Örmények Erdélyben: példa a megtartó hitre
Csak Gyergyószentmiklóson élő hagyomány: vörös köpönyegesek
Fotó: Balázs Katalin
Mikor is telepedtek le az örmények Erdélyben, és hányan lehetnek ma az ők leszármazottjaik? Mit tartanak kezükben a vörös köpönyegesek? Hogyan maradnak meg egy nemzet gyökerei távol az őshazától, elveszítve az anyanyelvet? Magyari-Sáska Zsolt egyetemi adjunktustól tudtuk meg.
Balázs Katalin
2018. január 05., 16:022018. január 05., 16:02
2018. január 06., 14:392018. január 06., 14:39
Gyergyószentmiklósnak előnyére válik a kulturális többszínűség. Többletenergiát ad, a települést vonzóbbá, a benne élőket toleránsabbá teszi. A sokszínűség az örménység ittlétéből is adódik, de mi a csodáért jöttek ide? – tette fel a kérdést Magyari-Sáska Zsolt, olyan ismereteket osztva meg az örmény közösségről a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán tartott előadáson, amelyek minden erdélyi tudatában jó, ha jelen vannak.
Időutazás az őshazába
A Kaukázus vidékén egykor egy nagy örmény őshaza létezett Ani nevezetű fővárosával, az ezeregy templom városával. A 11. századtól a szeldzsuk törökök támadása kényszerítette menekülésre a lakosságot. A Krím-félsziget volt az első megálló, de nyomukban a török hódítókkal az örmények továbbindulásra kényszerültek. Voltak, akik Moldvában, mások Lengyelországban állapodtak meg.
A 14. században vagyunk, a kereskedő népség saját érdekében megtalálja a közös hangot a moldvaiakkal, csakhogy a török előre tör, ráadásul az örménység vezetői olyan fejedelmet támogatnak, akit nem kellene, így újra menekülésre kényszerülnek. Erdélybe érnek, Beszterce, Gyergyó, Csíkszépvíz és Kanta lesz az új otthonuk. A besztercei szászokkal nem tudnak szót érteni, így tovább vándorolnak, létrehozva az egyetlen örmény alapítású várost, Szamosújvárt. A kantaiak az akkori Ebesfalvára, mai Erzsébetvárosra kerülnek. Ebesfalvi származású az az I. Apafi Mihály fejedelem, aki kiváltságlevelet, erdélyi letelepedési engedélyt ad az örménységnek. A Csíkszépvízre, Gyergyóba telepedettek nem vándorolnak tovább, bár dokumentumok támasztják alá, hogy még egy emberöltő múlva sem biztos ebben a maroknyi gyergyói közösség.
Magyari-Sáska Zsolt
Fotó: Balázs Katalin
Ennek ellenére azt láthatjuk, hogy
a temetőt pedig úgy gondozzák, hogy az innen elszármazottak hazaérkezve könnyűszerrel rálelhessenek felmenőik nyughelyére. A ma itt élő örmény gyökerűek többsége sosem járt az őshazában, nem ismeri az örmény nyelvet, de kórus énekli az örmény himnuszt, többen a Miatyánkot is tudják örményül. Nem felejtik, honnan jöttek, őrzik a különleges gasztronómiájukat, és összetartja őket az egyház. Erdély legnagyobb lélekszámú örmény közössége található Gyergyószentmiklóson. Magyari-Sáska Zsolt egyetemi adjunktus az örmény közösség tagjaként és kutatójaként osztott meg részleteket a székelyek számára még mindig nem szokványos egyházi ünnepekről, a liturgiáról, vörös köpönyegesekről.
A marasztaló templom
A kereskedő örmények már 1607-től – amikor Szentmiklós vásárjogot kap –„ismerkedtek” e településsel. 1637-ből van olyan írásos emlék, amelyik már letelepedésről szól, és ugyanez az évszám olvasható a templomkert bejáratán: Ferencz György ekkor alapította meg itt az idegenek temetőjét, ide már örmények is kerültek, kis fakápolna is épült. Az örmények az első liturgikus cselekményeket házaknál tartották, majd ebbe a fakápolnába „költöztek át”, a mai szenteltvíztartó és keresztelőkút feltételezhetően még innen került át a templomba.
A gyergyószentmiklósi örmény-katolikus templom
Fotó: Balázs Katalin
A templom 1733-ban épült fel, és amint az előadó elmondta, minden közösség megtartó ereje az istenháza. „Így volt, reménykedem, hogy így lesz ez a továbbiakban is.” Erdélyben öt örmény templom épült – ebből Szamosújváron kettő –, méretét tekintve a szentmiklósi a harmadik, díszítését tekintve viszont a legszebb jelzőt érdemli ki.
Örményül szól az ének
Az örmény az első keresztény nemzet, 301-ben Világosító Szent Gergely volt az, aki az örménységet keresztény hitre térítette. Gyergyószentmiklósra is az apostoli vagy gregorián hitüket hozták, amelyik eltér a katolikus hittől, az 1700-as évek elejére azonban áttértek a katolikus hitre, mert „a realitás ezt kívánta meg, így lehetett jól érvényesülni. Ez az áttérés viszont a hétköznapi ember számára hitbeli szempontból semmi változást nem jelentett: ugyanúgy tartották a vallási szokásaikat, ugyanolyan maradt a liturgiájuk.”
A liturgikus füzetben pedig az egyik oldalon magyarul, a másikon fonetikus örmény kiejtéssel volt még nemrég a szöveg, a 2016-ban kiadott, szentmise rendjét leíró füzetbe a magyar nyelvű szöveg mellé bekerültek a kották. „Úgy gondolom, csak az elmúlt évtizedben tudatosult az örmény közösségben, mennyire fontos az, hogy énekelt szentmisén vegyenek részt, őrizve a keleties hangulatot. Büszkék lehetünk arra, hogy van örmény egyházi kórus is Gyergyószentmiklóson” – fogalmazott Magyari-Sáska Zsolt.
Nem katonák, oltárszolgák
Nem kell ahhoz örmény szertartású szentmisén részt venni, hogy tudjunk a vörös köpönyegesekről. Látjuk őket körmenetek alkalmával és számos helyen, tavaly a csíksomlyói pünkösdi búcsún is ők vezették a körmenetet. Sokan úgy gondolják, olyan hagyományőrzők, akik a háborús időkre emlékeztetnek, mikor az őshazában az örmények török betöréstől tartva, fegyverrel őrizték a papjukat és híveket. Az előadásból azonban más derült ki.
A kezdet kezdetén Gyergyószentmiklóson a legényegylet tagjai vehették fel a vörös köpönyeget, de nem testőrök voltak annak ellenére, hogy a szájhagyomány ezt tartja. Vélhetőleg egy liturgikus hagyomány profanizálódott: az örményországi örmény liturgiában ezek a férfiak diakónusok, oltárszolgák voltak, mai szóhasználattal ministránsoknak neveznénk. Számuk változott, lehettek ketten, négyen, ma heten vannak itt, Szentmiklóson, az egyetlen olyan helyen, ahol a múlt ebben a formában maradt meg.
Példát adhatnak
A gyergyószentmiklósi közösség a legnagyobb az erdélyi örmény közösségek közül, a temploma a legdíszesebb, működik örmény kórus, itt vannak csak vörös köpönyegesek... nem csoda tehát, ha az itt élő örmény gyökerűek büszkék származásukra, gyakorolják hitüket, és ez megtartó erejű számukra.
Festett üvegablak a gyergyószentmiklósi örmény templomból
Fotó: Balázs Katalin
Magyari-Sáska Zsolt úgy fogalmazott: „Minden nemzetnek kell legyen múltja. Azt érdemes tisztelni, nem szabad eltúlozni, de a lelke mélyén mindenkinek tudnia kell, mi az, ami ténylegesen érték, és amit ő tovább tud vinni, adni. Ilyen érték számunkra a templom, a közösség.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!