Hirdetés
Hirdetés

Szülések: túl korán, túl későn, műtéttel

A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek a nők: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban •  Fotó: 123RF

A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek a nők: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban

Fotó: 123RF

Nem mindig akkor jön világra egy gyermek, amikor ideális lenne. Bár a gyerekanyák száma sem ritka, de egyre többen 35 év fölött vállalnak gyereket, s ez az egyik oka a császármetszések gyakoriságának is. A Székelyhon napilap pénteki számának Liget mellékletében e témáról is olvashatnak.

Liget

2019. november 22., 14:262019. november 22., 14:26

Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos szerint nemcsak kevesebb gyerek születik, de azok nagyon máskor és más körülmények között is jönnek világra, mint mondjunk harminc évvel ezelőtt. „’89-ben tették szabaddá a terhességmegszakítást, onnan kezdve átmentünk negatívba. Románia lakossága folyamatosan csökken, egyes előrejelzések szerint 2050-re 14 millióra fog csökkenni” – mondja. A nőgyógyász professzor állításait a számok is igazolják:

1989-ben még 2,2 szülés jutott egy párra, ma ez a szám 1,5.

Hirdetés

1990-ben még 314 746 szülést jegyeztek egy év alatt, 2016-ban már csak évi 188 415-öt, ami 125 ezerrel kevesebb.

Azonban nem csak a megszületett gyerekek száma változott sokat. Szabó Béla szerint hirtelen életük más szakaszában kezdtek gyereket vállalni a nők. A társadalmi változások miatt nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek: folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban.

Idézet
„Két kategóriában nő a születések száma: a nagyon fiatalok, serdülőkorúak körében, ami biológiai szempontból még nem a legegészségesebb, valamint a 35 év fölöttiek körében, ami szintén nem ideális. Éppen csak ott nem növekszik a szám, akiknek esetében ez ideális volna, a 20–35 év közöttiek körében”

– jegyezte meg. A professzor kifejtette, egyre inkább kitolódik az anyaság, a nők egyre később veszik rá magukat, hogy szüljenek. A professzor szerint ennek is megvannak a maga veszélyei: amellett, hogy a teherbeesés esélyei is csökkennek, a terhesség kihordása és a szülés is más, sokkal gyakrabban végződik például császármetszéssel a 35 év fölötti nők esetében a szülés, éppen azért, mert a női test már nem olyan rugalmas.

Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos az egyre fogyatkozó népességkérdést szülészeti szempontból vizsgálta meg •  Fotó: Rozsnyai Hunor Galéria

Szabó Béla marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos az egyre fogyatkozó népességkérdést szülészeti szempontból vizsgálta meg

Fotó: Rozsnyai Hunor

A marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász szerint ugyanis a császármetszés egyfajta univerzális megoldás lett a szülészeteken: ha a szülés nem normális mederben zajlik, rögtön ehhez fordulnak az orvosok, pedig nem minden felmerülő problémát kell rögtön műtéti úton megoldani. „Ennek több oka is van, de az biztos, hogy nagy a pszichés nyomás az orvosokon, gyakorlatilag zéró tolerancia van a szülésekkel szemben” – vélekedik Szabó Béla. Rámutat, ezelőtt száz évvel még száz nőből tíz meghalt szülés közben, manapság azonban a társadalom részéről zéró tolerancia van: nem halhat meg sem az anya, sem a baba. Sokan azt gondolják, a legkevesebb kockázatot a császármetszés jelenti. „Ha valami baj történik egy szülészeten, s nem volt császármetszés, akkor a hírcsatornák három napig mondják, hogy hagyták szenvedni az anyát. Sokan azt mondják, a klasszikus szülészet alkonyát éljük” – hangoztatja az orvos, miközben hozzáteszi: a császármetszések számának emelkedéséből származó patológiának egyelőre beláthatatlanok a következményei – olvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának életmód mellékletében, a Ligetben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés