Pincérből lett rádiós: egy hétköznapi történet arról, hogy merjünk próbálkozni
Pál Renáta: a vendéglőből egyenesen a stúdióba vezetett az út
Fotó: Veres Nándor
A pincérkedés tanította meg rá, hogy ne ijedjen meg az árnyékától, de arra is, hogy merjen beszélgetni az emberekkel. A nagykadácsi Pál Renáta a középiskola elvégzése után a vendéglátóiparban helyezkedett el, ezt követően egy székelykeresztúri rádiónál, jelenleg pedig a csíkszeredai Fun FM rádió műsorvezetője. Egy hétköznapi történet arról, hogy merjünk próbálkozni.
Molnár Rajmond
2021. június 02., 18:112021. június 02., 18:11
Nagyon szeret beszélgetni, kíváncsisága pedig végtelen – így jellemezte magát beszélgetésünk kezdetekor Pál Renáta, gyorsan hozzátéve, hogy ez nem volt mindig így. Egy székelykeresztúr mellőli aprócska faluból, Nagykadácsról származik, középiskolás éveit pedig Székelyudvarhelyen végezte.
Mint mondta, otthonról azt tanulta, hogy az iskola után gyorsan talpra kell állni, így már annak befejezése előtt tudta, merre szeretne elhelyezkedni a továbbiakban. „Pincérként kezdtem dolgozni egy farkaslaki étteremben.
– magyarázta.
Viszont – folytatta – tudta, hogy a vendéglátóiparban legtöbbször nincs fölfelé, így időközben más lehetőségek után is nézett. „Nálunk a faluban is sokan hallgatják a székelykeresztúri Vox Rádiót, apum és a tesóm például autószerelés közben, így az én fülemet is megcsípte, hogy mennek ott jó zenék. Egyszer pedig fél füllel elkaptam egy álláshirdetést, hogy műsorvezetőt keresnek, így kaptam is az alkalmon, próba szerencse alapon jelentkeztem.
Rá másfél napra kaptam is egy telefonhívást, hogy szeretnének meginterjúvolni. Odamentem, felmondattak velem néhány szöveget, és úgy látták, karakteres a hangom, egészen művelhető. Egy hónap próbaidő következett, majd folyamatosan alakultak a dolgok, a kollégák segítségével tanultam bele a szakma alapjaiba” – mesélte Renáta.
Székelykeresztúri kitérő után került Csíkszeredába
Fotó: Veres Nándor
Kifejtette, amikor már biztossá vált a Vox rádiónál a munka, felhagyott a pincérkedéssel, időközben még beszédórákat is vett. „Egyik meghatározó élményem, amikor semmi előzetes utalás nélkül behívtak a stúdióba, a műsorvezető felhúzta a potmétert, majd mondta, élő adásban vagyok, onnantól pedig improvizálni kellett.
– elevenítette fel. Hozzátette, ezt követően kapott saját műsort, megtanulta, hogyan lehet fenntartani az emberek érdeklődését jó zenékkel és érdekességek bemondásával.
„Viszont idővel problémák is adódtak, nem éreztem jól magam már abban a közösségben, így más lehetőségek után néztem.
Jeleztem is ezt neki, elmondtam, hogy már van tapasztalatom, és szívesen kipróbálnám magam új helyen, ő pedig azt mondta, nagyon is nyitott erre, hiszen szükség van még egy emberre”. Ezt követően bejött Csíkszeredába, megbeszélték a részleteket, az is eldőlt, hogy ehhez a munkához a városba kell költöznie, ez tavaly októberben volt.
„Bátran próbálkozzon bárki egy nagyobb tudást igénylő munkahelyen, ha érez magában hajlandóságot és természetesen elegendő alázatot”
Fotó: Veres Nándor
„Az állásinterjú során elmondtam Ottónak, hogy szabad kezet szeretnék kapni azt illetően, hogy milyen vendégeket hívok meg beszélgetésre. Szerintem pont az a lényege a rádiózásnak, és azért vagyok én a műsorvezető, hogy olyan műsort vezessek, olyanokkal beszéljek, akiket találok annyira érdekesnek, hogy szélesebb körben is megismerjék őket. Szabad kezet is kaptam,
– fejtette ki véleményét a fiatal rádiós lány, hozzátéve, hogy nagyon boldog a Fun FM rádiónál, és noha számos terve van még az életben, de jó ideig még ezt szeretné csinálni.
Zárásként úgy fogalmazott, az egészen hétköznapi története fontos mondanivalója, hogy bátran próbálkozzon bárki egy nagyobb tudást igénylő munkahelyen, ha érez magában hajlandóságot és természetesen elegendő alázatot ahhoz, hogy a munkába állás után elsajátítsa a szakma fortélyait.
Csíkszék
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!