Óraátállítás: hasznos vagy csak nyűg?

A kezdeményezésnek azonban kezdettől fogva vannak kritikusai is, szerintük az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása: alvászavarokat, fáradtságot, depresszív hangulatot okozhat, de egyesek szerint még a szívinfarktus előfordulási gyakorisága is megnő ebben az időszakban.

Finnország kezdeményezte, de uniós kérdés

Pont ezért nem először kerül elő a téma, hogy az évenkénti kétszeri óraátállítást el kellene kerülni, Magyarországon is volt erre már kezdeményezés, de az uniós irányelveket nem lehet egyik tagállamban sem felrúgni. Ezúttal az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését

A témában volt 2015-ben egy európai parlamenti közmeghallgatás is, ahol szintén olyan kutatásokat mutattak be, amelyek igazolják ezeket az állításokat. Az Európai Bizottság (EB) akkor úgy reagált erre a meghallgatásra, hogy a szabályok jótékony hatásúak, és a legtöbb tagállam továbbra is fenn akarja tartani őket jelenlegi formájukban. Most januárban azonban úgy döntött az EB, hogy információkat gyűjt arról, mi indokolhatja az óraátállításra vonatkozó irányelv módosítását, elsősorban a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatását mérlegeli. A hónap elején a román Szenátusba is benyújtottak egy tervezetet, annak kezdeményezői szerint is az óraátállítás csak zavart okoz a légi és a vasúti közlekedésben, és az egészségre is káros hatással van.

Mit mond az orvos?

Lorenzovici Anna háziorvostól mi is megkérdeztük: mi a tapasztalat, okoz-e zavart az emberi szervezetben az óraátállítás? Az orvos szerint bár folynak kutatások ebben a témakörben, de igazi tanulmányokkal még nem tudták alátámasztani, hogy hosszú távon az egészségre káros hatása lenne az óraátállításnak. „Bár készültek itt-ott kutatások, például Finnországban is, ezek nem reprezentatívak. Az orvostudományban ahhoz, hogy valamit elfogadjanak, megvannak a kutatási kritériumok, többek között reprezentatív mintán kell történjen, kell legyen kontrollcsoport, nem elég az, hogy veszek tíz embert, követem, s megnézem, hogy velük mi történik” – magyarázta Lorenzovici Anna.

Hozzátette: így egyelőre csak a pillanatnyi hatásokról tud beszélni, vagyis arról, hogy ilyenkor elő szokott előfordul, hogy alvászavarokkal küszködnek az emberek, emiatt fáradékonyabbak, kevésbé tudnak koncentrálni, s depresszívebb lesz a hangulatuk is.

Amúgy Izland, Fehéroroszország, Oroszország és Törökország is leállt az óraátállítás rendszerével, majdnem egész Dél-Amerika és Afrika felhagyott vele, és a világ számos országában soha be sem vezették a nyári időszámítást. Nálunk azonban most márciusban még biztosan megtörténik: