Műhelytitkok egy keramikustól

Gyerekkoromban már Korondon próbáltam a korongozást, múzeumokban járva megcsodáltam szemrevaló alkotásokat, nekem is van néhány dísztárgyam, de a művész mögött eddig nem sejtettem a kémikust. Márpedig abban a magyar nyelvű összeállításban, amelyet kezembe adott Viola, elképesztő listát találtam ásványi anyagokkal, képletekkel. Még a korondi fazekasok ólmos mázának receptjére is rábukkantam.

Riportalanyom tizenkét évig Kelet-Franciaországban élt, és ennek felét a szakma elsajátításával töltötte, helyi mesterektől tanult, illetve Belfortban szakkörre járt. Hazaköltözése után barátnőjével, Máthé Mónikával közös vállalkozásba fogtak. Egy hónapja hivatalosan is megnyílt a kis üzem, ahol használati és dísztárgyak egyaránt készülnek, de helyet adtak Jakab Réka festett üvegeinek is, valamint festményeknek, ékszereknek. Személyes kedvenceim a fehér lámpaburák, amelyek porcelán, vécépapír és rizs keverékéből születnek, és a kiégetés során megsemmisült rizsszemek megüresedett helye áttetszővé teszi a kerámiát, így tör át a fény.

Violához legközelebb a véletlen műve áll, vagyis a raku technika, amelynek filozófiája a zen buddhizmuson alapszik. Készítése során szerepet kap mind a négy őselem, ugyanis az agyag a földből kerül elő, a kemencében tűz égeti, melyet alacsony hőfokon megszakítanak, hogy vízbe mártsák vagy megspricceljék a tárgyat, miközben levegő éri. A hőkülönbségtől megreped a máz, beivódik a füst, ez adja a mintázatot. Másik égetési eljárás még a kristálymázé, ahol a stagnáló, majd visszaeső hőmérséklet adja ki a mintázatot, az úgynevezett kristályvirágokat. Gázzal égetett tálat is mutatott, bár ilyen felszerelése neki nincs.

A társalkodósarokban sorra vettük az alapanyagokat, tisztáztuk a fogalmakat: az agyag a fő nyersanyag, amelynek felhasználása köztudottan egyidős az emberiséggel. Vízzel keverve képlékennyé válik, kiszárítják, és aztán égetik ki, hogy megszilárduljon. Az égetés mindig az adott anyagnak megfelelő hőfokon történik, és több napot is igénybe vehet, mert a felmelegedés és kihűlés is lassú folyamat. A két fázis közben kerül fel a tárgyra a máz. A fajansz lyukacsos agyag alacsony hőfokon kiégetve, tulajdonképpen fehér mázzal bevont cserép, melyet a porcelán szorított ki, a legnemesebb kerámiaanyag. A kaolin, kvarc és földpát alkotta porcelánmasszát öntéssel vagy korongozással lehet formázni, és a legmagasabb hőfokon ég. Az engób az első égetés előtt felvitt festék, hogy kifehéredjen a szennyeződéseket tartalmazó agyag, és színezni lehessen.

Ezután átsétálunk a műhelybe a három, inkább jókora hordóhoz hasonlító kemencéhez, ahol a két villanyos-pedálos korong, a munkapadok találhatók. A polcokon rengeteg szerszám, köztük konyhai eszközök, sodrófák, süteményformák, sablonok. Egy dobozban készülőfélben levő karácsonyfadíszek. Ha már alkalom adódott, kipróbáltam magam én is: golyóvá formáltam, majd kinyújtottam egy kis vörös agyagot, hópehelyformájúra vágtam és kidíszítettem. Mintha karácsonyi hangulatban mézeskalácsot készítettem volna. Ők is készülnek az ünnepekre, december 2-án és 3-án Mikulás-napot tartanak, melynek részeként gyermekfoglalkozásokat terveznek, de lesz mesemondás, vásár és iparművészeti kiállítás is.

A rendezvényen bárki részt vehet, akárcsak a hetente hétfőn és csütörtökön 16–18 és 18–20, illetve szombaton 10–12 és 15–17 óra között tartott képzéseken, némi anyagköltség fejében.