Nagy ünnep lesz, amikor újra a nyeregben lesz a mise – József atyával a lelkekben megélt búcsúról
Márk József: ha nem lehet idejönni, akkor lelkükben éljék meg a búcsút az emberek
Fotó: Gecse Noémi
Otthonaikban, lelkükben éljék meg a pünkösdi búcsút a hívek, gyűljön össze a család, amikor közvetítik a szentmisét, és Isten és a Szűzanya úgy elfogadja az ilyen áldozatot, mintha eljöttek volna Csíksomlyóra – hangsúlyozta Márk József. A 93 éves Ferenc-rendi szerzetessel beszélgettünk pünkösdöt megelőzően.
Péter Beáta
2020. május 29., 16:042020. május 29., 16:04
2020. május 29., 16:132020. május 29., 16:13
A járványhelyzetre való tekintettel a néhány napja hungarikummá vált csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjét zárt ajtók mögött tartják, a csíksomlyói kegytemplomban legtöbb 16 személy tartózkodhat. A szombati szentmise, amelyet Nm. és Ft. Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Főpásztora mutat be, hagyományosan fél egytől kezdődik, a Duna Televízión, az Erdélyi Mária Rádión, a Marosvásárhelyi Rádión és a SzeredApp okostelefonos alkalmazáson keresztül lehet követni élőben.
„A népet nem lehet beengedni a templomba a szabályok értelmében. De az elöljáróság megszervezte szépen, hogy mit lehet tenni és hogy.
– mutatott rá József atya.
Volt még olyan időszak, amikor nem lehetett megtartani a búcsút – igaz, akkor más okok miatt. „A kommunista időben nem lehetett, 1950-től megakadályozták, és attól fogva csak a templomban tarthattuk a búcsút. Kereszttel vagy lobogóval nem szabadott kimenni a hegyre. De a nép kiment csoportonként, a keresztútján kimentek, imádkoztak. Voltak ott kőkeresztek, stációs keresztek, és mindeniknél imádkoztak, az kegyelmi hely volt. Aztán nagyon sok stációs kereszt elpusztult, kidőlt, nem volt újraállítva, de egy-kettő még megvan. Kilencvenben megkezdtük a rendes búcsújárás, mégpedig szokás szerint. Ahogy jöttek a keresztalják, köszöntöttük itt a Szent János kápolna előtt – én magam köszöntöttem a keresztaljákat. Amikor összegyűltek, szentmisét végeztünk, és akkor elindult utána szervezetten a körmenet délután kettőkor” – emlékezett vissza.
Az útra kelés, a zarándoklat fizikai része ezúttal elmarad, de volt még olyan időszak, amikor nem lehetett megtartani a búcsút
Fotó: Gecse Noémi
Az 1990-ben újrakezdődött búcsújárás ünnepi szentmiséjét az első években a kegytemplom kertjében, 1993-tól pedig a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják. Egy korábbi beszélgetésünkkor József atya elmondta, mivel évről évre gyarapodott a búcsújárók száma (1990-ben közel nyolcvanezren zarándokoltak el a csíksomlyói Szűzanyához pünkösdkor), már 1992-ben felmerült, hogy egy nagyobb téren kellene megtartani a búcsús szentmisét, így esett a választás a két Somlyó közötti nyeregre.
„Még abban az évben Albert atya engedélyt kért erre a püspök úrtól, de Bálint Lajos püspök úr nem tudta elképzelni, hogy annyi néppel mit csinálunk odakint. Nekünk megvolt a pontos tervünk, de ha a püspök úr nem akarta, akkor ellene nem tettünk. Azon a búcsún azonban a Szék útján a keresztek már elrekedtek, nem jutottak fel a templom előtti térre. Így 1993-ban kivittük az oltárt és a felszereléseket a hegyre, táblákat készítettünk, hogy melyik vidék keresztalja hova kell álljon” – emlékezett a szerzetes.
Márk József úgy véli, nagy ünnep lesz, amikor majd újra lehet a nyeregben búcsús szentmisét tartani. „Most ez a vírus elvitte a dicsőséget, nem lehet csinálni semmit. Állami törvények tiltják, és ezeket be kell tartani. A szeredai hatóságokkal is megbeszélték a ferencesek, hogy mit lehet, mennyit lehet engedni, de a népet beengedni nem lehet. Kimenni, ott misézni, körmenetet tartani nem lehet, mert abban a helyben ezrek mennének. Mivel ez lehetetlenség, annyira tiltott és veszélyes, bele kell nyugodni Isten akaratába, és lelkileg átélni az ünnepet.
Ha nem lehet idejönni, akkor lelkükben éljék meg a búcsút. S ha a Jóisten akaratát tiszteljük, a kegyelem nem marad el. Lehet végezni a mise alatt lelkiáldozást, olvasót a Szűzanya tiszteletére, együtt megünnepelni kis közösségben, családban, és akkor az tökéletesen búcsújárásnak elég” – hangsúlyozta a kommunizmust követő első szabad csíksomlyói búcsújárások egyik szervezője.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!