
A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek a nők: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban
Fotó: 123RF
Nem mindig akkor jön világra egy gyermek, amikor ideális lenne. Bár a gyerekanyák száma sem ritka, de egyre többen 35 év fölött vállalnak gyereket, s ez az egyik oka a császármetszések gyakoriságának is. A Székelyhon napilap pénteki számának Liget mellékletében e témáról is olvashatnak.
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos szerint nemcsak kevesebb gyerek születik, de azok nagyon máskor és más körülmények között is jönnek világra, mint mondjunk harminc évvel ezelőtt. „’89-ben tették szabaddá a terhességmegszakítást, onnan kezdve átmentünk negatívba. Románia lakossága folyamatosan csökken, egyes előrejelzések szerint 2050-re 14 millióra fog csökkenni” – mondja. A nőgyógyász professzor állításait a számok is igazolják:
1990-ben még 314 746 szülést jegyeztek egy év alatt, 2016-ban már csak évi 188 415-öt, ami 125 ezerrel kevesebb.
Azonban nem csak a megszületett gyerekek száma változott sokat. Szabó Béla szerint hirtelen életük más szakaszában kezdtek gyereket vállalni a nők. A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban.
– jegyezte meg. A professzor kifejtette, egyre inkább kitolódik az anyaság, a nők egyre később veszik rá magukat, hogy szüljenek. A professzor szerint ennek is megvannak a maga veszélyei: amellett, hogy a teherbeesés esélyei is csökkennek, a terhesség kihordása és a szülés is más, sokkal gyakrabban végződik például császármetszéssel a 35 év fölötti nők esetében a szülés, éppen azért, mert a női test már nem olyan rugalmas.
Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos az egyre fogyatkozó népességkérdést szülészeti szempontból vizsgálta meg
Fotó: Rozsnyai Hunor
A marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász szerint ugyanis a császármetszés egyfajta univerzális megoldás lett a szülészeteken: ha a szülés nem normális mederben zajlik, rögtön ehhez fordulnak az orvosok, pedig nem minden felmerülő problémát kell rögtön műtéti úton megoldani. „Ennek több oka is van, de az biztos, hogy nagy a pszichés nyomás az orvosokon, gyakorlatilag zéró tolerancia van a szülésekkel szemben” – vélekedik Szabó Béla. Rámutat, ezelőtt száz évvel még száz nőből tíz meghalt szülés közben, manapság azonban a társadalom részéről zéró tolerancia van: nem halhat meg sem az anya, sem a baba. Sokan azt gondolják, a legkevesebb kockázatot a császármetszés jelenti. „Ha valami baj történik egy szülészeten, s nem volt császármetszés, akkor a hírcsatornák három napig mondják, hogy hagyták szenvedni az anyát. Sokan azt mondják, a klasszikus szülészet alkonyát éljük” – hangoztatja az orvos, miközben hozzáteszi: a császármetszések számának emelkedéséből származó patológiának egyelőre beláthatatlanok a következményei – olvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának életmód mellékletében, a Ligetben.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!