
A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek a nők: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban
Fotó: 123RF
Nem mindig akkor jön világra egy gyermek, amikor ideális lenne. Bár a gyerekanyák száma sem ritka, de egyre többen 35 év fölött vállalnak gyereket, s ez az egyik oka a császármetszések gyakoriságának is. A Székelyhon napilap pénteki számának Liget mellékletében e témáról is olvashatnak.
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos szerint nemcsak kevesebb gyerek születik, de azok nagyon máskor és más körülmények között is jönnek világra, mint mondjunk harminc évvel ezelőtt. „’89-ben tették szabaddá a terhességmegszakítást, onnan kezdve átmentünk negatívba. Románia lakossága folyamatosan csökken, egyes előrejelzések szerint 2050-re 14 millióra fog csökkenni” – mondja. A nőgyógyász professzor állításait a számok is igazolják:
1990-ben még 314 746 szülést jegyeztek egy év alatt, 2016-ban már csak évi 188 415-öt, ami 125 ezerrel kevesebb.
Azonban nem csak a megszületett gyerekek száma változott sokat. Szabó Béla szerint hirtelen életük más szakaszában kezdtek gyereket vállalni a nők. A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban.
– jegyezte meg. A professzor kifejtette, egyre inkább kitolódik az anyaság, a nők egyre később veszik rá magukat, hogy szüljenek. A professzor szerint ennek is megvannak a maga veszélyei: amellett, hogy a teherbeesés esélyei is csökkennek, a terhesség kihordása és a szülés is más, sokkal gyakrabban végződik például császármetszéssel a 35 év fölötti nők esetében a szülés, éppen azért, mert a női test már nem olyan rugalmas.
Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos az egyre fogyatkozó népességkérdést szülészeti szempontból vizsgálta meg
Fotó: Rozsnyai Hunor
A marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász szerint ugyanis a császármetszés egyfajta univerzális megoldás lett a szülészeteken: ha a szülés nem normális mederben zajlik, rögtön ehhez fordulnak az orvosok, pedig nem minden felmerülő problémát kell rögtön műtéti úton megoldani. „Ennek több oka is van, de az biztos, hogy nagy a pszichés nyomás az orvosokon, gyakorlatilag zéró tolerancia van a szülésekkel szemben” – vélekedik Szabó Béla. Rámutat, ezelőtt száz évvel még száz nőből tíz meghalt szülés közben, manapság azonban a társadalom részéről zéró tolerancia van: nem halhat meg sem az anya, sem a baba. Sokan azt gondolják, a legkevesebb kockázatot a császármetszés jelenti. „Ha valami baj történik egy szülészeten, s nem volt császármetszés, akkor a hírcsatornák három napig mondják, hogy hagyták szenvedni az anyát. Sokan azt mondják, a klasszikus szülészet alkonyát éljük” – hangoztatja az orvos, miközben hozzáteszi: a császármetszések számának emelkedéséből származó patológiának egyelőre beláthatatlanok a következményei – olvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának életmód mellékletében, a Ligetben.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!