Szász Csanád László: Minden fellépés egy létrafok

A Marosvásárhelytől húsz kilométernyire található Körtvélyfáján ma már mindenki tudja, ki az a Szász Csanád László. Nemcsak azért, mert édesapja, Szász Péter vezeti a helyi néptánccsoport különböző korosztályait, hanem azért is, mert Csanád az, aki viszi az 1800 lelkes település jó hírét. A falubeliek pedig amikor meglátják a Duna Televízió műsorán a kis térképet és benne a bejelölt Körtvélyfáját, amellett hogy tudják, most Csanád fog énekelni, méltán büszkék is.

Az énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában tűnt fel az előválogatón a körtvélyfáji kisfiú, nemcsak azért, mert a maga kilenc évével az egyik legkisebb versenyző a Fölszállott a páva mezőnyében, hanem azért is, mert kora ellenére rendkívül céltudatos, látja maga előtt az irányt, és úgy tűnik, halad is afelé. Képernyőn nyert tapasztalatainkat csak megerősíti, amikor otthonában látogatjuk meg az énekes pacsirtát, s közben meg is értjük, honnan Csanádban a népzene és néptánc iránti fogékonyság. Édesapja, Szász Péter hosszú évekig volt a Maros Művészegyüttes hivatásos táncosa, s bár ma már nem ez a mindennapi fő foglalatossága, a folklór nem maradt ki a család életéből. Szász Péter maga is vállal még fellépéseket, közben pedig Körtvélyfáján létrehozta a Bokréta néptánccsoportot, ahol három korcsoportban tanítják a néptáncot az ifjabb nemzedéknek.

„Anyuka csak műkedvelő” – mondja magáról nevetve Szász Magdolna, aki azért a háttérből mindent megtesz annak érdekében, hogy gyerekei és férje haladjanak a kijelölt úton. Ha kell, néptánctalálkozót szervez, ha kell ötvenszer öltözteti át fiát a Duna Televízió stúdiójában, miközben a hétköznapok is arról szólnak a Szász családban, hogy a körtvélyfáji iskola után Szászrégenbe járnak a gyerekekkel délutáni zeneoktatásra.

Később is ebben  a szellemben nevelkedett Csanád: néptánctalálkozóról néptánctalálkozóra, táborról táborra, fellépésről fellépésre jártak, s bár eleinte nem volt ínyére közönség előtt énekelni, aztán gyorsan belejött. Akkor jött a létrás hasonlat is a család életébe. „Mondták, hogy minden színpadi fellépés egy létrafok, amin mászunk felfelé, s a Páva annak a legmagasabb foka, és oda el kell jutni” – meséli Csanád, aki húgával, Villővel nagy rajongója a Fölszállott a páva tehetségkutatónak, nemcsak végignézték a különböző évadok összes műsorát, de általában végig is táncolták és énekelték.

Múlt pénteken is már az ágyból követték a műsort, de egyszer csak kipattantak a paplan alól, és pizsamában kezdték járni – tudjuk meg. Így aztán nem csoda, hogy Csanádot sem kellett sokat biztatni, amikor meghallotta, hogy lehet jelentkezni a műsorba. Már három évvel ezelőtt, a mikházi válogatón is ott volt, idén pedig online kellett jelentkezni, így még egyszerűbb volt. Édesapja feltöltötte az internetre néhány videóját, és az eredmény nem is maradt el: behívták a válogatóba, s nemcsak az élő műsorba jutott be a magyarói népdalokat éneklő kisfiú, de az elődöntőn is továbbjutott. Sőt most már egyedüli erdélyiként versenyez a két decemberi középdöntő egyikén, ahol már a nézői szavazatok is számítanak majd.

Kis unszolásra szívesen mesél a tévéstúdiós élményeiről is, amelyek – mint mondja – jobbak, mint ahogy elképzelte. Mindenki nagyon kedves, nagyon alapos, hatalmas stáb dolgozik a versenyzőkkel, akik

Egy nap talán ötvenszer is át kell öltözni, s van, amikor százszor is fel kell dobni a kalapot, hogy az pont úgy essen, ahogy a kamerás le szeretné filmezni. „Legutóbb például neki kellett dőljek a falnak, kapucni a fejemen, s fel kellett nézzek belőle. Kellett vagánykodjak, mert mondtam, hogy a USNK a kedvenc együttesem. A kamerás mondta is, hogy Csanád, most gengsztert csinálunk belőled” – neveti el a kisfiú, aki csöppent sem bánja a nyüzsgést, sőt, még csak nem is fárasztja, pedig ha péntek este tízkor kell énekelnie a műsorban, az azt jelenti, hogy itthon már 11 óra, amikor azért még a folyton nyüzsgő Csanád is aludni szokott.

A műsorba magyarói népdalokkal került be, a középdöntőben pedig gyergyóit énekel majd. Felkészítője Kászoniné Fejős Gabriella, aki nem először tanít Pávára készülőket. Nemcsak kiválasztják az énekelnivalót, majd megtanulják, gyakorolják, de el is kíséri a tanár néni a budapesti fellépésre a kisfiút. Igaz, pávás mentora is van Csanádnak Kacsó Hanga Borbála személyében, és szívesen emlékszik vissza arra is, hogy amellett, hogy apja tanítgatta, első országos népdalvetélkedőjére még Lovász Jámbor Zsuzsa magyarói népzenésszel készült fel.

Tanárból tehát nincs hiánya Csanádnak, aki testvérével, Villővel mindennap a körtvélyfáji iskola után Szászrégenbe jár délutáni zeneiskolába: zeneelméletet és gyakorlatot tanulnak, Csanád hegedül, Villő zongorázik. Van rendesen ellenőrzőjük, jegyet kapnak, sőt házi feladatot és tanulnivalót is. „Míg egyik zeneórán van, a másikkal olvassuk az olvasnivalót, írjuk a házi feladatot, az autóban sokszor román szavakat tanulunk útközben” – meséli Magdolna, hozzátéve, hogy csak így tudnak haladni mindennel. S akkor még nem is beszéltek arról, hogy

hogy a lovaglást és úszást már meg se említsék. „Az a baj, hogy egy hét hét napból s egy nap huszonnégy órából áll”  – mondja nevetve Szász Péter, kifejtve, hogy sokszor nem jut idő mindenre, amire szeretnék.

Most azonban prioritás a Fölszállott a páva és az erre való felkészülés. Ennek szentelik az elkövetkező heteket, hiszen a decemberi két középdöntőben lép fel Csanád, ahol már a nézői szavazatok is számítanak. Mivel már egyedüli erdélyiként versenyez, azt reméli, sokan fognak a továbbjutására voksolni, hogy a döntőben is megmutathassa, milyen is egy fiatal körtvélyfáji énekes pacsirta.