
Nem mindegy, hogy mire gondolunk, miközben főzünk, hiszen mindennek rezonanciája van – mutat rá B. Fülöp Erzsébet színésznő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja.
2025. június 10., 08:002025. június 10., 08:00
2025. június 10., 08:202025. június 10., 08:20
„Egy külföldön élő, vásárhelyi származású kedves ismerősöm egy alkalommal hazalátogatott, és meghívtuk egy baráti társaságba. Javasoltam, hogy egy bizonyos bisztróban ebédeljünk, mert nagyon finom vegetáriánus levest készítenek ott. Be is ültünk, kihozták a levest, és ő mondta, hogy finom ugyan, de kár, hogy dühös volt a szakács, miközben főzte. Nagyon meglepődtem ezen, de elgondolkodtam, és elkezdtem utánaolvasni.
Nem mindig jut eszembe, de törekszem rá, hogy amikor főzök, arra gondoljak, nemcsak a mikroközösség, a család számára főzök, hanem a bolygó minden lényének főzöm az ételt és boldogságot, és az étel minőségére kivetül a pozitív vagy negatív gondolat.”
Hangsúlyozta, nagyon szereti az alternatív gasztronómiával foglalkozó könyveket, miként azt is, hogy utazásai során új ízeket próbáljon ki. Egyik meghatározó élményét is megosztotta, amely nemcsak gasztronómiai, hanem közösségi élmény volt számára. „Sokat utaztunk Franciaországba, és egy alkalommal egy XIV. századból származó kis faluba látogattunk el a barátainkhoz, ahol tudatták, hogy aznap monsieur Patrick készíti az ételt. És az egész falucskából, aki gondolta, és nem főzött ebédet, odasereglett. Mi is bepottyantunk oda vendéglátásra, csak vegetáriánus ételek voltak, de hihetetlen változatosan elkészítve, legalább tizenöt féle: krémek, zöldségek, petrezselymes gomba, olívás gomba, tapenade, gyömbéres, fokhagymás tofu stb. Franciaországban tanultam nagyon sok receptet, és be is építettem a konyhámba. Mintegy húsz ember gyűlt össze az ebédre, mindenki vette a tálkáját, annyit és abból evett, amiből gondolta. A házigazda kitett egy ládikót, arra egy szív volt rajzolva, és azt írta rajta, hogy »Amekkora a szíved« (Aussi grand que ton coeur!). Volt, aki két eurót tett be, volt, aki többet. Fantasztikus közösségi élmény volt.” Itt ismerte meg azt az ételt, amelyet nagyon szeret, és amelyet különböző alkalmakkor, összejövetelekre, a barátai kérésére gyakran elkészít: a padlizsánfasírtot.
Zseniális íze van, mindkét oldalát jól megpirítom, és különböző köretekkel tálalom. De nagyon szeretem a gyömbéres, fokhagymás tofut is, valamint a különböző szendvicskrémeket babból, tökmagból, szezámmagból, vagy a gyümölcsös, avokádós vegán tortát. Ezek az én specialitásaim, a székely kapros-ordás palacsinta mellett. Természetesen a töltött káposzta meghatározza Székelyföldet, nekem is a kedvencem, rókagombával még finomabb. Az egyik kedvenc fűszernövényem a tárkony. Nem véletlen, hogy a régi sámánoknak volt a fűszernövénye, varázserőt tulajdonítottak a tárkonynak. Mostanában újra fedezem fel a fűszernövényeket, a rozmaringot, a kaprot, az oregánót. A vajas, rozmaringos krumpli zseniális.”
Azt is elmesélte, hogy a főzés kapcsán vannak bizonyos alapelvei, például hogy egyáltalán nem használ ecetet, még balzsamecetet sem. „Nagyon gyakran elkérik tőlem a háromszor forrázott sós uborka receptjét. Ezt Mende Gaby színésznő kolléganőmtől tanultam – csoda volt, ahogy ő főzött. Az uborkát is télire sóval teszem el, és sokkal egészségesebb, hogy fermentálódik, mint ha ráöntenénk az ecetet. Ugyanezzel savanyítok, az uborka levét visszahagyom, és a savanyú levesekhez ezt használom.”
A cikk először a Médiatál kiadványban jelent meg.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!