Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:50

Milyen lesz a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló referendum? – a következő napokban kiderül

08:02

Tovább fogy és idősödik Hargita megye lakossága

21:27

Megvan, hogy mennyit fizethetnek havonta a magánnyugdíjalapból

21:13

Fiatalokkal a gólszerzők között simán verte a GYHK a Red Hawks gárdáját

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Hidegzuhany a dolgozóknak: februártól nem fizetik a betegszabadság első napját

Háromnapos havazás következik

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Három autó ütközött Csíkszentmiklós és Csíkszereda között

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Január közepétől törleszthetők a helyi adók és illetékek Csíkszeredában

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Hidegzuhany a dolgozóknak: februártól nem fizetik a betegszabadság első napját

Nagy ünnep lesz, amikor újra a nyeregben lesz a mise – József atyával a lelkekben megélt búcsúról

Márk József: ha nem lehet idejönni, akkor lelkükben éljék meg a búcsút az emberek

Fotó: Gecse Noémi

Otthonaikban, lelkükben éljék meg a pünkösdi búcsút a hívek, gyűljön össze a család, amikor közvetítik a szentmisét, és Isten és a Szűzanya úgy elfogadja az ilyen áldozatot, mintha eljöttek volna Csíksomlyóra – hangsúlyozta Márk József. A 93 éves Ferenc-rendi szerzetessel beszélgettünk pünkösdöt megelőzően.

Péter Beáta

2020. május 29., 16:042020. május 29., 16:04

2020. május 29., 16:132020. május 29., 16:13

A járványhelyzetre való tekintettel a néhány napja hungarikummá vált csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjét zárt ajtók mögött tartják, a csíksomlyói kegytemplomban legtöbb 16 személy tartózkodhat. A szombati szentmise, amelyet Nm. és Ft. Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Főpásztora mutat be, hagyományosan fél egytől kezdődik, a Duna Televízión, az Erdélyi Mária Rádión, a Marosvásárhelyi Rádión és a SzeredApp okostelefonos alkalmazáson keresztül lehet követni élőben.

„A népet nem lehet beengedni a templomba a szabályok értelmében. De az elöljáróság megszervezte szépen, hogy mit lehet tenni és hogy.

Aztán majd hogyha ezek a vírusok visszahúzódnak a poklukba, akkor újra megtartják a nyeregben. Most nem lehet, ilyen ez az élet. Az ember el kell viselje a körülményeket”

– mutatott rá József atya.

Volt még olyan időszak, amikor nem lehetett megtartani a búcsút – igaz, akkor más okok miatt. „A kommunista időben nem lehetett, 1950-től megakadályozták, és attól fogva csak a templomban tarthattuk a búcsút. Kereszttel vagy lobogóval nem szabadott kimenni a hegyre. De a nép kiment csoportonként, a keresztútján kimentek, imádkoztak. Voltak ott kőkeresztek, stációs keresztek, és mindeniknél imádkoztak, az kegyelmi hely volt. Aztán nagyon sok stációs kereszt elpusztult, kidőlt, nem volt újraállítva, de egy-kettő még megvan. Kilencvenben megkezdtük a rendes búcsújárás, mégpedig szokás szerint. Ahogy jöttek a keresztalják, köszöntöttük itt a Szent János kápolna előtt – én magam köszöntöttem a keresztaljákat. Amikor összegyűltek, szentmisét végeztünk, és akkor elindult utána szervezetten a körmenet délután kettőkor” – emlékezett vissza.

Az útra kelés, a zarándoklat fizikai része ezúttal elmarad, de volt még olyan időszak, amikor nem lehetett megtartani a búcsút

Fotó: Gecse Noémi

Az 1990-ben újrakezdődött búcsújárás ünnepi szentmiséjét az első években a kegytemplom kertjében, 1993-tól pedig a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják. Egy korábbi beszélgetésünkkor József atya elmondta, mivel évről évre gyarapodott a búcsújárók száma (1990-ben közel nyolcvanezren zarándokoltak el a csíksomlyói Szűzanyához pünkösdkor), már 1992-ben felmerült, hogy egy nagyobb téren kellene megtartani a búcsús szentmisét, így esett a választás a két Somlyó közötti nyeregre.

„Még abban az évben Albert atya engedélyt kért erre a püspök úrtól, de Bálint Lajos püspök úr nem tudta elképzelni, hogy annyi néppel mit csinálunk odakint. Nekünk megvolt a pontos tervünk, de ha a püspök úr nem akarta, akkor ellene nem tettünk. Azon a búcsún azonban a Szék útján a keresztek már elrekedtek, nem jutottak fel a templom előtti térre. Így 1993-ban kivittük az oltárt és a felszereléseket a hegyre, táblákat készítettünk, hogy melyik vidék keresztalja hova kell álljon” – emlékezett a szerzetes.

Márk József úgy véli, nagy ünnep lesz, amikor majd újra lehet a nyeregben búcsús szentmisét tartani. „Most ez a vírus elvitte a dicsőséget, nem lehet csinálni semmit. Állami törvények tiltják, és ezeket be kell tartani. A szeredai hatóságokkal is megbeszélték a ferencesek, hogy mit lehet, mennyit lehet engedni, de a népet beengedni nem lehet. Kimenni, ott misézni, körmenetet tartani nem lehet, mert abban a helyben ezrek mennének. Mivel ez lehetetlenség, annyira tiltott és veszélyes, bele kell nyugodni Isten akaratába, és lelkileg átélni az ünnepet.

Gyűljön össze a család, amikor a szentmisét közvetítik, ha van somlyói Mária-képük, tegyék ki az asztalra, két gyertyát gyújtsanak meg, és ott éljék meg azt, mintha itt jelen lennének. Én azt mondom, és más is mondja, a főpapok is, hogy Isten és a Szűzanya úgy elfogadja az ilyen áldozatot, mintha eljöttek volna.

Ha nem lehet idejönni, akkor lelkükben éljék meg a búcsút. S ha a Jóisten akaratát tiszteljük, a kegyelem nem marad el. Lehet végezni a mise alatt lelkiáldozást, olvasót a Szűzanya tiszteletére, együtt megünnepelni kis közösségben, családban, és akkor az tökéletesen búcsújárásnak elég” – hangsúlyozta a kommunizmust követő első szabad csíksomlyói búcsújárások egyik szervezője.