Lelke mélyén mindig Olaszországba vágyott, fiatalként arról álmodozott, hogy egyszer majd modell lesz. Aztán teltek múltak az évek, Király Noémi szerencsét próbált a nagyvilágban, és egy ideje immár meg is éli a dolce vita életérzést. Sőt, jóval a harmincon túl a fotósok is felfedezték a zöldszemű székely lányt. Egy történet az álmokról, vágyakról és a lehetőségekről, amelyekkel élni kell. Mert sohasem késő...
2021. január 07., 18:332021. január 07., 18:33
2021. január 07., 18:462021. január 07., 18:46
Nem az a fajta a csíki lány, aki elengedné álmait
Fotó: Veres Nándor
Lelke mélyén mindig Olaszországba vágyott, fiatalként arról álmodozott, hogy egyszer majd modell lesz. Aztán teltek múltak az évek, Király Noémi szerencsét próbált a nagyvilágban, és egy ideje immár meg is éli a dolce vita életérzést. Sőt, jóval a harmincon túl a fotósok is felfedezték a zöldszemű székely lányt. Egy történet az álmokról, vágyakról és a lehetőségekről, amelyekkel élni kell. Mert sohasem késő...
2021. január 07., 18:332021. január 07., 18:33
2021. január 07., 18:462021. január 07., 18:46
Önbizalom, vakmerőség, elővigyázatosság. Erre mind szüksége volt Király Noéminek
Fotó: Veres Nándor
Király Noémi két éve él Olaszországban, a Földközi-tenger partján fekvő Genovában. Irodavezető egy kis svájci cégnél, szabadidejében pedig különböző felkéréseknek tesz eleget, és modellt áll ismert és kevésbé ismert fotósoknak.
A csíki székely lány közgazdasági egyetemi- és mesteri tanulmányait Bukarestben végezte, itt is kapott állást egy pénzintézetnél, így hét évet élt a román fővárosban, amikor is egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntött, szerencsét próbál külföldön. Azt mondja, maga sem tudja a váltás okát, hiszen szerette munkáját, szerette a várost, ám egy adott ponton úgy döntött, valami mással szeretne foglalkozni.
„Csíkban különböző moderntánc-csoportokban táncoltam, nagyon hiányzott a mozgás.
Bukarestből Angliába mentem, de nem nagyon tetszett. Én igazából a lelkem mélyén mindig Olaszországba vágytam, és egy adott pillanatban, bár úgy nézett ki, hogy sikerül munkát vállalnom ott, nem jött össze. Animátorokat kerestek szállodákban, és hát ki nem szeretne Olaszországban a tengerparton élni, dolgozni? Na de erre a munkára várni kellett, ellenben bejött egy hasonló munkalehetőség Cipruson, amit azonnal el lehetett foglalni, és el is foglaltam, elvégre ott is van tenger. Nagyon szerettem, élveztem, teljesen más volt, ott éltünk és dolgoztunk a vőlegényemmel öt évet” – meséli Noémi, aki közel egy év után most újra Csíkszeredában járt.
Aztán újra csak gondolt egyet – mondja nevetve –, és elvégzett egy jógatanfolyamot, így arra váltott, de többek között dolgozott spa-menedzserként is.
„Amikor már azon voltam, hogy lemondok az álmaimról, maradunk Cipruson, Páfoszon laktunk, megismerkedtem egy magyarországi lánnyal, aki a saját szépségszalonjának a megnyitójára engem is meghívott. Itt felfigyelt rám egy szintén magyarországi fotós, akiről kiderült, hogy szeretne engem fotózni. Közeledtem a 35. évhez, már nem sok esélyt adtam magamnak a modellkedéshez, persze hogy örömmel éltem a lehetőséggel” – jegyzi meg csillogó szemekkel
Lapunk műtermében is modellt állt Király Noémi
Fotó: Veres Nándor
Még középiskolás korában próbálkozott Magyarországon is a szépségiparban megvetni a lábát, noha tisztában volta azzal – jegyzi meg –, hogy nem magas, és ha addig nem sikerült, hát 18 évesen már nem lesz profi modell. „Soványnak sovány voltam, azzal nem volt gond, de tudtam, a magasságom nem elég.
35 éves korom körül aztán ez a magyarországi fotós felfedezett, s kezdett fotózni. Ő különböző csoportokban osztotta meg a fotóimat, és így kaptam több felkérést is fotózásra. Ez számomra egy hobbi, nem ebből élek, de boldog vagyok, amikor modellt állhatok” – magyarázza, de ezt mondania sem kell, hisz látszik rajta, amikor mesél. És az már csak hab a tortán, hogy két évvel ezelőtt vőlegénye állásajánlatot kapott Olaszországba. Hogyne mentünk volna – mondja nevetve.
Azzal ijesztgették – jegyzi meg –, hogy az olaszok ridegek, nem segítőkészek, nem tudnak angolul. Hogy ebből mi bizonyult igaznak? Hogy nem igazán beszélik az angol nyelvet. Noémi irodavezető egy svájci cégnél, melynek fő tevékenysége szélmalmok drónokkal való ellenőrzése. „A 20-25 kilós drónok körberepülik szárazföldön meg vízen a szélmalmokat, körbefényképezik minden szögből, számítógépre mentjük az adatokat, és ezt küldjük az ügyfélnek. Én nagyon szeretem azt, amit csinálok”.
Milánóban, a divat fővárosában
Fotó: Shaun Stubley
A hobbi-modellkedés pedig folytatódik, szívesen pózol, ha számára is megbízható fotós kéri fel erre. „Mindketten jól járunk, én kapok fotót, ő kap modellt, de azért mindent nem vállalok el, figyelek arra is, hogy kivel dolgozok, nem árt az elővigyázatosság. Tudom, hogy rengeteg szép nő létezik, ennek ellenére még mindig reménykedek abban, hogy egyszer csak felfigyelnek rám.
Óriási dolog lenne, de ha nem, akkor is sokat elértem, gyönyörűek fotóim vannak” – mondja derűsen. Közben szóba kerül az egészségtudatos életmód, a változatos táplálkozás, a bőrápolás, a jó gének és az álmok, mert abból még sok van. Most online tart egy egyesület keretében jógaórákat, de szeretne egy saját jógastúdiót.
Genovában, úgy érzi, megtalálta számítását
Fotó: Ernest LeRoy
És milyen az élet Olaszországban? Élettel teli – vágja rá gondolkodás nélkül. „Mindent szeretek Olaszországban. A nyelvet, az eleganciájukat, a kedvességüket. Az ételek isteni finomak. Igazi dolce vita. Minden csodálatos. Olaszországot nagyon szeretem, el tudom képzelni, hogy ott élem le az életem, de ha mást hoz a jövő, ahhoz is alkalmazkodok”.
Cipruson is van tenger, s volt, aki fotózzon is
Fotó: Fricz Attila
Fotó: Fricz Attila
Fotó: Fricz Attila
Fotó: Fricz Attila
Fotó: Fricz Attila
Fotó: Stephanos Georgiu
Fotó: Veres Nándor
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!