Télen se féljünk a friss levegőtől!
Télen naponta többszöri szellőztetést alkalmazzunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett
Fotó: Haáz Vince
Rossz közérzet, fáradtság, ingerlékenység – csak néhány azok közül a tünetek közül, amelyekkel szembesülhet az az ember, aki hosszabb időt tölt zárt térben, márpedig télen többet vagyunk bent, mint kint. Mindezeknek oka a friss levegő hiánya, amelyet egy mozdulattal orvosolhatunk: szellőztessünk bátran a leghidegebb napokon is. Az otthonunk beltéri klímája is meghálálja nekünk ezt.
Hajnal Csilla
2018. január 05., 14:422018. január 05., 14:42
A friss levegő nemcsak a tavaszi és nyári napokon fontos, hanem minden évszakban, mivel nem csak a közérzetünk és alvásunk minősége javulhat általa, lelkiállapotunkra is nagy hatással van. A hazipatika.com egészséggel és életmóddal foglalkozó portál által megkérdezett szakember, Dúll Andrea környezetpszichológus szerint
A specifikus előnyök mellett a természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van.
Tippek a helyes szellőztetésért
A szakportál tippekkel is szolgál az egészséges beltéri klíma megteremtéséért. Azt tanácsolják, télen naponta többszöri szellőztetést alkalmazzunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett.
A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket. Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát, főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben. Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat, este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni. Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát. A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki, bár ez nem minden lakásban megoldható, főként, ha erkélye sincs az adott lakrésznek.
– ez energia-megtakarítást is jelent, illetve külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.
A lelkiállapotunkra és egészségünkre gyakorolt hatása mellett, a friss levegő vagy annak hiánya a lakásunk állapotát is befolyásolja
Fotó: Haáz Vince
Aki kertes házban, vagy tetőtéri lakásban él, más módszerekkel biztosíthatja a friss levegőt otthonában, és tisztában kell lennie azzal, hogy mi is a kéményhatás, amelynek alapja, hogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, emiatt felfelé száll. Amint a magasban elhelyezett szellőzőcsatornán vagy nyitott tetőtéri ablakon keresztül a meleg levegő a szabadba távozik, a helyére friss, hűvös levegő áramlik. Ehhez függőleges ablaksort, illetve egymással szemben beépített tetőtéri ablakokat éppúgy tudunk használni, mint tetőtéri és homlokzati ablakot vagy ajtót együttesen. A tetőtéri ablakok egyidejű nyitásával keltett kereszthuzat a gyors és alapos szellőztetés kitűnő módszere. A szobát gyorsan átjárja a friss levegő, így a kereszthuzattal rögtön kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát is teremtünk – írja a hazipatika.com.
A penésszel is meggyűlhet a bajunk
A lelkiállapotunkra és egészségünkre gyakorolt hatása mellett, a friss levegő vagy annak hiánya a lakásunk állapotát is befolyásolja. Jellemző, hogy a penész is megtelepszik a falakon szellőztetés hiányában, mert a levegő túl magas páratartalma kicsapódik a száraz falakon, mint amikor szemüveggel bemegyünk egy helyiségbe, és az rögtön bepárásodik. Télen tehát a szellőztetéssel nemcsak a levegőt frissíthetjük fel, hanem a benti túl párás levegőt kinti szárazra cserélhetjük, ugyanis a kinti levegő páratartalma alacsony, mivel minél hidegebb a levegő, annál kevesebb párát képes megkötni.
– mondta el korábban egy marosvásárhelyi energetikai auditor mérnök, Barabási Ferenc, aki azt tanácsolja naponta legalább fél órát kell szellőztetni ebben a hidegben is ahhoz, hogy oxigéndús levegő legyen a lakásban. „A levegő páratartalma függ attól, hogy mennyi növény van a lakásban, illetve attól is, hogy melyik helyiségről van szó. A konyha például mindig párásabb. A levegő enyhén magas páratartalma nem egészségtelen, a nagyon száraz levegő viszont igen. Jól jön ilyenkor egy párologtató, amelyet a fűtőtestre helyezhetünk” – ajánlja a szakember.
Külső szigetelést belső helyett
Télen igyekszünk a lakásunk drága melegét benntartani, ezért nem szellőztetünk olyan gyakran. Egy jó szellőztetés után azonban a levegő gyorsan felmelegszik. A helyes hőszigetelés viszont nagyon fontos, akár harminc százalékos energiatakarékossághoz vezethet – véli Barabási Ferenc, aki azt ajánlja, hogy inkább a falak külső szigetelését válasszuk a belső helyett. „Ha egy harminc centis falat belülről leszigetelünk, és az átveszi a benti hőmérsékletet, alatta penész jelenhet meg. Nem beszélve arról, hogy belsőleg vékonyabb szigetelő anyagot használunk, mint külsőleg” – mondta el a mérnök.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!