Egy barátságos kerámiaműhely és galéria bújik meg a székelyudvarhelyi Villanytelep utcában. A Kreamánia egyik működtetője, Vild Emőke Viola fogadott a helyszínen, és miközben körbevezetett a pislákoló mécsesek és kiállított tárgyak között, a fazekasságról, alapanyagokról, különféle technikákról mesélt.
2017. november 20., 16:002017. november 20., 16:00
2017. november 20., 19:272017. november 20., 19:27
A kis üzemben használati és dísztárgyak egyaránt készülnek
Fotó: Barabás Ákos
Egy barátságos kerámiaműhely és galéria bújik meg a székelyudvarhelyi Villanytelep utcában. A Kreamánia egyik működtetője, Vild Emőke Viola fogadott a helyszínen, és miközben körbevezetett a pislákoló mécsesek és kiállított tárgyak között, a fazekasságról, alapanyagokról, különféle technikákról mesélt.
2017. november 20., 16:002017. november 20., 16:00
2017. november 20., 19:272017. november 20., 19:27
Gyerekkoromban már Korondon próbáltam a korongozást, múzeumokban járva megcsodáltam szemrevaló alkotásokat, nekem is van néhány dísztárgyam, de a művész mögött eddig nem sejtettem a kémikust. Márpedig abban a magyar nyelvű összeállításban, amelyet kezembe adott Viola, elképesztő listát találtam ásványi anyagokkal, képletekkel. Még a korondi fazekasok ólmos mázának receptjére is rábukkantam.
Riportalanyom tizenkét évig Kelet-Franciaországban élt, és ennek felét a szakma elsajátításával töltötte, helyi mesterektől tanult, illetve Belfortban szakkörre járt. Hazaköltözése után barátnőjével, Máthé Mónikával közös vállalkozásba fogtak. Egy hónapja hivatalosan is megnyílt a kis üzem, ahol használati és dísztárgyak egyaránt készülnek, de helyet adtak Jakab Réka festett üvegeinek is, valamint festményeknek, ékszereknek. Személyes kedvenceim a fehér lámpaburák, amelyek porcelán, vécépapír és rizs keverékéből születnek, és a kiégetés során megsemmisült rizsszemek megüresedett helye áttetszővé teszi a kerámiát, így tör át a fény.
Fotó: Barabás Ákos
Violához legközelebb a véletlen műve áll, vagyis a raku technika, amelynek filozófiája a zen buddhizmuson alapszik. Készítése során szerepet kap mind a négy őselem, ugyanis az agyag a földből kerül elő, a kemencében tűz égeti, melyet alacsony hőfokon megszakítanak, hogy vízbe mártsák vagy megspricceljék a tárgyat, miközben levegő éri. A hőkülönbségtől megreped a máz, beivódik a füst, ez adja a mintázatot. Másik égetési eljárás még a kristálymázé, ahol a stagnáló, majd visszaeső hőmérséklet adja ki a mintázatot, az úgynevezett kristályvirágokat. Gázzal égetett tálat is mutatott, bár ilyen felszerelése neki nincs.
Fotó: Barabás Ákos
A társalkodósarokban sorra vettük az alapanyagokat, tisztáztuk a fogalmakat: az agyag a fő nyersanyag, amelynek felhasználása köztudottan egyidős az emberiséggel. Vízzel keverve képlékennyé válik, kiszárítják, és aztán égetik ki, hogy megszilárduljon. Az égetés mindig az adott anyagnak megfelelő hőfokon történik, és több napot is igénybe vehet, mert a felmelegedés és kihűlés is lassú folyamat. A két fázis közben kerül fel a tárgyra a máz. A fajansz lyukacsos agyag alacsony hőfokon kiégetve, tulajdonképpen fehér mázzal bevont cserép, melyet a porcelán szorított ki, a legnemesebb kerámiaanyag. A kaolin, kvarc és földpát alkotta porcelánmasszát öntéssel vagy korongozással lehet formázni, és a legmagasabb hőfokon ég. Az engób az első égetés előtt felvitt festék, hogy kifehéredjen a szennyeződéseket tartalmazó agyag, és színezni lehessen.
Fotó: Barabás Ákos
Ezután átsétálunk a műhelybe a három, inkább jókora hordóhoz hasonlító kemencéhez, ahol a két villanyos-pedálos korong, a munkapadok találhatók. A polcokon rengeteg szerszám, köztük konyhai eszközök, sodrófák, süteményformák, sablonok. Egy dobozban készülőfélben levő karácsonyfadíszek. Ha már alkalom adódott, kipróbáltam magam én is: golyóvá formáltam, majd kinyújtottam egy kis vörös agyagot, hópehelyformájúra vágtam és kidíszítettem. Mintha karácsonyi hangulatban mézeskalácsot készítettem volna. Ők is készülnek az ünnepekre, december 2-án és 3-án Mikulás-napot tartanak, melynek részeként gyermekfoglalkozásokat terveznek, de lesz mesemondás, vásár és iparművészeti kiállítás is.
A rendezvényen bárki részt vehet, akárcsak a hetente hétfőn és csütörtökön 16–18 és 18–20, illetve szombaton 10–12 és 15–17 óra között tartott képzéseken, némi anyagköltség fejében.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!