
A gyorsaság az egyik leggyakoribb veszélyforrás
Fotó: Pixabay.com
Amióta elindult – még ha döcögősen is – a síszezon, síbalesetekről hallani mindenütt: végtagtörésektől, vágott sebektől, fejsérülésektől szenved a pórul járt síelő, függetlenül attól, hogy kezdő vagy haladó. De mitől ilyen gyakoriak a balesetek a sípályákon, és meg tudjuk-e előzni ezeket? A Maros Megyei Hegyi-, Vízi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetőjétől, Kovács Róberttől kértünk tanácsokat.
2018. január 09., 14:322018. január 09., 14:32
A Maros megyei hegyimentők a szovátai sípályán szolgálnak, Kovács Róbert elmondta, balesetekből ott sem volt hiány: december 22-étől, amióta megkezdődött a szezon, összesen 27 baleset történt, ezek jó része, 17 a szezon elején, az első két hétben történt. „Ez a tapasztalat minden évben, hogy a szezon első két hete a legnehezebb, akkor történik a legtöbb baleset, ugyanis a sízők a tavalyi, megkopott emlékeik alapján kezdenek el siklani, nem végzik el a megfelelő bemelegítést, nincsenek felkészülve a sebességre sem. A szezon további részében már óvatosabbak, de persze akkor is megtörténhetnek a balesetek” – mondja Kovács Róbert, aki szerint a kezdők többet esnek, de mivel nem mennek olyan gyorsan, nem lesz olyan súlyos a sérülésük, míg a haladók ritkábban baleseteznek, de a nagyobb sebesség miatt ők súlyosabb sérüléseket szenvednek.
A hegyimentők vezetője szerint a legtöbb baleset a nem megfelelő sífelszerelésből adódik, vagyis túl kicsi vagy épp túl nagy síléccel indul neki a siklásnak valaki, emellett pedig a nem megfelelő kötések is számtalan problémát okoznak. A mai kötések elsődleges feladata, hogy ne csak a sícipőt rögzítse a lécre, hanem nagy esésnél engedje leesni azt. Így akadályozza meg, hogy a síléc a törés vagy rándulás mértékét meghaladó mértékben csavarjon vagy rántson a lábszáron. Baj, ha a kötés nincs megfelelően beállítva, mert ilyenkor a sí indokolatlanul is gyakran leválik, vagy – a másik szélsőséges esetben – hatalmas esésnél sem old le.
– magyarázza a problémák leggyakoribb okát Kovács Róbert.
A bukósisak is az alapfelszerelés része kellene legyen a síelésre indulóknál, ugyanis sokszor megvéd a fejsérülésektől,
Például az egyik legsúlyosabb balesettípusnál, amikor két síző összeütközik a pályán. „Elég nagy sebességgel haladnak a pályákon a jól, de közepesen sízni tudók is, hirtelen összeütközéskor nagy problémák történhetnek, hiszen akár 40-60 kilométeres sebesség is találkozhat egymással, ilyenkor gyakran történik fejsérülés, amit enyhíthet a sisak” – mutat rá a hegyimentő.
A követési társaságot is fontos betartani a pályán
Fotó: Pixabay.com
Azonban számos olyan baleset is érheti a sízőt, amikor akár önhibáján kívül válik áldozattá, például belerohan egy gyakorlatlan vagy éppen túl bevállalós síelő, és kész a baj. Ilyenkor pedig jó, ha nem közvetlenül a feje találkozik a másikkal, annak felszereléseivel vagy a jeges-havas altalajjal. Ugyanakkor sokszor kezdőkkel történik meg, hogy a sípálya erdős szélén nem tudja irányítani a sílécét, és nekimegy egy fának.
Kovács Róbert szerint a szovátai sípálya – ahol a Maros megyei hegyimentők teljesítenek szolgálatot – sok szempontból megfelelő, nem túl veszélyes. A kezdőknek van egy rövidebb, biztonságosabb pálya, de akik közepesen tudnak sízni, azoknak is megfelel a haladó pálya, ahol sokkal jobb minőségű a hóágyúval előállított hó és az egész pálya minősége, mint pár évvel ezelőtt.
A hegyimentő mindemellett a sízőknek azt ajánlja, megfelelő felszerelés nélkül ne induljanak neki siklani. „Sok kezdővel megtörténik, hogy nem akar rögtön sok pénzt befektetni, ezért nem vesz meg minden felszerelést, vagy épp kimegy a sípályára, ahol vagy kap magának megfelelő sífelszerelést vagy nem, mégis nekiindul a lejtőnek” – figyelmeztet a szakember, aki nem győzi hangsúlyozni a síző testmagasságának megfelelő sílécek kiválasztásának fontossága mellett, hogy legyen a sisak és a síszemüveg is az alapfelszerelés része.
– tette hozzá a hegyimentők vezetője.
A megfelelő felszerelés elengedhetetlen
Fotó: Pixabay.com
Bár elsősorban a bárányhúst kedvelőknek fog ízleni ez a fogás, a szultán kedvencét, azaz a fűszeres, padlizsánkrémes aprópecsenyét borjúhússal is el lehet készíteni. De nem biztos, hogy érdemes!
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
szóljon hozzá!