Az almás kelt palacsinta egy igazán klasszikus vidéki fogás, egy olyan laktató édesség, amiből akár főétel is lehet. A kelt palacsinta nem olyan vékony, mint a hagyományos, cserébe nagyon puha és édes a tésztája.
2025. augusztus 02., 09:142025. augusztus 02., 09:14
2025. augusztus 02., 09:162025. augusztus 02., 09:16
4 db alma
1 tk. fahéj
2 dl tej
2,5 dkg élesztő
4 db tojás
10 dkg cukor
1 dl az alma kifacsart cukros-fahéjas levéből
45 dkg liszt
1 csipet só
olaj
Az almás kelt palacsinta elkészítéséhez az almákat megpucoljuk és lereszeljük. A lereszelt almákat egy tálba tesszük, megszórjuk egy kevés cukorral (a 10 dekából) és fahéjjal, majd az egészet alaposan átkeverjük és hagyjuk, hogy pár perc alatt levet engedjen.
Pár perc után az almákat kézzel kinyomkodjuk, de az egészet egy tiszta, öblítő nélkül kimosott konyharuha vagy géz segítségével is kifacsarhatjuk. A cukros-fahéjas almaléből egy decit félreteszünk, a többit pedig akár meg is ihatjuk, vagy felhasználhatjuk gyümölcsleves készítésére.
A tejet meglangyosítjuk, belekeverünk egy kevés cukrot (szintén a 10 dekányiból) és belemorzsoljuk az élesztőt. Hagyjuk felfutni.
A tojásokat egy nagyobb keverőtálba ütjük, hozzáadjuk a maradék cukrot, a felfutott élesztős tejet és a reszelt, kifacsart almát. Hozzáadunk egy csipet sót majd a lisztet is beleszórjuk és alaposan eldolgozzuk.
Legvégül belekeverjük a félretett cukros-fahéjas almalevet is és 20-30 percig hagyjuk pihenni az almás kelt palacsinta tésztáját.
A palacsintasütőt felmelegítjük, vékonyan kikenjük olajjal és egyesével kisütjük a palacsintákat. Nem szabad túl sok tésztát egyszerre a serpenyőbe tenni, mert akkor nagyon vastag lesz és a közepe nem fog átsülni. A kanál vagy spatula segítségével nyugodtan terítsük el a palacsintasütőben a tésztát, hogy jó vékony legyen.!
Lekvárral megkenve, porcukorral meghintve tálaljuk.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!