
A gyorsaság az egyik leggyakoribb veszélyforrás
Fotó: Pixabay.com
Amióta elindult – még ha döcögősen is – a síszezon, síbalesetekről hallani mindenütt: végtagtörésektől, vágott sebektől, fejsérülésektől szenved a pórul járt síelő, függetlenül attól, hogy kezdő vagy haladó. De mitől ilyen gyakoriak a balesetek a sípályákon, és meg tudjuk-e előzni ezeket? A Maros Megyei Hegyi-, Vízi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetőjétől, Kovács Róberttől kértünk tanácsokat.
2018. január 09., 14:322018. január 09., 14:32
A Maros megyei hegyimentők a szovátai sípályán szolgálnak, Kovács Róbert elmondta, balesetekből ott sem volt hiány: december 22-étől, amióta megkezdődött a szezon, összesen 27 baleset történt, ezek jó része, 17 a szezon elején, az első két hétben történt. „Ez a tapasztalat minden évben, hogy a szezon első két hete a legnehezebb, akkor történik a legtöbb baleset, ugyanis a sízők a tavalyi, megkopott emlékeik alapján kezdenek el siklani, nem végzik el a megfelelő bemelegítést, nincsenek felkészülve a sebességre sem. A szezon további részében már óvatosabbak, de persze akkor is megtörténhetnek a balesetek” – mondja Kovács Róbert, aki szerint a kezdők többet esnek, de mivel nem mennek olyan gyorsan, nem lesz olyan súlyos a sérülésük, míg a haladók ritkábban baleseteznek, de a nagyobb sebesség miatt ők súlyosabb sérüléseket szenvednek.
A hegyimentők vezetője szerint a legtöbb baleset a nem megfelelő sífelszerelésből adódik, vagyis túl kicsi vagy épp túl nagy síléccel indul neki a siklásnak valaki, emellett pedig a nem megfelelő kötések is számtalan problémát okoznak. A mai kötések elsődleges feladata, hogy ne csak a sícipőt rögzítse a lécre, hanem nagy esésnél engedje leesni azt. Így akadályozza meg, hogy a síléc a törés vagy rándulás mértékét meghaladó mértékben csavarjon vagy rántson a lábszáron. Baj, ha a kötés nincs megfelelően beállítva, mert ilyenkor a sí indokolatlanul is gyakran leválik, vagy – a másik szélsőséges esetben – hatalmas esésnél sem old le.
– magyarázza a problémák leggyakoribb okát Kovács Róbert.
A bukósisak is az alapfelszerelés része kellene legyen a síelésre indulóknál, ugyanis sokszor megvéd a fejsérülésektől,
Például az egyik legsúlyosabb balesettípusnál, amikor két síző összeütközik a pályán. „Elég nagy sebességgel haladnak a pályákon a jól, de közepesen sízni tudók is, hirtelen összeütközéskor nagy problémák történhetnek, hiszen akár 40-60 kilométeres sebesség is találkozhat egymással, ilyenkor gyakran történik fejsérülés, amit enyhíthet a sisak” – mutat rá a hegyimentő.
A követési társaságot is fontos betartani a pályán
Fotó: Pixabay.com
Azonban számos olyan baleset is érheti a sízőt, amikor akár önhibáján kívül válik áldozattá, például belerohan egy gyakorlatlan vagy éppen túl bevállalós síelő, és kész a baj. Ilyenkor pedig jó, ha nem közvetlenül a feje találkozik a másikkal, annak felszereléseivel vagy a jeges-havas altalajjal. Ugyanakkor sokszor kezdőkkel történik meg, hogy a sípálya erdős szélén nem tudja irányítani a sílécét, és nekimegy egy fának.
Kovács Róbert szerint a szovátai sípálya – ahol a Maros megyei hegyimentők teljesítenek szolgálatot – sok szempontból megfelelő, nem túl veszélyes. A kezdőknek van egy rövidebb, biztonságosabb pálya, de akik közepesen tudnak sízni, azoknak is megfelel a haladó pálya, ahol sokkal jobb minőségű a hóágyúval előállított hó és az egész pálya minősége, mint pár évvel ezelőtt.
A hegyimentő mindemellett a sízőknek azt ajánlja, megfelelő felszerelés nélkül ne induljanak neki siklani. „Sok kezdővel megtörténik, hogy nem akar rögtön sok pénzt befektetni, ezért nem vesz meg minden felszerelést, vagy épp kimegy a sípályára, ahol vagy kap magának megfelelő sífelszerelést vagy nem, mégis nekiindul a lejtőnek” – figyelmeztet a szakember, aki nem győzi hangsúlyozni a síző testmagasságának megfelelő sílécek kiválasztásának fontossága mellett, hogy legyen a sisak és a síszemüveg is az alapfelszerelés része.
– tette hozzá a hegyimentők vezetője.
A megfelelő felszerelés elengedhetetlen
Fotó: Pixabay.com
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!