
Tănase Dima 2017-ben. Nagyon tartalmas és eredményes karriert tudhat maga mögött
Fotó: Fanatik.ro
A hazai futballrajongók gyakran vitába szállnak egymással, amikor Nicolae Dobrin és Gheorghe Hagi neve szóba kerül. Pedig teljesen értelmetlen arról vitázni, hogy a két labdabűvölő közül melyik volt jobb. Így gondolja Tănase Dima is, aki készségesen mesélt a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében mindkét futballcsillagról.
2021. június 22., 09:282021. június 22., 09:28
Tănase Dima a román labdarúgás egyetlen olyan edzője volt, akinek megadatott, hogy klubcsapatainál – különböző korszakokban – a hazai futball két legjobb futballistájával dolgozzon. Az FC Argeş (1970–78) és a Sportul Studenţesc (1984–87) valamikori edzője, a 85. életévét betöltött, bulgáriai születésű szakember Dobrinnal nyolc esztendőn keresztül, Hagival pedig három évig dolgoztott, azt mondja, mindkettőt úgy ismerte, mintha a saját gyermekei lettek volna.
A román foci két legendás játékosa, Nicolae Dobrin és Gheorghe Hagi 1992-ben
Fotó: Eugen Enachescu/Agerpres
„Nehéz választ adni arra, hogy melyikük volt jobb, két dolog azonban biztos: akkoriban rengeteg jó futballista játszott a hazai bajnokságban, ők viszont a legjobbak közül is kiemelkedtek.
És amikor arról beszélek, hogy milyen sok tehetséges, jól képzett játékos rúgta a bőrt Romániában, azt is ki merem jelenteni, hogy azokból akár két, egyforma szintet képviselő válogatottat is össze lehetett volna állítani. A szövetségi kapitányoknak legfeljebb azon kellett volna gondolkozniuk, kit hagyjanak ki a keretből. Persze más időket éltünk…
Szinte nem létezett csapat, amely hazai mérkőzéseit ne játszotta volna telt ház előtt!” – meséli a hajdani edző. A vele készült interjút elolvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!