
Hunyadi Attila régi könyveket kutat
Fotó: Makkay József
A régi magyar konyhával kapcsolatban sok tévhit él az emberek fejében. Gasztronómiai hagyományaink kutatója, a Kolozsváron élő dr. Hunyadi Attila Gábor történész szerint eleink étkei egészségesebbek voltak a mai konyha választékánál: sok zöldfűszert és ízletes mártásokat használtak – olvashatják a Székelyhon Erdélyi Gasztró mellékletében.
2021. július 07., 09:082021. július 07., 09:08
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusaként dr. Hunyadi Attila Gábor Erdély és Románia 20. századi gazdaságtörténetét oktatja diákjainak. Érdeklődési körébe tartozik a magyar gasztronómia története is. A Báthoryak korából, az 1590-es évek elejéről a kézirat formájában fennmaradt első magyar szakácskönyvtől a következő évszázadok gasztronómiai szokásait bemutató receptes könyvekig a történész több tucat kiadványt dolgozott fel.
Forró zsírba kerül a Tordai pecsenye
Fotó: Pozsonyi Márta/Facebook
De nemcsak tanulmányozza a régi magyar szakácskönyveket, hanem egy Kolozsváron bejegyzett civil szervezet keretében a recepteket ki is próbálják különböző rendezvények keretében.
„Kedvenc szakácskönyvem az 1771-ben, Kolozsváron kiadott Szakáts mesterségnek könvtskéje, amely mai szemmel olvasva is meglepően gazdag és sokrétű.
Magyar nyelvterületen, de Nyugat-Európában sem ismerek olyan szakácskönyvet, amelyben ennyiféle halfajtából készülő ételrecept lenne” – magyarázza a történész. A teljes cikket a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében találják meg.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!