
Gyenge-Arany Hunornak kiskorától szenvedélye a horgászat
Fotó: Facebook/GyengeAranyHunor
A horgászat azok szerint, akik űzik, kikapcsolódás, szórakozás, sport és életérzés egyben. Tapasztalt horgászt kérdeztünk, hogy hogyan kell nekifogni, mik az első lépések, ha mi is kipróbálnánk ezt a tevékenységet.
2021. október 11., 19:052021. október 11., 19:05
2021. október 11., 19:062021. október 11., 19:06
Ernest Hemingwaytől Harrison Fordon át Cristiano Ronaldóig sokan szerették, szeretik és gyakorolják a horgászatot. Ehhez a sporthoz kezdőszinten nem kell sok minden, a felszerelés könnyen, olcsón beszerezhető, Erdélyben tavak, patakok is akadnak gyakorlásához, így hamar meglehetnek az első sikerek is. Gyenge-Arany Hunor horgász, haltenyésztésre szakosodott specialista mesélt e sport, hobbi fortélyairól.
Körülbelül hatéves kora horgászik, az első alkalmakra édesapja vitte a Közép-Ajtához közeli patakra, majd később Sepsiszentgyörgyre az Oltra, tavakra is, tudtuk meg. Elmondása szerint 14-15 éves lehetett, amikor igazán kezdett szenvedélyévé válni ez a hobbi, olyannyira, hogy szakmájának is ezt választotta, haltenyészetet tanult a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen.
Gyenge-Arany Hunor kiemelte: térségünkben a kezdők számára általában nagyobb élményt tud nyújtani a tavi horgászat, hiszen itt biztosabb a fogás, illetve nagyobb halat lehet fogni, mint a kis patakokban, gyorsfolyású folyókban. Az ország azon részeiben, ahol vannak nagyobb folyók – akár a Maros, a Tisza – már van esély a „jó” fogásra, bár egy kilósnál nehezebb halat mindenképp könnyebb, biztosabb egy telepített tóból kifogni, mint vadvízből. Ennek kapcsán a szakértő azt is megjegyezte, hogy a telepített tavakba általában évente több alkalommal is tesznek új halakat (a leggyakoribb a ponty és a kárász), és bár elméletileg a vadvizekbe is szoktak a horgászegyesületek halat tenni, ennek a hatása ritkán érződik.
Hátránya tulajdonképpen csak annyi, hogy a horgásztavak magánkézben vannak, minden esetben „fizetősek”. Általában félnapos, napos vagy kétnapos jegyet lehet venni, amelyek ára a helyszín és az időtartam függvényében is változik körülbelül 30 lej és 150 között. Vannak olyan tavak, ahol megengedett, hogy a zsákmányolt halat hazavigye a horgász (van, ahol megvan, hogy hány kilóig szabad hazavinni), és vannak úgy nevezett „catch and release” tavak, ahol vissza kell engedni a kifogott állatokat. Utóbbi tavak esetében sokkal nagyobb az esély, hogy az ember halat, illetve, hogy nagy halat fog, hiszen ezekből nem „fogynak” a halak. A tavi horgászat nagy „előnye” azonkívül, hogy biztos a zsákmány, az, hogy nem szükséges hozzá horgászengedélyt kiváltani.
A horgászengedély kapcsán Gyenge-Arany Hunor elmondta, hogy az Országos Halászati és Halgazdasági Ügynökség (ANPA) és a Sporthorgászok és Vadászok Egyesülete (AJVPS) által névre szólóan kibocsátott engedély jogosít fel a sporthorgászatra egyesületi, illetve sík vizeken, azaz folyókon, holtágakon, patakokon, stb. Az engedélyt megyénként adják ki, a megye határain belül egy évig érvényes, illetve vannak területek, például a Duna-delta, ahova szintén lehet nem csak Tulcsán, hanem az ország többi megyei egyesületénél is engedélyt váltani (sőt utóbbi idéntől online is igényelhető ingyenesen).
Fontos a megszerezhető sikerélmény is
Fotó: Facebook/GyengeAranyHunor
A sporthorgászatra méretkorlátozás vonatkozik, amit a szakértő szerint sokan nem tartanak be. A horgászengedélyhez tartozó tájékoztatóban fel van tüntetve minden fontos információ: hol szabad, mit szabad, mekkorát szabad. A méretkorlátozás azért fontos, mert a méretek úgy vannak megállapítva, hogy a kifogható halak már legyenek ivarérettek, illetve már egyszer ívjanak, azaz hagyjanak maguk után utódokat – így tartják fent az állományt. Néha a magántavakon is van méretkorlátozás, de ez az üzemeltető, a tulajdonos döntése.
Gyenge-Arany Hunor azt is elmondta, hogy ha valaki először szeretné kipróbálni ezt a hobbit, sportot, akkor ő az úszós horgászatot javasolná neki, ennek is a spiccbotos verzióját. Ez egy olyan bot, amin nincs se orsó, se gyűrűk, a botra van rögzítve a zsinór. Egy ilyen botot már akár 20-30 lejből is meg lehet vásárolni, de ha esetleg kicsit minőségibb karbonbotot szeretne venni, az is belefér 100 lejbe. A bot mellé kell venni még 5 méter zsinórt, egy úszót, sörétólmot, horgot és egy doboz csontit (azaz csalit). Ezzel az alapfelszereléssel már ki lehet fogni akár egy pontyot is úgy másfél-két kiló súlyig. Ez a felszerelés, mivel hosszú (4-5 méteres) a bot, főleg tavi horgászatra ideális, illetve békés halak kifogására.
Ha elmegyünk egy tóra, akkor főleg keszegfajtákat, pirosszeműt, bodorkát, karikakeszeget, dévérkeszeget, esetleg kárászt” – sorolta a horgász.
Ezt a felszerelést készen is meglehet kapni a szakboltokban, ezzel egy abszolút kezdő is foghat halat. Gyenge-Arany Hunor szerint a kezdő horgásznak azért is javasolt az úszós módszer, mert élmény látni, ahogy a hal „peccegteti” az úszót. Következő lépésként már lehet orsós botot venni.
Az úgynevezett fenekezés már egy komplexebb módszer, ahhoz már kell etetőanyag, etetőkosár, kell egy úszós, gyűrűs távdobó bot, amivel húsz, harminc, akár száz méterre lehet dobni. A szakértő szerint ehhez már kell egy kis rutin, tapasztalat.
A Duna-delta meglátogatását mindenkinek ajánlja Gyenge-Arany Hunor, szerinte a kezdő horgásznak is hatalmas élményt jelenthet, például egy helyi, lipován vezető olyan helyeket, tavakat mutathat, ahol bárki foghat halat.
Hobbiból szakma: Gyenge-Arany Hunor haltenyészetet tanult a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen
Fotó: Facebook/GyengeAranyHunor
Gyenge-Arany Hunor rámutatott: sajnos egyre kevesebb a nem magánkézben lévő vadvíz, ahol egy tapasztaltabb horgász nagy halakat zsákmányolhat. Szerinte például Kovászna és Hargita megyében még egy-két ilyen hely van csupán. Kiemelte, hogy természetesen annak is megvannak az előnyei, hogy a tavak magánkézben vannak, hiszen így rendben tartják, tisztítják őket.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
szóljon hozzá!