
Az udinei dóm, ahol Árpád-házi Szent Erzsébet mellkeresztje lapul
Fotó: Csermák Judit
Udine története a régmúlt időkbe nyúlik vissza. A hegyekkel részben körülölelt város jelentős szerepet játszott a déli területeket Északkelet-Európával összekötő út mentén. A Velence közelében fekvő település régi városrészének arculatán mély nyomot hagyott a velencei stílus. Udinében és környékén is számos magyar emlék található. Az Erdélyi Napló csütörtöki száma Udinébe kalauzolja el olvasóit.
2019. december 19., 11:392019. december 19., 11:39
2019. december 19., 12:112019. december 19., 12:11
Udine főterét, a Piazza Libertatét, számos úti beszámoló dicséri: a velencei hatást mutató szép épületei mellett óratorony, oszlopon magasodó Velencét szimbolizáló oroszlán, egy 16. századi szökőkút és két nagyméretű szobor tölti be a nem nagy térséget. Az arányos Lionello-palota oldalán egy 15. századi Mária-szobor van, az alak egyik kezében a Kisdedet, a másikban Udine várát tartja.
A Liberta tér jó példa a hagyományos építészeti stílusra
Fotó: Csermák Judit
A térről egy oroszlánnal díszített nagy kőkapun keresztül lehet felsétálni a Castellóba. A vár valaha az Aquileiai Patriarchátus székhelye volt. Az 1511-es földrengés erősen megrongálta, de felújítása után is jelentős szerepet játszott, Friuli tartomány velencei kormányzósági központja volt. Egykori hatalmáról mesél a szép parlamenti terme.
A magyar utcanévtábla Udinében
Fotó: Csermák Judit
A mai Udine egyik fő utcája a „Viale Ungheria ottobre-novembre 1956” nevet viseli, tisztelegvén a magyar forradalom előtt. A régi, bádog névtáblát házfalon elhelyezett kőtábla váltotta fel vésett betűkkel – eleganciájához kétség sem férhet, felfedezni viszont jóval nehezebb, mint elődjét. A turistainformáció irodájában még nyelvi problémája sem akadhat nyelveket nem beszélő hazánkfiának, mivel egy magyar hölgy is dolgozik ott.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!