Az almás kelt palacsinta egy igazán klasszikus vidéki fogás, egy olyan laktató édesség, amiből akár főétel is lehet. A kelt palacsinta nem olyan vékony, mint a hagyományos, cserébe nagyon puha és édes a tésztája.
2025. augusztus 02., 09:142025. augusztus 02., 09:14
2025. augusztus 02., 09:162025. augusztus 02., 09:16
4 db alma
1 tk. fahéj
2 dl tej
2,5 dkg élesztő
4 db tojás
10 dkg cukor
1 dl az alma kifacsart cukros-fahéjas levéből
45 dkg liszt
1 csipet só
olaj
Az almás kelt palacsinta elkészítéséhez az almákat megpucoljuk és lereszeljük. A lereszelt almákat egy tálba tesszük, megszórjuk egy kevés cukorral (a 10 dekából) és fahéjjal, majd az egészet alaposan átkeverjük és hagyjuk, hogy pár perc alatt levet engedjen.
Pár perc után az almákat kézzel kinyomkodjuk, de az egészet egy tiszta, öblítő nélkül kimosott konyharuha vagy géz segítségével is kifacsarhatjuk. A cukros-fahéjas almaléből egy decit félreteszünk, a többit pedig akár meg is ihatjuk, vagy felhasználhatjuk gyümölcsleves készítésére.
A tejet meglangyosítjuk, belekeverünk egy kevés cukrot (szintén a 10 dekányiból) és belemorzsoljuk az élesztőt. Hagyjuk felfutni.
A tojásokat egy nagyobb keverőtálba ütjük, hozzáadjuk a maradék cukrot, a felfutott élesztős tejet és a reszelt, kifacsart almát. Hozzáadunk egy csipet sót majd a lisztet is beleszórjuk és alaposan eldolgozzuk.
Legvégül belekeverjük a félretett cukros-fahéjas almalevet is és 20-30 percig hagyjuk pihenni az almás kelt palacsinta tésztáját.
A palacsintasütőt felmelegítjük, vékonyan kikenjük olajjal és egyesével kisütjük a palacsintákat. Nem szabad túl sok tésztát egyszerre a serpenyőbe tenni, mert akkor nagyon vastag lesz és a közepe nem fog átsülni. A kanál vagy spatula segítségével nyugodtan terítsük el a palacsintasütőben a tésztát, hogy jó vékony legyen.!
Lekvárral megkenve, porcukorral meghintve tálaljuk.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!