
Pál Renáta: a vendéglőből egyenesen a stúdióba vezetett az út
Fotó: Veres Nándor
A pincérkedés tanította meg rá, hogy ne ijedjen meg az árnyékától, de arra is, hogy merjen beszélgetni az emberekkel. A nagykadácsi Pál Renáta a középiskola elvégzése után a vendéglátóiparban helyezkedett el, ezt követően egy székelykeresztúri rádiónál, jelenleg pedig a csíkszeredai Fun FM rádió műsorvezetője. Egy hétköznapi történet arról, hogy merjünk próbálkozni.
2021. június 02., 18:112021. június 02., 18:11
Nagyon szeret beszélgetni, kíváncsisága pedig végtelen – így jellemezte magát beszélgetésünk kezdetekor Pál Renáta, gyorsan hozzátéve, hogy ez nem volt mindig így. Egy székelykeresztúr mellőli aprócska faluból, Nagykadácsról származik, középiskolás éveit pedig Székelyudvarhelyen végezte.
Mint mondta, otthonról azt tanulta, hogy az iskola után gyorsan talpra kell állni, így már annak befejezése előtt tudta, merre szeretne elhelyezkedni a továbbiakban. „Pincérként kezdtem dolgozni egy farkaslaki étteremben.
– magyarázta.
Viszont – folytatta – tudta, hogy a vendéglátóiparban legtöbbször nincs fölfelé, így időközben más lehetőségek után is nézett. „Nálunk a faluban is sokan hallgatják a székelykeresztúri Vox Rádiót, apum és a tesóm például autószerelés közben, így az én fülemet is megcsípte, hogy mennek ott jó zenék. Egyszer pedig fél füllel elkaptam egy álláshirdetést, hogy műsorvezetőt keresnek, így kaptam is az alkalmon, próba szerencse alapon jelentkeztem.
Rá másfél napra kaptam is egy telefonhívást, hogy szeretnének meginterjúvolni. Odamentem, felmondattak velem néhány szöveget, és úgy látták, karakteres a hangom, egészen művelhető. Egy hónap próbaidő következett, majd folyamatosan alakultak a dolgok, a kollégák segítségével tanultam bele a szakma alapjaiba” – mesélte Renáta.
Székelykeresztúri kitérő után került Csíkszeredába
Fotó: Veres Nándor
Kifejtette, amikor már biztossá vált a Vox rádiónál a munka, felhagyott a pincérkedéssel, időközben még beszédórákat is vett. „Egyik meghatározó élményem, amikor semmi előzetes utalás nélkül behívtak a stúdióba, a műsorvezető felhúzta a potmétert, majd mondta, élő adásban vagyok, onnantól pedig improvizálni kellett.
– elevenítette fel. Hozzátette, ezt követően kapott saját műsort, megtanulta, hogyan lehet fenntartani az emberek érdeklődését jó zenékkel és érdekességek bemondásával.
„Viszont idővel problémák is adódtak, nem éreztem jól magam már abban a közösségben, így más lehetőségek után néztem.
Jeleztem is ezt neki, elmondtam, hogy már van tapasztalatom, és szívesen kipróbálnám magam új helyen, ő pedig azt mondta, nagyon is nyitott erre, hiszen szükség van még egy emberre”. Ezt követően bejött Csíkszeredába, megbeszélték a részleteket, az is eldőlt, hogy ehhez a munkához a városba kell költöznie, ez tavaly októberben volt.
„Bátran próbálkozzon bárki egy nagyobb tudást igénylő munkahelyen, ha érez magában hajlandóságot és természetesen elegendő alázatot”
Fotó: Veres Nándor
„Az állásinterjú során elmondtam Ottónak, hogy szabad kezet szeretnék kapni azt illetően, hogy milyen vendégeket hívok meg beszélgetésre. Szerintem pont az a lényege a rádiózásnak, és azért vagyok én a műsorvezető, hogy olyan műsort vezessek, olyanokkal beszéljek, akiket találok annyira érdekesnek, hogy szélesebb körben is megismerjék őket. Szabad kezet is kaptam,
– fejtette ki véleményét a fiatal rádiós lány, hozzátéve, hogy nagyon boldog a Fun FM rádiónál, és noha számos terve van még az életben, de jó ideig még ezt szeretné csinálni.
Zárásként úgy fogalmazott, az egészen hétköznapi története fontos mondanivalója, hogy bátran próbálkozzon bárki egy nagyobb tudást igénylő munkahelyen, ha érez magában hajlandóságot és természetesen elegendő alázatot ahhoz, hogy a munkába állás után elsajátítsa a szakma fortélyait.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!