Lejárati idő

Node visszakanyarodva a tömbház lakásokba, ha az élelmiszer pazarlás csökkentése a szívügyünk, fontos tudnunk, mit is jelent a lejárati idő a termékek csomagolásán. Ezzel kapcsolatban kétféle kifejezéssel találkozhatunk.

A kevésbé romlandó termékeken, mint a száraz alapélelmiszerek vagy konzervek azt olvashatjuk, hogy „minőségét megőrzi (a se consuma de preferință înainte de ...)”, ami azt az időtartamot jelöli, ameddig a termék megőrzi a termelő által garantált minőséget, ha megfelelően van tárolva és a csomagolása sértetlen marad. Ezeket a termékeket viszont nem kell kidobnunk, ha túlléptük a lejárati idejét, az adott dátum után is még hosszú ideig biztonságosan fogyaszthatóak, viszont megtörténhet, hogy változik valamennyit az ízük, állaguk, színük, ha túl későn kerülnek elfogyasztásra.

A romlandó termékeken, mint a hús, tojás, tejtermékek vagy a készételek a „fogyasztható (expiră la data de/a se consuma înainte de ...)” felirattal találkozhatunk, ami azt a dátumot jelöli, ameddig a termék biztonságosan fogyasztható, amennyiben a javasolt módon tároljuk őket (jellemzően hűtőszekrényben).

Mindezen információk mellett azért fontos, hogy merjünk bízni az érzékszerveinkben is: minél élőbb az adott élelem, annál inkább árulkodik a fogyaszthatóságáról és a minőségéről a színe, szaga, állaga. Persze ehhez ismernünk kell az egyes ételeket természetes állapotukban is. Sajnos ma már nagyon sokan kizárólag a „feljavított” formájában, vagyis tartósítószerek, állagjavítók, ízfokozók hozzáadása után találkoznak az egyes alapélelmiszerekkel, így nem nagyon van tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogy ezek az ételek hogyan néznek ki, milyen az ízük és állaguk, hogyan „viselkednek” a maguk természetes formájában. Ha viszont megpróbálunk törekedni arra, hogy lehetőség szerint a helyi, a szezonális és a vegyszermentes alapanyagokat részesítjük előnyben, annál nagyobb esélyünk lesz megtapasztalni, mi a különbség a bolti UHT tej és a főtelen házi tej, az otthon készült joghurt és a bolti homogenizált joghurt, a mindenféle adalékanyaggal felfújt kenyér és az otthon készült kovászos kenyér, a saját magunk készítette lekvár és a bolti dzsem, vagy a valóban házi kolbász és a bolti felvágottak között. És a sort még hosszan folytathatjuk. Ha az étkezésünk egyre inkább eltolódik az élő élelem irányába és minél inkább elkerüljük a vegyszerekkel tartósított félkész és készételeket, annál ritkábban fogunk találkozni a lejárati idő jelölésével. Meg a csomagolással, amire rá lehetne ezt nyomtatni. De ez már egy másik cikk témája lesz.