
Az alkotás során felszínre kerülnek a pozitív és negatív érzések, és ez a legfontosabb
Fotó: Pixabay.com
Nem kell tehetségesnek, jól rajzolónak lenni ahhoz, hogy valaki beiratkozzon egy művészetterápiás csoportba. Hogy mégis mire jó, és kiknek szól? Tőke-Mátéffy Noémi a fiatal csíkszeredai pszichológus magyarázza el, aki a Katarzisz Komplex Művészetterápiás módszer alapján szervez képzőművészeti terápiás önismereti csoportot felnőtteknek.
2019. október 24., 16:192019. október 24., 16:19
2019. október 24., 17:152019. október 24., 17:15
A művészetterápiás foglalkozás bárki számára nyitott, a fogalom tulajdonképpen a foglalkozásokon zajló tevékenységre utal – tudjuk meg indulásból. A művészetterápiás foglalkozásokon ugyanis a résztvevők alkotnak, rajzolnak, agyagoznak, montázsokat készítenek, tulajdonképpen a képzőművészet segítségével indulnak el az önismeret útján. Ez a módszer egyaránt alkalmazható gyermekek és felnőttek esetében is. És talán az egyik legfontosabb dolog a tévhitek tisztázására: nem kizáró jellegű a rajztudás. Sőt nem is szükséges.
„A Katarzisz Komplex Művészetterápiát dr. Antalfai Márta pszichológus alkotta meg, ő még ma is tart Magyarországon képzéseket erről a sajátos és komplex módszerről. Azért összetett, mert azok a technikák, módszerek, amelyeket használunk, eléggé sajátosak. A foglalkozás – legyen egyéni vagy csoportos – relaxációval, ellazulással, az adott témára való ráhangolódással kezdődik. Mindezt segíti a választott témához kapcsolódó vers és zene. Ezek egysége pedig segíti az alkotófolyamatot. Többféle tematika mentén dolgozunk, egyik nagyon fontos tematika a természetre, az ünnepekre való ráhangolódás. Tulajdonképpen azért is tartja fontosnak az elméletalkotó ezt, mert
de hogy mi történik a természetben, mi történik bennünk és körülöttünk, az háttérbe szorul. Szintén kiemelt tematika az életünkben fontos szerepet játszó kapcsolatok, valamint az életút krízishelyzeteinek, fontosabb állomásainak feldolgozása” – magyarázza Tőke-Mátéffy Noémi.
Tőke-Mátéffy Noémi csíkszeredai pszichológus
Fotó: Dobos Eszter
A foglalkozás során természetesen a legnagyobb szerepet maga az alkotási folyamat kapja. „Az, hogy éppen milyen technikát alkalmazunk, azt meghatározza a téma. Dolgozunk akvarell technikával, pasztell krétával, tussal, szénnel és van agyagozás is, illetve az adott tematikához kapcsolódó montázs is készül. Ilyenkor az ember rájön, hogy milyen sok jó dologra képes, olyanokra, amit nem is sejtett.
– fűzi hozzá a szakember. Az alkotásokat pedig – jegyzi meg – nem minősítik, hanem megbeszélik, hogy kinek mit sugallnak.
Lényeges – hangsúlyozza ki –, hogy nem képzőművészeket képez, hanem előcsalogatja a jelenlévőkben lévő alkotói tehetséget. Az alkotás során felszínre kerülnek a pozitív és negatív érzések, és ez a legfontosabb. Nincsenek jól vagy rosszul sikerült alkotások, hanem azon van a hangsúly, ami a téma kapcsán éppen kikívánkozik a részvevőből.
„Az alkotás számomra is mindig jó élmény, ilyenkor az ember kicsit kiemelkedik a mindennapok zűrzavarából, nyer egyfajta életörömet, összhangba kerül környezetével és önmagával. Sikerélményt ad, motiváló hatása van. Sokszor mi magunk is meglepődünk, hogy mi minden van bennünk, és érdekes, hogy az alkotások sokszor azt is megmutatják, amiről talán nem is tudunk, ami mélyen el van rejtve. Ezért is van az, hogy
– magyarázza.
Nem kell rajztehetségnek lenni a részvételhez
Fotó: Pixabay.com
Tőke-Mátéffy Noémitől egyébként nem is esik távol az alkotás – derül ki beszélgetésünk során. A fiatal csíkszeredai nő divattervezőnek tanult, és mivel időközben a pszichológia is kezdte érdekelni, Kolozsváron elvégezte a Babeș-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát is. A későbbiekben Magyarországon képezte tovább magát, illetve dolgozott pszichológusként, és több éves távollét után tért haza nemrégiben szülővárosába.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!