfajta meditatív foglalkozás, amit csak az érthet meg igazán, aki szintén szenvedélyes szakács, legyen az profi vagy amatőr. A főzés szeretete nálam biztos, hogy a családból indul, nagytatám hobbi cukrász volt, édesanyám és anyósom is nagyon szeret és tud is főzni, szóval én finomságok között nőttem fel.
A hitvallásom fő mondata, hogy tiszta alapanyagokból főzzünk, és ne félig vagy teljesen feldolgozott élelmiszerekből. A kezdetekben nekem is csak annyi indokom volt, hogy nem nem állja úgy főzni, hogy valamit elkészítek, a többi részét viszont készen vásárolom, de ez egy idő után átalakult tudatosságra.
Több mint egy éve bizonyos alapanyagokat „kitettem” a konyhámból és célom lett, hogy rostokban gazdag és természetes fehérje tartalmú ételeket készítsek. Sokszor kérdezik a barátaim, ismerőseim, hogy melyik ételeket szeretem a legjobban elkészíteni. Bátran állítom, hogy nincs kedvencem, tényleg. Kedvenc nemzeti konyhám sincs és örülök, hogy létezik a „fúziós konyha” kifejezést, mert ez tökéletesen illik rám.
A kész ételben a legfontosabb, hogy finom legyen, de az eredeti szakmám miatt pontosan ugyanolyan fontosnak tartom a tálalást is, hogy szép legyen.
Ha az ember csak a családnak vagy a barátoknak főz, és nem csak jót, de szépet is tesz le eléjük, higgyétek el, értékelni fogják, ami egy plusz motivációt ad. Vágjunk is bele!
Ebbe az ételbe egy utazáson szerettem bele, az ízébe, a formájába és az egyszerűségébe. Srí Lanka ikonikus streetfood étele a Hopper, vagyis a rizspalacsinta. Még régebb első találkozásom a rizsliszttel nem sikerült túl jól, furcsálltam az állagát, az elkészült ételek meg recsegtek-ropogtak a fogaim között, nem is értettem, mire jó ez, aztán rájöttem, hogy én nem tudok bánni vele. A rizslisztet elő kell készíteni!
Készítettem egy sós és édes variációt is, hiszen a rizs palacsintának bármi jól áll, a határ a csillagos ég. Kiváló reggeli tojással vagy hagyományosan lekvárral, gyümölcsökkel.
250 g rizsliszt;
1 bögre víz;
1 bögre tej (lehetőleg növényi alapú);
1 tasak száraz élesztő;
1 tojás;
egy csipet cukor az élesztéshez
sós variációhoz: tojás
édes variációhoz: gyümölcsök
A folyamat első része a kelesztés. A rizsliszthez hozzáöntöm az élesztőt, a csipet cukrot és a pohár langyos vizet, majd jól összekeverem. Egy homogén masszát keresünk, ha túl folyékony, az se baj, csak túl száraz ne legyen, akkor pótolni kell vízzel. A kelesztéshez legalább 2-3 óra szükséges úgy, hogy ha Hoppert szeretnénk sütni reggelire, akkor a legjobb, ha már este bekeverjük az alapot. Miután megkel – ennél a lisztfajtánál nem azt kell várni, hogy nőjön a tésztánk, hanem hogy megbuborékosodjon, savanyodjon, beinduljon egy fermentálódási folyamat. Sütés előtt beleöntjük a pohár tejet és egy tojást is belekeverünk. Sima palacsintaként is süthetjük, de a Hopper varázsa nem csak az íze, hanem a formája.
Egy magasabb edényt kikenegetünk olajjal vagy vajjal, jól felforrósítjuk és úgy öntjük bele a masszánkat, majd gyorsan forgatni kezdjük az edényt, hogy a falára is feltapadjon. Egy kosárka forma elérése a cél, ugyanis miután 1-2 perc alatt megsült, bármivel tölthetjük. Ha előre tervezünk este, garantálom, hogy mutatós és finom reggelit tehetünk a család elé. Jó étvágyat!
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
szóljon hozzá!