
Közösségek alakulnak, lelkek töltődnek évről évre a zarándokvonaton
Fotó: Gieszer Richard
Csaknem ezer zarándokot hozott el idén is a Boldogasszony Zarándokvonat a csíksomlyói búcsúra. A különleges szerelvényen évről évre közösségek alakulnak, ahol az étkezőkocsik mellett még rádióstúdió és csendes fülkék is segítik a lelki feltöltődést, a terhek lerakását.
2012-ben jött először a Boldogasszony Zarándokvonat a csíksomlyói búcsúra, most nyolcadik alkalommal hozta el utasait. 2019 abban is különleges év volt, hogy kétszer járta meg az utat: alig tért haza 17 kocsival a pápai miséről, már indulhatott is vissza, ezúttal 15 kocsival – tudtuk meg a részleteket a Boldogasszony Zarándokvonat főszervezőjétől, Budai Lászlótól, aki Nógrád megyei származása ellenére a kilencvenes évek eleje óta nem hiányzik pünkösdkor Csíksomlyóról. Eleinte magánszemélyként, de utazási irodája révén elég korán elkezdett hozni másokat is. Eleinte autóbusszal, egyre több autóbusszal érkeztek Magyarországról Somlyóra, míg aztán a buszok helyett 2012-től a Boldogasszony Zarándokvonattal érkeznek a zarándokokok. Idén is csaknem ezren.
Teljesen más élmény, mint buszon
Fotó: Gieszer Richard
S hogy mennyiben más zarándokvonattal utazni? Budai László szerint nagyon. „Közösségi színtér lett az egész vonat, úgy alakítottuk ki ezt az egészet. Ezért van az is, hogy a vonaton egyetlen fülkés kocsi van, egy hálókocsi, de ebben is összenyitjuk a fülkéket, s ott rendeztük be a vonatrádiót, komplett keverővel, mikrofonokkal, számítógépekkel, onnan megy az egész műsor, ami a lelke a vonatnak. De ott vannak a csendes fülkék, amiket nem gyóntatófülkéknek nevezzük, de idén is öt atya volt ott, akiknél megfordulhattak a zarándokok” – avatott be a részletekbe a főszervező.
Budai László, a zarándokvonatok főszervezője
Fotó: Gieszer Richard
Hozzátette: bár ez egy katolikus búcsú, katolikus lelki vezetőkkel, nagyon sok más vallású is velük tart, s bizony sokan elmennek a csendes fülkékbe is. Egy alkalommal kétszász-háromszáz ember fordul meg, van, aki gyónni megy, a más vallásúak beszélgetni, s a papok szerint
A Boldogasszony vonat zarándokait a nyakukba akasztott sárga stóláról lehet megismerni, sokan úgy is hívják őket, hogy a sárgakendősök. Budai László szerint azonban ez az eszköz többet jelent, mint egy rongydarab a nyakban, az egy nagyon fontos egységesítő jel, ami erősíti a zarándokok összetartozását. A zarándokoknak amúgy is ezt jelenti a vonat: saját bevallásuk szerint az összetartozást, a szeretetet, a feltöltődést érzik, miközben feltöltődnek lelkileg is a következő esztendőre.
Ebben nagyon nagy többlet a vonat a busszal szemben, hogy itt mi egy nagyon nagy közösséget alkotunk” – fogalmazta meg a főszervező.
A „csendes fülkékben” hagyták a lelki terheket
Fotó: Gieszer Richard
Nem csak a főszervező vallja: a vaspályás zarándoklat lelkét jelentik azok a, minden kocsiban hallgatható, helyben készült rádióműsorok, amelyek létrejöttében egy székelyföldi rádiós vállal oroszlánrészt. Harmadik éve kíséri el Csizmadia Attila vonat utasait a csíksomlyói búcsúba és vissza Budapestre. A székelyudvarhelyi Príma Rádió munkatársa műsorvezetőként vesz részt a vonatos zarándoklaton, mint mondja, olyan feltöltődést jelent ez számára lelkileg, amelyből akár egy évig is táplálkozhat.
„2017 tavaszán keresett meg Budai László barátom, és megkért, vállaljam el műsorvezetőként ezeket az utazásokat. Nem csak a Boldogasszony Zarándokvonaton vagyok műsorvezető, hanem később a lengyelországi Fekete Madonna és a medjugorjei zarándokvonatok zarándokait is kísértem, így évente három zarándokvonatozásban van részem. Úgy gondoltam, hogy ez egy fantasztikus lehetőség, nagyszerű út fog rám várni. Az első utam 2017-ben volt a hatodik Boldogasszony Zarándokvonattal, és beigazolódott, hogy ez egy csoda.”
A vonat lelke a zarándokrádió
Fotó: Gieszer Richard
Pünkösdöt megelőzően tehát a műsorvezető Székelyudvarhelyről Budapestre utazott, jelen volt már az utazás előkészítésénél is, ott aludt a vonaton, hogy minden rendben legyen. Mivel a vonat hajnali öt órakor indult, már négy órakor fogadta a zarándokokat a többi szervezővel együtt. „Budapestről elkísérjük a zarándokokat Csíksomlyóra, idén Gyimesbükkön is jártunk pénteken, szombaton természetesen részt vettünk a csíksomlyói búcsún, majd vasárnap Gyergyószentmiklóson a pünkösdvasárnapi szentmisével zárult az erdélyi program. Felültünk a vonatra, és indultunk vissza Budapestre. Mivel Miskolcról is indult zarándokvonat, ez Debrecennél csatlakozott hozzánk, a visszaúton ugyanitt lecsatlakozott, és folytatta az utat Miskolc felé. Budapestről pedig még sokan mennek Szombathelyre. Az én programom Budapest és Csíksomlyó között tart” – mesélte Csizmadia Attila.
Vidám hangulatban készül a műsor
A vonaton való munkájáról elmondta, az egyik kocsiban kialakított rádióstúdióból – amely rá van csatlakoztatva a vonat összes kocsijának a hangszórórendszerére – szól a hallgatókhoz. Fontos információkat oszt meg az utasokkal, mesél a tájról, amelyen épp áthaladnak. Kacagva mesélte, az utasok kedvenc mondatává vált: „Kérem, ne szálljanak le a vonatról!” A vonatrádión keresztül imádságok, elmélkedések is elhangzanak, az utasok között számos lelkivezető is van. Pálmai Árpád karnagy pedig énekeket tanít a zarándokoknak.
A Boldogasszony Zarándokvonat idei vonógépe is a MÁV-Start Szent István-dekorációval ellátott Traxx-mozdony volt (gyártó: Bombardier)
Fotó: Kovács Attila
Rámutatott, külön élmény, amikor egy-egy városban megáll a szerelvény, ahol a helyi papság és a közösség köszönti a zarándokokat. Ilyenkor is szokott konferálni, és azt látja, hogy a magyarországi zarándokok nem is álmodtak ilyen fogadtatásról. Ezeken az állomásokon a helyiek különböző ajándékokat, cseresznyét, kürtöskalácsot, süteményt adnak fel a vonatra.
A műsorvezető kedd reggel érkezett vissza Székelyudvarhelyre, mint mondta, még nem pihente ki az utóbbi napok fáradalmait, de nem számít, mert lelkileg óriási feltöltődésben volt része.
„Későn fekszünk, korán kelünk, nem csak műsorvezető vagyok, hanem segédkezek az utasok elszállásolásánál, információkat nyújtok, ha szükséges, ismertetem a napi programot stb.
Szerencsés helyzetben vagyok, mert évente háromszor tudok ezzel a fajta pozitív energiával feltöltődni. Megnyugtató, hogy sok jó ember van a világon, és ilyenkor egyszerre, egy vonaton találkozhatok ilyenekkel, mert a hétköznapokban kicsit szét vannak szórva, vagy nem is vesszük észre az ilyen dolgokat a napi hajtásban. Ilyenkor érzi az ember, hogy tartozik valahová. Rengeteg élménybeszámolót kapunk az út negyedik napján, visszafelé Budapestre. Megkérjük a zarándokokat, hogy egy papírra írják le az élményeiket, tapasztalataikat, mondjanak pozitív vagy építő kritikát, és ezekből hatalmas energialöketet kapunk még pluszba a hazaérkezésnél. Ezt igyekszünk vissza is adni a zarándokoknak, mégpedig úgy, hogy a nagy részét felolvassuk a rádión keresztül.”
A zarándokvonat utasai a pünkösdi búcsú reggelén Csíkszeredában
Fotó: Kovács Attila
Sok a visszatérő vendég, és sok ismerőst, barátot szerzett az utak során. Hangsúlyozza, hogy ő ugyan világi ember, nem vesz részt az egyházi munkában, de ezt a szolgálatot évente háromszor nagyon szívesen végzi. „Az út végén nagyon érdekes gondolatok jutnak eszembe, amelyek a hétköznapokon furcsának tűnhetnek. De tényleg érzem azt a pozitív energiát, a békét, azt, hogy együtt vagyunk, összetartozunk. Ez most már a hatodik utam volt, és annál sokkal többet kaptam és kapok, mint amit eleinte gondoltam. Minden út egy picit más, és minden úton mindig kapok valami pluszt. Igyekszem adni is, mint műsorvezető, és úgy érzem, a zarándokok ezt el is fogadják. A szervezőcsapat is nagyon jó, fiatalok és idősek is vannak a segítők között. Mindenkinek ajánlom ezt az utat, függetlenül attól, hogy milyen vallású, mert óriási feltöltődést kap, csodálatos élmény” – összegzett a Boldogasszony Zarándokvonat műsorvezetője.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!