Az udinei dóm, ahol Árpád-házi Szent Erzsébet mellkeresztje lapul
Fotó: Csermák Judit
Udine története a régmúlt időkbe nyúlik vissza. A hegyekkel részben körülölelt város jelentős szerepet játszott a déli területeket Északkelet-Európával összekötő út mentén. A Velence közelében fekvő település régi városrészének arculatán mély nyomot hagyott a velencei stílus. Udinében és környékén is számos magyar emlék található. Az Erdélyi Napló csütörtöki száma Udinébe kalauzolja el olvasóit.
2019. december 19., 11:392019. december 19., 11:39
2019. december 19., 12:112019. december 19., 12:11
Udine főterét, a Piazza Libertatét, számos úti beszámoló dicséri: a velencei hatást mutató szép épületei mellett óratorony, oszlopon magasodó Velencét szimbolizáló oroszlán, egy 16. századi szökőkút és két nagyméretű szobor tölti be a nem nagy térséget. Az arányos Lionello-palota oldalán egy 15. századi Mária-szobor van, az alak egyik kezében a Kisdedet, a másikban Udine várát tartja.
A Liberta tér jó példa a hagyományos építészeti stílusra
Fotó: Csermák Judit
A térről egy oroszlánnal díszített nagy kőkapun keresztül lehet felsétálni a Castellóba. A vár valaha az Aquileiai Patriarchátus székhelye volt. Az 1511-es földrengés erősen megrongálta, de felújítása után is jelentős szerepet játszott, Friuli tartomány velencei kormányzósági központja volt. Egykori hatalmáról mesél a szép parlamenti terme.
A magyar utcanévtábla Udinében
Fotó: Csermák Judit
A mai Udine egyik fő utcája a „Viale Ungheria ottobre-novembre 1956” nevet viseli, tisztelegvén a magyar forradalom előtt. A régi, bádog névtáblát házfalon elhelyezett kőtábla váltotta fel vésett betűkkel – eleganciájához kétség sem férhet, felfedezni viszont jóval nehezebb, mint elődjét. A turistainformáció irodájában még nyelvi problémája sem akadhat nyelveket nem beszélő hazánkfiának, mivel egy magyar hölgy is dolgozik ott.
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!