
A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek a nők: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban
Fotó: 123RF
Nem mindig akkor jön világra egy gyermek, amikor ideális lenne. Bár a gyerekanyák száma sem ritka, de egyre többen 35 év fölött vállalnak gyereket, s ez az egyik oka a császármetszések gyakoriságának is. A Székelyhon napilap pénteki számának Liget mellékletében e témáról is olvashatnak.
2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26
Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos szerint nemcsak kevesebb gyerek születik, de azok nagyon máskor és más körülmények között is jönnek világra, mint mondjunk harminc évvel ezelőtt. „’89-ben tették szabaddá a terhességmegszakítást, onnan kezdve átmentünk negatívba. Románia lakossága folyamatosan csökken, egyes előrejelzések szerint 2050-re 14 millióra fog csökkenni” – mondja. A nőgyógyász professzor állításait a számok is igazolják:
1990-ben még 314 746 szülést jegyeztek egy év alatt, 2016-ban már csak évi 188 415-öt, ami 125 ezerrel kevesebb.
Azonban nem csak a megszületett gyerekek száma változott sokat. Szabó Béla szerint hirtelen életük más szakaszában kezdtek gyereket vállalni a nők. A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban.
– jegyezte meg. A professzor kifejtette, egyre inkább kitolódik az anyaság, a nők egyre később veszik rá magukat, hogy szüljenek. A professzor szerint ennek is megvannak a maga veszélyei: amellett, hogy a teherbeesés esélyei is csökkennek, a terhesség kihordása és a szülés is más, sokkal gyakrabban végződik például császármetszéssel a 35 év fölötti nők esetében a szülés, éppen azért, mert a női test már nem olyan rugalmas.
Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos az egyre fogyatkozó népességkérdést szülészeti szempontból vizsgálta meg
Fotó: Rozsnyai Hunor
A marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász szerint ugyanis a császármetszés egyfajta univerzális megoldás lett a szülészeteken: ha a szülés nem normális mederben zajlik, rögtön ehhez fordulnak az orvosok, pedig nem minden felmerülő problémát kell rögtön műtéti úton megoldani. „Ennek több oka is van, de az biztos, hogy nagy a pszichés nyomás az orvosokon, gyakorlatilag zéró tolerancia van a szülésekkel szemben” – vélekedik Szabó Béla. Rámutat, ezelőtt száz évvel még száz nőből tíz meghalt szülés közben, manapság azonban a társadalom részéről zéró tolerancia van: nem halhat meg sem az anya, sem a baba. Sokan azt gondolják, a legkevesebb kockázatot a császármetszés jelenti. „Ha valami baj történik egy szülészeten, s nem volt császármetszés, akkor a hírcsatornák három napig mondják, hogy hagyták szenvedni az anyát. Sokan azt mondják, a klasszikus szülészet alkonyát éljük” – hangoztatja az orvos, miközben hozzáteszi: a császármetszések számának emelkedéséből származó patológiának egyelőre beláthatatlanok a következményei – olvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának életmód mellékletében, a Ligetben.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!