Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Eltűnt falu, barlangok és földsáncok kerültek a régészek fókuszába

18:55

Szigorú előírások késleltetik a székely vérlovagok szolgálatának elindítását

18:02

Súlyos kvadbaleset a Kelemen-havasokban

17:58

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Locsolják a sepsiszentgyörgyi utcákat, hogy elviselhetőbb legyen a hőség

Nagy ünnep lesz, amikor újra a nyeregben lesz a mise – József atyával a lelkekben megélt búcsúról

Márk József: ha nem lehet idejönni, akkor lelkükben éljék meg a búcsút az emberek

Fotó: Gecse Noémi

Otthonaikban, lelkükben éljék meg a pünkösdi búcsút a hívek, gyűljön össze a család, amikor közvetítik a szentmisét, és Isten és a Szűzanya úgy elfogadja az ilyen áldozatot, mintha eljöttek volna Csíksomlyóra – hangsúlyozta Márk József. A 93 éves Ferenc-rendi szerzetessel beszélgettünk pünkösdöt megelőzően.

Péter Beáta

2020. május 29., 16:042020. május 29., 16:04

2020. május 29., 16:132020. május 29., 16:13

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A járványhelyzetre való tekintettel a néhány napja hungarikummá vált csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjét zárt ajtók mögött tartják, a csíksomlyói kegytemplomban legtöbb 16 személy tartózkodhat. A szombati szentmise, amelyet Nm. és Ft. Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Főpásztora mutat be, hagyományosan fél egytől kezdődik, a Duna Televízión, az Erdélyi Mária Rádión, a Marosvásárhelyi Rádión és a SzeredApp okostelefonos alkalmazáson keresztül lehet követni élőben.

„A népet nem lehet beengedni a templomba a szabályok értelmében. De az elöljáróság megszervezte szépen, hogy mit lehet tenni és hogy.

Aztán majd hogyha ezek a vírusok visszahúzódnak a poklukba, akkor újra megtartják a nyeregben. Most nem lehet, ilyen ez az élet. Az ember el kell viselje a körülményeket”

– mutatott rá József atya.

Volt még olyan időszak, amikor nem lehetett megtartani a búcsút – igaz, akkor más okok miatt. „A kommunista időben nem lehetett, 1950-től megakadályozták, és attól fogva csak a templomban tarthattuk a búcsút. Kereszttel vagy lobogóval nem szabadott kimenni a hegyre. De a nép kiment csoportonként, a keresztútján kimentek, imádkoztak. Voltak ott kőkeresztek, stációs keresztek, és mindeniknél imádkoztak, az kegyelmi hely volt. Aztán nagyon sok stációs kereszt elpusztult, kidőlt, nem volt újraállítva, de egy-kettő még megvan. Kilencvenben megkezdtük a rendes búcsújárás, mégpedig szokás szerint. Ahogy jöttek a keresztalják, köszöntöttük itt a Szent János kápolna előtt – én magam köszöntöttem a keresztaljákat. Amikor összegyűltek, szentmisét végeztünk, és akkor elindult utána szervezetten a körmenet délután kettőkor” – emlékezett vissza.

Az útra kelés, a zarándoklat fizikai része ezúttal elmarad, de volt még olyan időszak, amikor nem lehetett megtartani a búcsút

Fotó: Gecse Noémi

Az 1990-ben újrakezdődött búcsújárás ünnepi szentmiséjét az első években a kegytemplom kertjében, 1993-tól pedig a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják. Egy korábbi beszélgetésünkkor József atya elmondta, mivel évről évre gyarapodott a búcsújárók száma (1990-ben közel nyolcvanezren zarándokoltak el a csíksomlyói Szűzanyához pünkösdkor), már 1992-ben felmerült, hogy egy nagyobb téren kellene megtartani a búcsús szentmisét, így esett a választás a két Somlyó közötti nyeregre.

„Még abban az évben Albert atya engedélyt kért erre a püspök úrtól, de Bálint Lajos püspök úr nem tudta elképzelni, hogy annyi néppel mit csinálunk odakint. Nekünk megvolt a pontos tervünk, de ha a püspök úr nem akarta, akkor ellene nem tettünk. Azon a búcsún azonban a Szék útján a keresztek már elrekedtek, nem jutottak fel a templom előtti térre. Így 1993-ban kivittük az oltárt és a felszereléseket a hegyre, táblákat készítettünk, hogy melyik vidék keresztalja hova kell álljon” – emlékezett a szerzetes.

Márk József úgy véli, nagy ünnep lesz, amikor majd újra lehet a nyeregben búcsús szentmisét tartani. „Most ez a vírus elvitte a dicsőséget, nem lehet csinálni semmit. Állami törvények tiltják, és ezeket be kell tartani. A szeredai hatóságokkal is megbeszélték a ferencesek, hogy mit lehet, mennyit lehet engedni, de a népet beengedni nem lehet. Kimenni, ott misézni, körmenetet tartani nem lehet, mert abban a helyben ezrek mennének. Mivel ez lehetetlenség, annyira tiltott és veszélyes, bele kell nyugodni Isten akaratába, és lelkileg átélni az ünnepet.

Gyűljön össze a család, amikor a szentmisét közvetítik, ha van somlyói Mária-képük, tegyék ki az asztalra, két gyertyát gyújtsanak meg, és ott éljék meg azt, mintha itt jelen lennének. Én azt mondom, és más is mondja, a főpapok is, hogy Isten és a Szűzanya úgy elfogadja az ilyen áldozatot, mintha eljöttek volna.

Ha nem lehet idejönni, akkor lelkükben éljék meg a búcsút. S ha a Jóisten akaratát tiszteljük, a kegyelem nem marad el. Lehet végezni a mise alatt lelkiáldozást, olvasót a Szűzanya tiszteletére, együtt megünnepelni kis közösségben, családban, és akkor az tökéletesen búcsújárásnak elég” – hangsúlyozta a kommunizmust követő első szabad csíksomlyói búcsújárások egyik szervezője.