
Nem mindegy, hogy mire gondolunk, miközben főzünk, hiszen mindennek rezonanciája van – mutat rá B. Fülöp Erzsébet színésznő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja.
2025. június 10., 08:002025. június 10., 08:00
2025. június 10., 08:202025. június 10., 08:20
„Egy külföldön élő, vásárhelyi származású kedves ismerősöm egy alkalommal hazalátogatott, és meghívtuk egy baráti társaságba. Javasoltam, hogy egy bizonyos bisztróban ebédeljünk, mert nagyon finom vegetáriánus levest készítenek ott. Be is ültünk, kihozták a levest, és ő mondta, hogy finom ugyan, de kár, hogy dühös volt a szakács, miközben főzte. Nagyon meglepődtem ezen, de elgondolkodtam, és elkezdtem utánaolvasni.
Nem mindig jut eszembe, de törekszem rá, hogy amikor főzök, arra gondoljak, nemcsak a mikroközösség, a család számára főzök, hanem a bolygó minden lényének főzöm az ételt és boldogságot, és az étel minőségére kivetül a pozitív vagy negatív gondolat.”
Hangsúlyozta, nagyon szereti az alternatív gasztronómiával foglalkozó könyveket, miként azt is, hogy utazásai során új ízeket próbáljon ki. Egyik meghatározó élményét is megosztotta, amely nemcsak gasztronómiai, hanem közösségi élmény volt számára. „Sokat utaztunk Franciaországba, és egy alkalommal egy XIV. századból származó kis faluba látogattunk el a barátainkhoz, ahol tudatták, hogy aznap monsieur Patrick készíti az ételt. És az egész falucskából, aki gondolta, és nem főzött ebédet, odasereglett. Mi is bepottyantunk oda vendéglátásra, csak vegetáriánus ételek voltak, de hihetetlen változatosan elkészítve, legalább tizenöt féle: krémek, zöldségek, petrezselymes gomba, olívás gomba, tapenade, gyömbéres, fokhagymás tofu stb. Franciaországban tanultam nagyon sok receptet, és be is építettem a konyhámba. Mintegy húsz ember gyűlt össze az ebédre, mindenki vette a tálkáját, annyit és abból evett, amiből gondolta. A házigazda kitett egy ládikót, arra egy szív volt rajzolva, és azt írta rajta, hogy »Amekkora a szíved« (Aussi grand que ton coeur!). Volt, aki két eurót tett be, volt, aki többet. Fantasztikus közösségi élmény volt.” Itt ismerte meg azt az ételt, amelyet nagyon szeret, és amelyet különböző alkalmakkor, összejövetelekre, a barátai kérésére gyakran elkészít: a padlizsánfasírtot.
Zseniális íze van, mindkét oldalát jól megpirítom, és különböző köretekkel tálalom. De nagyon szeretem a gyömbéres, fokhagymás tofut is, valamint a különböző szendvicskrémeket babból, tökmagból, szezámmagból, vagy a gyümölcsös, avokádós vegán tortát. Ezek az én specialitásaim, a székely kapros-ordás palacsinta mellett. Természetesen a töltött káposzta meghatározza Székelyföldet, nekem is a kedvencem, rókagombával még finomabb. Az egyik kedvenc fűszernövényem a tárkony. Nem véletlen, hogy a régi sámánoknak volt a fűszernövénye, varázserőt tulajdonítottak a tárkonynak. Mostanában újra fedezem fel a fűszernövényeket, a rozmaringot, a kaprot, az oregánót. A vajas, rozmaringos krumpli zseniális.”
Azt is elmesélte, hogy a főzés kapcsán vannak bizonyos alapelvei, például hogy egyáltalán nem használ ecetet, még balzsamecetet sem. „Nagyon gyakran elkérik tőlem a háromszor forrázott sós uborka receptjét. Ezt Mende Gaby színésznő kolléganőmtől tanultam – csoda volt, ahogy ő főzött. Az uborkát is télire sóval teszem el, és sokkal egészségesebb, hogy fermentálódik, mint ha ráöntenénk az ecetet. Ugyanezzel savanyítok, az uborka levét visszahagyom, és a savanyú levesekhez ezt használom.”
A cikk először a Médiatál kiadványban jelent meg.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
szóljon hozzá!