
Tănase Dima 2017-ben. Nagyon tartalmas és eredményes karriert tudhat maga mögött
Fotó: Fanatik.ro
A hazai futballrajongók gyakran vitába szállnak egymással, amikor Nicolae Dobrin és Gheorghe Hagi neve szóba kerül. Pedig teljesen értelmetlen arról vitázni, hogy a két labdabűvölő közül melyik volt jobb. Így gondolja Tănase Dima is, aki készségesen mesélt a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében mindkét futballcsillagról.
2021. június 22., 09:282021. június 22., 09:28
Tănase Dima a román labdarúgás egyetlen olyan edzője volt, akinek megadatott, hogy klubcsapatainál – különböző korszakokban – a hazai futball két legjobb futballistájával dolgozzon. Az FC Argeş (1970–78) és a Sportul Studenţesc (1984–87) valamikori edzője, a 85. életévét betöltött, bulgáriai születésű szakember Dobrinnal nyolc esztendőn keresztül, Hagival pedig három évig dolgoztott, azt mondja, mindkettőt úgy ismerte, mintha a saját gyermekei lettek volna.
A román foci két legendás játékosa, Nicolae Dobrin és Gheorghe Hagi 1992-ben
Fotó: Eugen Enachescu/Agerpres
„Nehéz választ adni arra, hogy melyikük volt jobb, két dolog azonban biztos: akkoriban rengeteg jó futballista játszott a hazai bajnokságban, ők viszont a legjobbak közül is kiemelkedtek.
És amikor arról beszélek, hogy milyen sok tehetséges, jól képzett játékos rúgta a bőrt Romániában, azt is ki merem jelenteni, hogy azokból akár két, egyforma szintet képviselő válogatottat is össze lehetett volna állítani. A szövetségi kapitányoknak legfeljebb azon kellett volna gondolkozniuk, kit hagyjanak ki a keretből. Persze más időket éltünk…
Szinte nem létezett csapat, amely hazai mérkőzéseit ne játszotta volna telt ház előtt!” – meséli a hajdani edző. A vele készült interjút elolvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!